Tömegek érkeznek az országba: ezeket a munkákat végzik el magyarok helyett

Soha nem látott méreteket ölt a munakerőhiány Magyarországon. Becslések szerint nagyjából  300 ezer munkavállalóra lenne szükség. Nem csoda, hogy sok cég külföldi munkavállalók alkalmazásában látja a megoldást. Kíváncsiak voltunk, hány külföldi dolgozhat az országban, ám megkeresésünkre a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal közölte, ezzel kapcsolatban nem rendelkeznek adattal. Az viszont egészen biztos, hogy három év alatt megháromszorozódott a munkavállalási céllal beadott tartózkodási engedélykérelmek száma.

A 2015-ös és 2016-os adatok a keresőtevékenység, munkavállalás, jövedelemszerzés céljából beadott kérvények számát mutatják, viszont 2017-ben és 2018-ban már a jövedelemszerzést ( 2017-ben 1098, 2018-ban 1066 kérelem)  és a munkavállalást külön kezelte a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal. Az adatok jól mutatják, hogy évről évre egyre nagyobb számban érkeznek a külföldi munkavállalók Magyarországra. Megdöbbentő adat, hogy 2018. első négy hónapjában 13 701 munkavállalás céljából beadott tartózkodási engedélykérelmet adtak be, április és szeptember között pedig 29 850-et, ami meghaladja a 2017-es évben beadott munkavállalási céllal beadott tartózkodási engedélykérelmek számát.

Szakmunkások, betanított dolgozók özönlenek az országba

 - mondta a Pénzcentrumnak Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke. Jellemzően szerb, ukrán, román állampolgárságúak a külföldi foglalkoztatottak és fizikai munkakörökben dolgoznak segéd-, betanított-, és szakmunkák területén. A külföldi munkavállalók döntő többsége (Koji László szerint 90 százalékuk) egyéni munkavállalóként érkezik munkaerő közvetítő vagy munkaerő kölcsönző cégeken keresztül.

- mondta a szakember, aki arról is beszélt, a külföldi dolgozók fizetése nagyjából megegyezik a magyar munkavállalókéval, ám az építőiparban előfordul, hogy a külföldieknek 10 százalékkal kevesebbet fizetnek.

A vendéglátásban a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége szerint egyelőre nem jellemző a külföldi munkaerő foglalkoztatása, példa persze van rá. Ukránokat főleg az Ukrajnával határos keleti, északleleti, míg szerbeket a Szerbiával határos, tehát déli régiókban, településeken foglalkoztatnak, leginkább kisegítő munkakörben.

Az interneten keresgélve több, főleg ukrán vendégmunkások közvetítésével foglalkozó cégre bukkantunk. Az egyik Kft. ügyvezetője azt mondta, mindössze 9 hónapja foglalkoznak munkaerő közvetítéssel és kölcsözéssel, de ez alatt az idő alatt is tapasztalták, hogy hónapra hónapra nő azon cégek száma, akik a segítségüket kérik. Eddig nagyjából 150 munkásnak segítettek elhelyezkedni Magyarországon. Hogy milyen munkakörökre keresnek embert a magyar vállalkozások, a cégvezető azt monta, óriási az igény hegesztőkre, villanyszerelőkre és lakatosokra.

Külföldiek nélkül nem megy

2016-ban a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) hívta fel a figyelmet: elkerülhetetlen a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatása. Akkor javaslatot is tettek a kormánynak a külföldi munkavállalók alkalmazásának könnyítésére.

 - mondta a Pénzcentrumnak Lakatos Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) társelnöke, aki úgy fogalmazott, többségében olyan munkakörökben alkalmazzák a külföldieket, ahol a magyar nyelvű kommunikáció hiánya nem befolyásolja alapvetően a teljesítményt, vagyis elsősorban betanított vagy szakmunka jöhet szóba. Az MGYOSZ társelnöke úgy fogalmazott, a nem magyar munkavállalók fizetése nem különbözhet a velük minden szempontból összehasonlítható azonos pozícióban dolgozó magyarokétól, hiszen azonos munkáért azonos bér illeti meg a munkavállalókat.