3 °C Budapest

Hoppá! Csak kozmetikázva javult a foglalkoztatottsági mutató

Pénzcentrum
2013. szeptember 9. 18:07

Dinamikusan emelkedett a külföldön dolgozó, ám a magyar foglalkoztatottsági statisztikában megjelenők száma. Ha a közfoglalkoztatottakat és a külföldön dolgozókat leszámítjuk, nem nőtt, hanem kissé csökkent a foglalkoztatottság a második negyedévben.

A KSH nem publikál adatokat a külföldre távozó, dolgozó magyarok számáról. Nehéz is lenne, hiszen az Európai Unión belül a szabad mozgás, munkaerő-áramlás miatt gyakorlatilag nincs be/kijelentési kötelezettség, a tényleges migrációt az ún. tükörstatisztikák alapján, adó- és társadalombiztosítási adatokból lehet csak megbecsülni.

A foglalkoztatási adatok szempontjából mégis van közvetlen jelentősége a migrációnak, mivel a Magyarországon még háztartással rendelkező, de külföldön dolgozó magyarok is beleszámítanak - valamely részben - a foglalkoztatottsági adatokba. Erről a körről is viszonylag keveset tudunk azonban, az adatigény csak az utóbbi időben, a migráció erősödésével jelent meg. Pedig úgy látszik a migráció foglalkoztatottsági jelentősége igen nagy lehet: tavaly például azt láthattuk, hogy az évi 60 ezer fős foglalkoztatás-bővülés közel harmadát magyarázta a migrációs hatás, azaz a külföldön dolgozók számának növekedése.

Az MFB pénteken megjelent elemzése szerint az idei második negyedévben is jelentős tényező volt ez a hatás. Sőt a külföldön dolgozó, a magyar foglalkoztatási adatokba beszámítók száma dinamikusan, 20 százalékot meghaladó ütemben emelkedett.

Ha ehhez hozzászámítjuk, hogy a második negyedévben az intézményi adatok szerint 42 ezer volt több közfoglalkoztatott, mint egy évvel korábban, akkor a második negyedévben nem is foglalkoztatásbővülésről, hanem csökkenésről beszélhetnénk. Vagyis a bő 17 ezerrel több külföldi munkavállaló és az egy év során 42 ezerrel több közmunkás összességében több, mint az 55 ezer fős foglalkoztatotti bővülés. Vagyis ezek az adatok is alátámasztják a KSH intézményi statisztikájából származó következtetést, hogy a versenyszférában stagnál a foglalkoztatás.

Kiderült: nem bővül, csökken a foglalkoztatás

Az intézményi adatok persze nem hasonlíthatók egy az egyben össze a munkaerő-felmérés adataival, mivel más körben és módszertannal készülnek. Mi korábban a KSH közlése alapján azzal számoltunk, hogy nagyjából 30 ezerrel volt több közfoglalkoztatott, mint egy évvel korábban. Ha ezt vesszük és a külföldön dolgozók számának emelkedését, a foglalkoztatás-bővülésből, legalábbis ami hazai, elsődleges munkaerőpiaci növekedésből adódik, így sem sok marad.

Ki a foglalkoztatott és ki a munkanélküli?
A KSH kétféle statisztikai adathalmazt közöl a munkapiacról havonta:

1.) A megkérdezéses alapú munkaerő-felmérés

Ennek lényege, hogy közel 40 ezer címet keresnek fel az összeírók, az adatokat pedig a népszámlálási adatok alapján teljeskörűsítik. Ebben a statisztikában foglalkoztatottnak minősül az, aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság stb. miatt) volt távol. Munkanélküli az, aki nem dolgozik, de aktívan munkát keres, illetve két héten belül munkába is tudna állni. Nem egyenlő a regisztrált álláskeresők számával, amit a munkaügyi hivatalok adnak közre, hiszen a regisztrált álláskereső nem biztos, hogy aktívan állást keres, illetve másik oldalról: nem biztos, hogy minden munkanélküli regisztrált álláskereső is egyben.

2.) Az intézményi adatgyűjtés

Ez a statisztika alapvetően a kereseti helyzet felmérését szolgálja, azaz ebből tudjuk meg, hogyan és mennyit változtak a bruttó és nettó bérek. Az adatokhoz kapcsolódnak azonban létszámadatok is. A versenyszférában a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások közül egy minden évben meghatározott mintába tartozó cégek szolgáltatnak adatot a náluk foglalkoztatottakról. Sokan úgy vélik, ez a statisztika jobban leköveti a gazdasági helyzet alakulását, ezért a fő foglalkoztatottsági adatok mellett érdemes ezt is figyelembe venni.

 

NEKED AJÁNLJUK
HR BLOGGER
coachco  |  2022.11.26 10:31
Az alábbi írás főszereplői a fák, köztük egy bizonyos tölgy, a természet és az ember. [...] Bővebbe...
legacykft  |  2022.11.25 17:22
Ismerős számodra, hogy tudod, hogy csinálnod kéne valamit, hogy szinte „agyon nyom” a határidő, de n...
laskainelli  |  2022.11.25 14:26
Minden pillanatban üzenünk valamit a külvilág felé, még akkor is, ha nem szólunk egy szót sem. A tes...
perfekt  |  2022.11.25 09:20
Az Országgyűlés a 2022. november 22-ig ülésnapján elfogadta az egyes adótörvények módosításáról szól...
hrdoktor  |  2022.11.21 04:37
A stressz szót általánosan használjuk a mindennapokban, azonban a pontos jelentésével kevesen vannak...
Ez lenne a magyarok új őrülete: hasznos hobbi törhet be a piacra

Most néhány kattintással bárki madárodú örökbefogadóvá válhat - ezzel bepillantást nyerve tollas barátaink magánéletébe.

Új őrület hódít a magyarok körében: teljesen rákattantak ezekre az italokra

A hazai kézműves sörök világa hatalmas fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedben - a sörkedvelők legnagyobb örömére.

Magyarok milliói vágják maguk alatt a fát: csúnyán ráfizethet, aki így fűt 2022 telén

A téli időszakban, fűtésszezonkor az ország légszennyezettségének mintegy 83-85 százalékáért felelős a lakossági fűtés.

Megszólalt a magyar befektetési guru: a profit ne a cél, hanem az eszköz legyen

A panelbeszélgetésen megvitatták, hogy mi számít a befektetőnek, mi a fejlődés alapja, illetve hogy mi az alapja a hazai vállalkozásoknak.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. november 28. hétfő
Stefánia
48. hét
KONFERENCIA
Tovább
Agrárszektor Konferencia 2022
Az év agráreseménye, 2 nap szakma Siófokon!
Private Investor Day 2022/2.
Vegyen részt INGYENESEN a PID2022 kóddal!
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2022. november 27. 16:06