Újabb felmondási hullám jöhet a nyáron: startra készen várják a magyarok a határnyitást?

A járvány kirobbanása és az emiatt bevezetett korlátozások után a bevétel nélkül maradt, vagy visszaeső forgalommal szembesülő cégek Magyarországon is részben a munkaerő leépítésével próbálták csökkenteni a költségeiket. A járvány miatt így tavaly tavasszal több tízezer ember veszítette el a munkáját. Végül az álláskeresők száma júniusban tetőzött, nagyjából 130 ezerrel a januári szint felett úgy, hogy az idénymunkák miatt nyáron jellemzően kevesebben keresnek állást, mint télen. Tehát minden bizonnyal még ennél is több ember munkahelye szűnt meg - írja a G7.

A járvány azonban az ország különböző pontjait elég eltérően érintette. A legnagyobb mértékben a nyugati járásokban nőtt meg az álláskeresők száma: Sopron környékén például két hónap alatt több mint háromszorosára emelkedett, de a győri és a téti járásban is közel triplázódott. Ennek minden bizonnyal az az oka, hogy abból a régióból nagyon sokan jártak át dolgozni Ausztriába, ahol a szintén komoly elbocsátáshullám az átlagosnál is súlyosabban érintette a magyarokat. Bár az álláskeresők száma Nyugat-Magyarországon ugrott meg a legnagyobb mértékben, a tényleges munkanélküliség még így sem itt volt a legnagyobb. A járvány előtt ugyanis ebben a térségben alig volt olyan ember, aki nem talált állást, az aktív népességben az 1 százalékot sem érte el az arányuk.

Innen nézve a júniusi 3-4 százalék komoly növekedés, de még így sem közelíti meg az ország szegényebb régióira jellemző 10 százalék feletti arányt. Márpedig főleg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében szép számmal akadnak olyan járások, ahol már a járvány előtt is az aktív népesség legalább tizede regisztrált álláskereső volt.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint jelenleg a 176 járás közel harmadában már kevesebb a regisztrált álláskereső, mint a járvány előtt 2020 januárjában, és további nagyjából ugyanennyi járásban 10 százaléknál kisebb az eltérés. Az ország különböző pontjai, illetve az egyes iparágak között is komoly eltérések vannak, viszont a növekvő foglalkoztatás azt is jelenti, hogy egyes szektorokban már a munkaerőhiány is visszatért. Ez különösen azoknak a vállalatoknak okoz gondot, amelyek a tavalyi kényszerű elbocsátások után most szeretnék újra feltölteni az állományt.

A helyzetet csak fokozhatja, ha a külföldi munkavállalás ismét kevesebb akadályba ütközik majd.

Ez főleg az építőipari cégeknek jelenthet gondot. A szektor a lakosságnak nyújtott lakásfelújítási támogatás miatt amúgy is pörög, itt már az első negyedévben is nagyon látványosan nőtt a foglalkoztatottak száma. Egy heves megyei építőipari vállalat vezetője lapunknak azt mondta: ennek ellenére most még nem érzékel olyan munkaerőhiányt, mint a járvány előtti években, de ha tömegével kezdenek külföldre menni a szakemberek, ahogy ez jellemző volt, akkor itt is nagyon gyorsan hasonló lehet a helyzet.