Na, ezért felejtheti el a legtöbb magyar a fizetésemelést, előléptetést

Na, ezért felejtheti el a legtöbb magyar a fizetésemelést, előléptetést

2018. március 10. 07:00

Mára aligha lehet bárki számára ismeretlen az "élethosszig tartó tanulás" fogalma. Mostanra naponta esik szó arról, hogy a digitalizáció hatására rengeteg munkahely szűnhet meg a közeljövőben, olyanok is, melyek esetében akár 20 éve sem tudtuk volna elképzelni, hogy valaha kiváltható lesz az emberi munkaerő. Éppen ezért nem ülhetünk a babérjainkon: a megszerzett tudás könnyen elavulhat, így fontos lenne folyamatosan képeznünk magunkat. Egy friss kutatás szerint azonban kisebbségben vannak azok, akik ezt valóban meg is teszik.

A digitalizáció hatására rengeteg munkahely, sőt, egész szakmák tűnhetnek el a közeljövőben. Azonban a magasabb szaktudást igénylő szakmák sincsenek feltétlenül biztonságban: ezek, ha nem is tűnnek el, de sok közülük jelentősen átalakulhat. Éppen ezért sok munkáltató már nem csak a meglévő tudást nézi akkor, amikor alkalmazottat keres, hanem felmerülnek más szempontok is.

Ennek ellenére csak az alkalmazottak harmada tanul

Az Eurostat egy friss jelentése szerint 2016-ban az Európai Unió munkavállalóinak csupán az egyharmada vett részt valamilyen, a szakmai tevékenységével kapcsolatos képzésen. Pedig a képzéseket igen tágan vizsgálták: ide értették a nem formális szakképzést, valamint a formális kurzusokat és szemináriumokat is, amelyek fejlesztik az alkalmazottak ismereteit, készségeit, kompetenciáit, képzettségét.

Legnagyobb arányban Hollandiában (61%), Svédországban (59%) és Finnországban (58%) vesznek részt munkájukkal kapcsolatos képzéseken az emberek, a lista végén pedig Görögország (8%), Románia (8%) és Olaszország (11%) kullog. Az Európai Unióban az átlag mindössze 32 százalék.

Magyarország is az átlag alatt

Bár a sereghajtóknál valamelyest jobbak a magyarországi eredmények, ám az uniós átlagot még így sem tudtuk hozni: a kutatás szerint hazánkban a munkavállalók 21 százaléka vett részt valamilyen, a szakmai tevékenységével kapcsolatos képzésen a vizsgált évben. Ezzel azonban nem csak a nyugati országoktól maradtunk el, de a környező országok közül is találhatunk olyanokat, melyek sokkal jobban állnak ezen a téren.

Bár a magyar adatok a már említett románon kívül jobbak a horvátnál (19%) és a bolgárnál (12%) is, ám például Lengyelország (25%) már valamelyest jobban teljesített. Sokkal látványosabb a magyarok lemaradása abban az esetben, ha az adatokat a szlovákiai (44%), cseh (46%) vagy az osztrák (41%) adatokkal vetjük össze.

A magasabban képzettek később is szívesebben tanulnak

Az adatok azt mutatják, hogy a magasabb képzettségi szinttel rendelkezők a későbbiekben is nagyobb arányban vesznek részt a különböző képzéseken. Míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek még a 46 százaléka, addig a középfokú végzettségűek alkalmazottaknak már csak a 28 százaléka szán időt ilyesmire a későbbiekben. Ez az arány még kisebb, mindössze 16 százalékos azok körében, akik még középfokú végzettséggel sem rendelkeznek.

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

Különbség mutatkozik a nemek között is: szinte az összes tagállamban az tapasztalható, hogy a nők magasabb arányban vesznek részt ezeken a képzéseken, mint a férfiak. A legnagyobb különbségeket e téren Litvániában (a nők 44, a férfiak 31 százaléka), Észtországban (a nők 51, a férfiak 39 százaléka) és Lettországban (a nők 39, a férfiak 29 százaléka) mérték a két nem között.

Miért nem tanulnak az emberek?

A leggyakoribb oka annak, hogy az emberek nem vesznek részt a szóban forgó képzéseken az időhiány. 17 tagállamban ez volt a fő ok, sőt, Nagy-Britanniában például szinte kizárólagos ez az indok (98%). Szintén nagyon magas ennek az oknak az aránya Görögországban (79%), Lengyelországban (60%) és Szlovéniában is (60%).

Persze olyanok is akadnak, akiket egyszerűen nem érdekel a dolog: Lettországban (32%), Ausztriában (28%) és Spanyolországban (27%) is sokan adták ezt meg indokként.

Összességében gyakori ok még a képzésektől való távolmaradásra, hogy nem érhető el megfelelő képzés, vagy egyszerűen nem biztosít ilyet a munkáltató. Érdekesség, hogy az egész EU-t nézve mindössze 3 százaléknyian jelölték meg a pénzügyi okokat a képzésektől való távolmaradásuk indokaként.

NEKED AJÁNLJUK
HR BLOGGER
perfekt  |  2022.10.05 10:41
A különböző médiákban gyakran találkozunk olyan fogalmakkal, mint fenntarthatóság, fenntartható fejl...
vezetoi-coaching  |  2022.10.04 12:18
Sok minden érdekel, sok “projektem” van, írok róluk, miközben vannak, akik meg azt mondják, vagy a s...
hrdoktor  |  2022.10.03 04:31
A nőgyógyászati betegségeken kívül is vannak olyan betegségek, amelyek nőknél gyakrabban fordulnak e...
legacykft  |  2022.09.30 19:54
Albert Einstein az oxfordi egyetemen záródolgozatot készült íratni fizika szakos hallgatóival. Tanár...
hrbonbon  |  2022.09.23 11:40
      Simonyi Judit ügyvezető igazgató A Spencer Stuart kutatásának eredményét mutatta be a Harv...
Több ezer magyar szülő rontja el így a gyerekét: vigyázz, nehogy elkövesd ezt a hibát

Mi, magyarok nem vagyunk a toppon, ha pénzügyi tudatosságról van szó, pedig fontos lenne, hogy jó példával járjunk gyermekeink előtt is.

Ismét zsebbe kell nyúlnia a magyar szülőknek: súlyos kiadás vár rájuk a következő hónapokban

Az infláció miatt a szülőknek a zsebpénz politikájukat is át kell gondolniuk, hiszen minden drágul, így bizony a zsebpénzt is emelni kellene.

Ők azok, akik a válságból is profitálnak: keveseknek jön be, de nagyot kaszálnak majd

Pistyur Veronika szerint a válságban erős üzleti tervek is születhetnek, hiszen jobban figyelünk, és reagálunk, mint akkor, ha kényelem van.

Rengeteg magyar kedvenc terméke tűnhet el a boltok polcairól: óriási a baj, ennek nem látni a végét

Papírhiány, munkaerőhiány, az adózási rend változása mind hozzájárul ahhoz, hogy egyre nehezebb kiadni könyveket.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. október 5. szerda
Aurél
40. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Portfolio Future of Finance 2022
Pénzügyeink 5, 10 vagy 20 év múlva? Új konferencia ad teljes képet.
EZT OLVASTAD MÁR?