Hatalmas pofon a NAV-nak: itt a Kúria hőn várt ítélete

Összeghatártól függetlenül ingó értékesítésnek minősülnek a magánszemélyek által 2005. január elseje és 2011. december 31-e közötti ingó eladások, nem lehet azokra az önálló tevékenységre vonatkozó szabályokat alkalmazni - írja az angyalado.hu a Kúria nemrégiben hozott határozata alapján.

Mint a Pénzcentrum.hu korábban számos cikkben beszámolt róla, az adóhatóság dömpingszerű ellenőrzéseket végzett az elmúlt években az ingóságokat értékesítő magánszemélyek körében, az interneten keresztül bonyolított kereskedelemre fókuszálva. A határozatokban rendre üzletszerűnek minősítette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a magánszemélyek tevékenységét, ami azt eredményezte, hogy az ingóságok értékesítésére vonatkozó szabályok alapján fizetendő adókötelezettségnek a sokszorosát kitevő közterhet rótt ki.

Korábban, és most is leszögezzük: az ingóságok értékesítéséből származó jövedelem után, ha tetszik, ha nem, bizonyos szabályok mellett adót kellett, és kell fizetni! Nem mindegy azonban, hogy mennyit.

A 2011. december 31-ig hatályos szabályok szerint az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem megállapításakor a bevételből le kellett vonni a számlával, nyugtával igazolt beszerzési költséget, az értéknövelő beruházásokat és az átruházással kapcsolatos kiadásokat. Ha utóbbiak összege több volt, mint a bevétel, akkor értelemszerűen nem keletkezett adóalap, ami után meg kellett volna fizetni a személyi jövedelemadót.

Ha nem lehetett megállapítani a beszerzésre fordított összeget, mert nem volt meg róla a bizonylat - például valaki a padláson talált régiségeket értékesítette -, akkor a bevétel 25 százaléka számított jövedelemnek. Jelentős kedvezmény volt, hogy évi 200 ezer forint jövedelemig nem kellett az ingó értékesítés után adót fizetni. Ha azt az esetet vesszük, amikor a bevétel 25 százaléka a jövedelem, mert nem voltak fellelhetőek a beszerzési számlák, akkor lényegében évi 800 ezer forint bevételig adómentesen lehetett eladni az ingó vagyontárgyakat.

Ezzel szemben az adóhatóság rendre üzletszerűnek minősítette az internetes értékesítéseket, vagyis az önálló tevékenységre vonatkozó, a magánszemélyek számára sokkal kedvezőtlenebb szabályokat alkalmazta. Ha nem volt meg az eladott termékekről a beszerzési számla, azt állapította meg a NAV, hogy a vizsgált adózóknak csak 10 százalékos költségük volt, és 90 (!) százalékot nyertek az üzleten. Tehát ezután kellett volna a személyi jövedelemadót megfizetniük. Ráadásul az önálló tevékenységből származó jövedelmek után még egészségügyi hozzájárulás is terhelte őket (ez 2010-től a bruttó jövedelem 27 százaléka). A különbséget LÁSD a táblázatunkban!

Angyal József okleveles adószakértő az ingóságokat értékesítő magánszemélyekkel szemben négy évvel ezelőtt indított adóhatósági vizsgálatok kezdete óta következetesen mondja:a 2005. január elsejétől (2011. december 31-ig) érvényben lévő személyi jövedelemadó (szja) törvényből le lehetett vezetni, hogy tévesek az adóhatóság megállapításai. Az szja törvény egyértelműen kimondta, hogy akkor "üzletszerű az átruházás, ha ellenérték fejében történik, és az ügylettel kapcsolatban a magánszemélynek az általános forgalmi adó szabályszerűen bejelentkezett alanyaként adólevonási joga megnyílik."

Mit jelentett ez? Az az adózó folytatott üzletszerű tevékenységet 2005. január 1. és 2011. december 31. között, aki pénzt kapott az értékesítésért, bejelentkezett az adóhatósághoz, adószámot kért (nem azonos az adóazonosító jellel!), és még le is vonhatta az általános forgalmi adót (áfa). Az ellenőrzött magánszemélyek viszont nem jelentettek be adóköteles tevékenységet, nem kértek adószámot, nem vontak le általános forgalmi adót. Az szja-törvény szerint tehát nem folytattak üzletszerű tevékenységet - ecsetelte az okleveles adószakértő.

Az adóhatóság többféle módszerrel próbálta másképp értelmezni a jogszabályt. Kezdetben egyszerűen nem vett tudomást arról, hogy 2005 január elsején megváltoztak az szja-törvény ingó értékesítésre vonatkozó szabályai, és a 2008-2009. években szerzett jövedelmekre vonatkozó ellenőrzések során rendre a 2004. december 31-ig hatályban lévő rendelkezéseket akarta alkalmazni. A későbbi határozatokban már új érvelést talált ki. Eszerint hiába írta elő a törvény, hogy akkor üzletszerű az ingó értékesítés, ha a magánszemély bejelentkezett az adóhatóságnál, vagyis adószámot kért, ennél erősebb az a kötelezettség, hogy az adózónak be kellett volna jelentkeznie az adóhatóságnál.

