Tovább javult a friss diplomások munkaerőpiaci helyzete az EU-ban, de jelentős különbségek látszanak országonként.
A gazdaság igényeihez kell igazítani az oktatási rendszert, így újabb reformok előtt áll a szakképzés - írja csütörtöki számában a Magyar Hírlap.
Az újság interjút készített Kanzsalics Eszterrel, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) főigazgatójával, aki a lapnak elmondta: a kormány tervei között szerepel a szakképzési centrumok szakmai és módszertani megerősítése a szakmai kamarákkal együttműködve. Továbbá a pályaorientáció terén is számítanak a központokra.
A 2014-2020-as uniós ciklusban a duális képzést, a szakképzésmenedzsmentet és az irányítást érintő, valamint a pályaorientációs, a tehetséggondozási és tananyag-fejlesztési feladatokra hétmilliárd forint keretösszegű uniós forrás áll rendelkezésre. Az iskolaelhagyás elleni küzdelemre pedig 2020-ig tizenkétmilliárd forintnyi uniós forrást különítettek el - közölte a főigazgató.
Jelezte: reformokat szeretnének, ezért folytatják az átalakításokat. Például azt szeretnék elérni, hogy a középfokú oktatásban részt vevő fiatalok döntő többsége képes legyen kiválasztani a szakmáját, és a leendő munkáltató javaslata alapján válasszon szakképzést.
A szakképzés reformja során a kormányt az a cél vezérelte, hogy az oktatás minél inkább igazodjon a gazdaság igényeihez. A munkaerő-utánpótlás érdekében a szakképzés minőségi fejlesztését, az élethosszig tartó tanulás kiterjesztését egyre több ágazatra szintén nagyon fontosnak tartja az NSZFH főigazgatója.
Rendkívüli bejelentést tett Kátai-Németh Vilmos: 2 hét extra szabadságot kap rengeteg magyar dolgozó
A kormány három hétre növeli az apaszabadság időtartamát, amelyet egyúttal összehangol a csecsemőgondozási díjjal (CSED) és a szülői szabadsággal is.
-
A szépségápolásra a gazdasági nehézségek ellenére sem sajnálják a pénzt a magyarok + Videó
Miközben sok kiskereskedelmi vállalat a fogyasztás lassulásával küzd, a szépségipar továbbra is szárnyal Magyarországon.







