15 °C Budapest

Így fedi el a statisztika az egykulcsos adó veszteseit

Pénzcentrum
2012. május 23. 11:45

Teljes homály fedi, mely ágazatokban nem hajtották még végre a munkáltatók a kormány által elvárt béremelést, és emiatt hány munkavállalónak csökkent a nettó bére az adójóváírás megszüntetésének következtében. Ráadásul a statisztikai hivatal adataiból sem lehet ezt kideríteni.

A Nemzetgazdaság Minisztérium szerint a tények azt mutatják, hogy jól működik a bérkompenzáció rendszere. A tárca május közepén sikerként könyveli el, hogy a versenyszférában dolgozók háromnegyede már megkapta a kiegészítést. Becslések szerint meghaladja a 2 millió főt azoknak a munkavállalóknak a száma, akik tavaly havonta bruttó 190 ezer forintnál kevesebbet kerestek, vagyis az idei béremelésük után kedvezményt vehetnének igénybe a munkáltatóik a szociális hozzájárulási adóból. Feltételezhető, hogy a munkáltatók sok esetben nem vették igénybe a törvény által meghatározott adókedvezményt a béremeléshez annak érdekében, hogy elkerüljék az adóhatósági vizsgálatot. 

Az NGM által meghirdetett kiegészítő bérkompenzációs pályázaton indult 4379 munkáltató 5,8 milliárd forintos támogatásból megközelítően 130 ezer munkavállaló bérét emelheti fel a kívánt mértékben. Ezek után is több százezren maradnak, akiknek nem emelkedett a fizetésük olyan mértékben, hogy az elegendő lett volna a nettó keresetük szinten tartásához. Arról viszont nem szól a minisztérium, mi lesz azokkal a dolgozókkal, akik nem kapták meg a nettó keresetük szinten tartásához szükséges béremelést.

A Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatokból az derül ki, hogy a szociális ellátásban foglalkoztatott dolgozók összességében átlagosan több mint 38 ezer forinttal kevesebbet vittek haza az év első három hónapjában, mint tavaly ilyenkor. A KSH adatai azt mutatják, hogy a szociális ellátásban dolgozók bruttó keresete márciusban átlagosan mindössze 109 506 forint volt, szemben a tavaly márciusi 130 012 forinttal, a nettó keresetük pedig átlagosan több mint 21 ezer forinttal csökkent.

A brutális mértékű keresetcsökkenésben vélhetően nagy szerepet játszott a közfoglalkoztatottak számának növekedése. A KSH statisztikájából csak az derül ki, hogy a közfoglalkoztatottak jelentős része a humánegészégügyi-szociális ellátásban dolgozik, az viszont nem, hogy hányan tevékenykednek kifejezetten a szociális ellátásban. Januárban 16 ezer, az első három hónap átlagában pedig 52 ezer fő közfoglalkoztatott volt. Közülük januárban mindössze 4800 fő volt a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma, akiknek a fizetése befolyásolta a közszférában dolgozók átlagkeresetét. Az év első három hónapjában viszont már átlagosan 40 800 közfoglalkoztatott dolgozott teljes munkaidőben. Az viszont nem derül ki, hogy utóbbiak közül hányan tevékenykedtek kifejezetten a szocális ellátásban, vagyis mennyiben befolyásolták az átlagkeresetek alakulását.

A közfoglalkoztatottakal együtt, illetve nélkülük számított kereseti statisztika is ömlesztett adatokat közöl a humán-egyészségügyi, valamint a szociális ellátásban dolgozókról. A statisztikából annyi derül ki, hogy a két ágazatban dolgozók márciusban a közfoglalkoztatottak nélkül átlagosan nettó 106 268 forintot kerestek, ami csak a 99,1 százaléka az egy évvel korábbinak. Ráadásul ez a két ágazatot - a humán-egészségügyet és a szociális terüeletet - együttesen mutató átlagkereset.

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

Mint arra a Pénzcentrum.hu korábban felhívta a figyelmet, a 2009-től érvényben lévő, illetve a 2012. január 1-jén életbe lépett, munkabérekre és kereset-kiegészítésre vonatkozó egyes jogszabályok attól függően különböztetik meg a szociális szolgáltatót és dolgozóikat, hogy az adott szolgáltatót állami, egyházi vagy nonprofit gazdasági társaság működteti-e.

Az állami költségvetés kizárólag az állami és egyházi fenntartók részére biztosítja az éves bérkompenzációkhoz, kereset-kiegészítésekhez szükséges forrásokat, míg a nonprofit szolgáltatók nem részesülnek ilyen támogatásban. A szociális ágazatban dolgozók meglátása szerint az ágazaton belüli alacsony átlagkereset jelentős részben a "kiszervezett" munkavállalók keresetcsökkenésére vezethető vissza.

HR BLOGGER
laskainelli  |  2022.05.24 08:22
Mi a jó párkapcsolat titka? Sokan szeretik azt hinni, hogy az lesz boldog kapcsolat évtizedeken át,...
perfekt  |  2022.05.23 07:34
A céginformációs szolgálat az ismételt közzététel lehetőségét a beszámoló benyújtását követő egy éve...
hrdoktor  |  2022.05.23 06:18
Egyre több embert érint a rövidlátás problémája, a megelőzése azonban összetettebb kérdés, mint gond...
legacykft  |  2022.05.20 15:41
  Írásom aktualitását a felgyorsult világunk gyakori jelensége adja. Rendszeresen megtapasztalom a...
hrbonbon  |  2022.05.20 12:13
Munkánk egyik fontos eleme, hogy megpróbáljuk megérteni, mire vágynak, mit szeretnének elérni az emb...
Érik a forradalom a magyar iskolákban: lépni kell, különben nincs jövője a gyerekeknek

Hova kerül a magyarok elektronikus hulladéka, milyen szemléletváltásra lenne szükség, és legfőképpen hogyan készül kincs a szemétből- erről kérdeztük a RoboKalandot.

Különleges kávék jelentek meg itthon: az elit már csak ezt issza, ez bennük az extra

Az otthoni kávézásnak is egyre inkább szeretjük megadni a módját, akár egy drágább kávégépről van szó, akár kávékülönlegességről.

Atyaég! Ilyen luxusnövényeket vesznek otthonaikba most a dúsgazdag magyarok

A pandémia alatt megugrott a szobanövények, és kertészeti eszközök iránti kereslet, 2020-ban a szobanövények tekintetében 8%-os emelkedést észleltek a piaci szereplők.

Sok szülő így rontja el a gyerek fejlesztését: nem lehet elég korán kezdeni

Szinte semmi sem fejleszti olyan gyorsan és hatékonyan a legkisebbek agyát, mint a társasjáték.

NAPTÁR
Tovább
2022. május 27. péntek
Hella
21. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Külföldi piacra lépés 2022
Ingyenes online konferencia hazai kkv-nak!
EZT OLVASTAD MÁR?