A Kúria korábbi ítéletében részeredmény született

Mint azt idén februárban megírtuk, egy korábbi Kúria ítélet részlegesen helyt adott az okleveles adószakértő érvelésének, ami már óriási eredmény volt a kisebb tételben, pár millió forintért ingóságokat értékesítők számára. A korábbi ügyben a felülvizsgálat megállapította, hogy az alanyi adómentes határig (2008-ig 4 millió, azt követően 5 millió forint bevételig) nem minősíthető üzletszerűnek az ingóságok értékesítése. Az üzletszerűség feltétele ugyanis az "adólevonási jog megnyílása", amely "az alanyi adómentesség határának átlépését követően következik be".

Már a Kúria előző döntése is megnyitotta a jogorvoslati lehetőséget azon adózók előtt is, akik szintén az alanyi adómentes határ alatti összegben értékesítettek ingóságokat, de az adóhatóság megállapította, hogy üzletszerű tevékenységet folytattak, és tetemes bírságot, adót és egészségügyi hozzájárulást rótt ki rájuk. Felügyeleti intézkedést kérhetnek azok az adózók, akiknek jogerős adóhatósági határozattal lezárt ügyük van, de nem fordultak bírósághoz, illetve azok, akikkel szemben még zajlik az adóvizsgálat. Perújítást lehet kérni, ha bíróság döntött az adózó kárára. Mindkét esetben az említett ügyben hozott Kúria-döntésre kell hivatkozni, amely új ténynek, körülménynek számít, aminek ismeretében az adott ügyben más ítélet születhetett volna - magyarázza Angyal József.

Mint megírtuk, az adóhatóság az elmúlt hónapokban nem volt hajlandó általánosságban figyelembe venni az előző Kúria-döntést. Bemutattunk egy ügyet, amikor a NAV elnöke elutasított egy felügyeleti intézkedést, ráadásul nem a konkrét ítéletre, hanem a Kúria Sajtótitkársága által korábban kiadott hiányos állásfoglalásra hivatkozva. Utóbbi dokumentumban ugyanis az említett ítéletnek éppen az a része nem szerepel - azóta sem -, amely kimondja, hogy az alanyi adómentes határig nem lehetett üzletszerűnek minősíteni a 2011. december 31. előtti ingó értékesítést.

Szerepel viszont benne a korábbi Kúria-ítéletnek azon része, amelyet most egy tollvonással felülbírált a Lomniczi Zoltán által vezetett 5 fős Kúria-testület. A korábbi döntés felettébb érdekes levezetéssel részben igazat adott az adóhatóságnak (az alanyi adómentes határnál magasabb árbevételű értékesítéseknél). Megállapította: hiába nem teljesült az üzletszerűségnek azon feltétele, hogy a magánszemélynek adószámmal kell rendelkeznie, erősebb érv az, hogy az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Mivel az adózó nem tett eleget bejelentkezési kötelezettségének, értékesítéseire az üzletszerű tevékenységre vonatkozó szabályok szerint kell az adókötelezettséget meghatározni, hiába nem teljesül a törvényben meghatározott feltételek egyike.

A Kúria viszont legújabb ítéletében megállapította: mégsem elég kettő feltételnek teljesülnie (amikor három van előírva)ahhoz, hogy üzletszerűnek minősüljön a 2011. december 31-ig bonyolított ingó értékesítés. Összeghatártól (alanyi adómentességi határtól) függetlenül ingó értékesítésnek minősül az internetes kereskedelem, a 2005 és 2011 közötti időszakban nem lehet az önálló tevékenységre vonatkozó szabályokat alkalmazni.

A másik ügyben hozott ítéletben a Kúria anélkül utasította el Angyal József érvelését, hogy azt érdemben megvizsgálta volna. Az 5 fős felülvizsgálati testület most sem az okleveles adószakértői, hanem a matematikusi érvek előtt hajolt meg, miszerint nem teljesülhetnek olyan tevékenységre előírt kritériumok, amelyhez három feltétel van rendelve, de abból csak kettő áll fenn.

A legújabb Kúria-ítélet számos érdekességet rejt még magában, következő írásunkban azokra is fény derül!

Nagyon figyelj: 2012 januárjától jócskán megváltoztak a szabályok!

Tavaly januártól a személyi jövedelemadózásban egyértelműbbé vált, mikor minősül üzletszerűnek az ingó értékesítés azáltal, hogy a jogszabályba szó szerint átemelték az áfatörvényből a gazdasági tevékenység meghatározására vonatkozó rendelkezést. Ennek alapján 2012-től önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül az ingó vagyontárgy eladása, ha az gazdasági tevékenység keretében történik, vagyis ha valaki üzletszerűen, illetve tartós vagy rendszeres jelleggel folytatja, és ellenértéket kap érte.

Továbbra is vita van az adóhatóság és az adószakértő között abban, mit jelent az üzletszerűség, a rendszeresség, mikor kell az áfa hatálya alá bejelentkezni, azaz adószámot kérni. Az ingóságokat értékesítő magánszemélyeknek igencsak érdekükben áll, hogy nyomon megpróbáljanak tisztában lenni az adójogszabályokkal, a kötelességeikkel, illetve a jogaikkal, az internetes aukciós oldalak ugyanis hemzsegnek az adóellenőr vásárlóktól. OLVASD EL korábbi cikkeinket:

Durván rászállt a NAV az interneten eladókra: telefonon riogat
Interneten adod el a cuccaidat? Ezt mindenképpen tudnod kell