Kőkemény diszkrimináció a munkahelyeken: ezek a dolgozók csak leshetik a fizetésemelést?

Világszerte, főként a fejlett országokban egyre nagyobb a gyermektelenek aránya: Angliában és Walesben például a 2018-ban 45. életévüket betöltő nők kétszer akkora valószínűséggel nem neveltek gyermeket, mint anyáik generációja (19% vs. 9%). Az Egyesült Államokban is hasonló a helyzet.

Magyarországon a 35-39 éves korosztálynak majdnem a negyede még gyermekvállalás előtt állt, miközben két évtizeddel ezelőtt a hasonló korú nőknek csak a tizede volt gyermektelen.

De mit jelentenek ők a munkaerőpiacon? Annak ellenére, hogy egyre többen vannak a gyermektelen felnőttek, és nyilvánvaló előnyük, hogy több időt tudnak a karrierjükre fordítani,

sok esetben úgy érzik, hogy méltatlan akadályokkal kell szembenézniük a munkahelyükön helyzetüknél fogva.

Sokan közülük arról számoltak be, hogy lassabban léptetik elő őket, vagy megtagadják az emelést, mert a vezetőik úgy gondolják, hogy csak a dolgozó szülőknek van szükségük pluszpénzre – írja a BBC egy friss elemzésében.

A rugalmas munkavégzés gyakorlatát sok esetben elsősorban a szülőkre alkalmazzák.  "Az összes ilyen rendelkezés eredetileg a szülőkre, gyermekeket gondozókra vonatkozott, és sok cég nem foglalkozik vele, hogy ez a trendmegváltozott" - mondja Krystal Wilkinson, az angliai Manchester Metropolitan Egyetem humánerőforrás-menedzsment előadója, aki a családdal és a munkahelyi jóléttel foglalkozik, egyedül élő munkavállalók helyzetét kutatva. Elmondta azt is, hogy sok gyermektelen munkavállalótól elvárják, hogy lehetetlen műszakokban és ünnepnapokon is ők dolgozzanak, többet utazzanak, túlórázzanak, mivel azt feltételezik, hogy nekik kevesebb, és kevésbé fontos személyes kötelezettségeik vannak.

Néha ez az elvárás egyértelmű, máskor azonban az üzenetek és a munkaterhek átcsoportosítása sokkal finomabb, szinte észrevehetetlen.

Előfordulnak olyan finom elfogultságok, mint például, hogy a megbeszélés időben véget ért, ha egy szülőnek el kellett hoznia a gyermekét az iskolából, de túllépte a munkaidőt, ha egy gyermektelen alkalmazottnak kötelezettsége volt

Ezek az apróságok, a kisebb dolgok megviselhetik a gyerekteleneket, akiket gyakran úgy kezelnek, mintha hobbijaik, kapcsolataik és kötelezettségeik jelentéktelenek lennének a szülői léthez képest.

Sokakat közülük mindez arra késztethet, hogy elrejtsék vagy szégyelljék a munkán kívüli életüket - annak ellenére, hogy különösen sok gyermek nélküli nő szabadidejét önkéntes munkára vagy másokkal való törődésre fordítja. Még azok az egyszerű megjegyzések is, amelyek azt feltételezik, hogy a legtöbb embernek családja van, fájdalmasak lehetnek nekik, és láthatatlannak érezhetik magukat. Ironikus, hogy tőlük több munkát várnak el, azt, hogy sokáig dolgozzanak, mindez azonban gátolja őket abban, hogy családot alapítsanak, ha ezt szeretnék.

A gyermektelenek meghallgatása

A munkáltatók számára kihívást jelenthet közvetíteni a szülők és a nem szülők között felmerülő eltérő méltányossági felfogások között. Az egyik lehetőség az, hogy a dolgozókra nehezedő nyomás megszüntetésével indokolják a szabadidő igényét.

Vannak ma már olyan cégek, melyek figyelembe veszik ezt a problémát és igyekeznek megoldást találni rájuk. Egyre több helyen vezették be, hogy minden munkavállaló kényelmesen, ésszerű időben távozhat a munkahelyéről anélkül, hogy elrejtené szülői státuszát vagy mondjuk edzésprogramját.A jó vezetők nem dolgoztatják túl a munkatársaikat, függetlenül a családi körülményeiktől. Alternatívákat találnak arra, hogy ne a magányosan élő alkalmazottakra halmozzák a munkát. Tulajdonképpen az feszültség a gyerektelenek és a munkáltatójuk között van, nem pedig a gyerek nélküliek és a szülők között, tehát nem egymásra neheztelnek, hanem a vállalat által megteremtett körülményekre.

Talán túl egyszerű a megoldás, de csupán annyit kell tenni, hogy meg kell hallgatni a feleket, mindkét fél nagyon hálás lesz, a kifejtheti nézőpontját, elmondhatja sérelmeit.

Így nyerészkednek a szingliken a magyar munkahelyek

A jelenséget az angolszász szakirodalom munkahelyi szinglizmusnak hívja, a szeximus mintájára, de ez nem a legszerencsésebb elnevezés, hiszen azt sugallja, hogy csak a szinglik tapasztalják, pedig valójában mindenki, akinek nincsen gyermeke. Az viszont igaz, hogy a szinglik sokkal gyakrabban tapasztalják, hogy a munkahely rugalmatlanabb velük szemben, mint családos kollégáikkal, hiszen feltételezik, hogy nekik nincsen olyan fontosságú teendőjük, mint a gyermek. A psychologytoday.com összegyűjtött néhány példát szingli nőktől arra, hogyan különböztette meg hátrányosan őket a munkahely:

EZ IS ÉRDEKELHET

Pofátlanság: így nyerészkednek a szingliken a magyar munkahelyek

Bár azt hihetnénk, az iskolakezdés csak a gyermekes családokra ró plusz terheket abban, hogy megteremtsék a munka és a magánélet egyensúlyát, ez koránt sincs így. Azoknak, akiknek nincsen gyermekük is ugyanúgy meg fogják érezni az iskolakezdést, mégpedig kollégáikon keresztül.