HRCENTRUM

Súlyos ezreseket buksz a sárga csekkel! Mi áll a háttérben?

Orosz Márton

2010. május 17. 05:22

Link a vágólapra másolva

Előzmények

• Tudatosabban költünk: negyedév alatt közel 2 milliárd kártyahasználat!
• Öregkori nyomorgók, zsebező vállalkozók a forint fogságában
• Nem ad pénzt az ATM: van, ahol ezért is fizetünk!
• Félmillió magyart hanyagolnak a bankok: vajon miért?
• Készpénz helyett aranyat ad ki az automata az Emirátusokban

Nemzetközi összehasonlításban kiemelkedően magas hazánkban a készpénzhasználat aránya. Ennek egyik oka, hogy a szürke-és feketegazdaság szereplői számára kifizetődő ez a rutin, ugyanakkor vitathatatlan az állami működés túlzott készpénzhasználata is.

Mint arról cikksorozatunk első részében beszámoltunk, a Magyar Nemzeti Bank MNB Szemle című kiadványának legutóbbi számában a szakértők arra keresik a választ, hogy miért ilyen magas a hazai készpénzállomány aránya, mim ösztönzi a "túlságosan" gyakori készpénzhasználatot, azaz miért használunk mi magyarok jóval több készpénzt, mint más országok állampolgárai.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Öregkori nyomorgók, zsebező vállalkozók a forint fogságában Kattints az első részhez!

A GDP arányában mért hazai készpénzállomány nemzetközi szinten nemcsak a nyugat-európai országok állományához, hanem a hozzánk hasonló fejlettségi szintű államok értékeihez képest is kiemelkedően magasnak számít.

Állami ráhatás

A nemzetközi mintákhoz képest jelentős mértékű hazai készpénzhasználatot maga az állam is intenzíven ösztönzi. Zömmel készpénzben - sárga csekkek útján - lehet ugyanis befizetni az illetékeket, bírságokat, eljárási díjakat, elektronikus fizetésre jelenleg csak korlátozott számú állami hivatalban nyílik mód.

 

Jelenleg a nyugdíjaknak csak a bő 40%-át utalják bankszámlára, a különböző szociális juttatások folyósításánál is jelentős a készpénz aránya. Sőt, a nyugdíjasok körében gyakori az a magatartás is, hogy a számlára érkezett pénzüket kvázi azonnal, egy összegben készpénzben veszik fel folyószámlájukról.

Sárga csekk-fétis

Az állam készpénzközpontúságához kapcsolódva, a szakértők megítélése szerint az egyik legjelentősebb probléma a sárga csekkek intenzív használata, amelyek forgalmának csökkentését egyértelműen kívánatosnak tartják.

A szakértők szerint a sárgacsekk-használat csökkenéséhez egyaránt szükség van szabályozói elhatározásra és fogyasztói felvilágosításra. Sok esetben az alkalmazottak azért sem bánják, hogy "alacsony (minimál)bér plusz készpénz konstrukcióban" szerzik jövedelmüket, mivel főbb kiadásaikat készpénzben is tudják rendezni, s ezt támogathatja a sárga csekk is.

A sárga csekk "közhiedelem szerinti" további előnye, hogy hozzájárul az egyén likviditásmenedzseléséhez (eldönthetem, mikor fizetem be), de vajon tudja-e az állampolgár, hogy ezért a szabadságért évente egy háztartás akár több ezer forintot is fizethet, mivel a csekket kiállító szolgáltatók jellemzően az ügyfélre hárítják a csekkhasználat tranzakciós díját anélkül, hogy ügyfelüket erről tájékoztatnák, illetve a csekk kiállításának díját a számlában transzparensen megjelenítenék.

Szűcs Ildikó, a Magyar Posta vezérigazgatója szerint a sárga csekkek nem kopnak ki a rendszerből: 2009-ben 271,2 millió csekket fizettek be az ügyfelek a postán, a tranzakciók összege a 2990,4 milliárd forint volt. (A postán átfolyó teljes pénzforgalom elérte az 5500 milliárd forintot).

Az MNB elemzésének következtetése, hogy legalább a legfontosabb szolgáltatások számláinál - mint például víz, áram, földgáz, távhő, telefon, internet - szükséges lenne a fogyasztó számára világosan és egyértelműen jelezni, hogy a számla értékéből mennyit tesz ki a sárga csekk költsége. További probléma, hogy jelenlegi gyakorlatukban a szolgáltatók sok esetben a csoportos beszedést választó ügyfeleikre is kivetik a sárgacsekk-használat költségét, így gyakorlatilag "szétterítik" azt a teljes fogyasztói bázisra.

Az állami működés készpénzközpontúságának enyhítésére pozitív kezdeményezés az okmányirodák POS-terminálokkal való ellátása, illetve az adóbevételek esetén az átutalás lehetőségének megteremtése. Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program keretében eredetileg 2009. július 1-jéig kellett volna az okmányirodáknak a bankkártyás fizetés technikai feltételeit teljes mértékben megteremteni, ez azonban
a mai napig nem valósult meg maradéktalanul.

A posta egy éve indította el azt a projektjét, amelynek keretében a klasszikus postai szolgáltatások mind teljesebb mértékű elektronizálását tervezik - ebbe a feladott csomagok internetes követését lehetővé tevő modul mellett az elektronikus pénzügyi szolgáltatások mind teljesebb kiterjesztése is benne van.

Mi lehet a megoldás a túlzott készpénzhasználatra? Kiderül cikksorozatunk következő részéből! Kattints!

Az írás Bódi-Schubert Anikó "Magas a hazai készpénzállomány - mi állhat a háttérben?" című tanulmányának felhasználásával készült (MNB Szemle, 2010. március).

Tényleg ekkora a baj? Aggasztó számok érkeztek a magyar munkahelyekről

4 millió 746 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta 4,4%.

Klímaválság, AI, bizonytalan pénzügyek: milyenek a kilátásai egy fiatal magyar felnőttnek?

Folytatódik a Portfolio Z generációnak szánt programsorozata: a GEN Z Fest-en arra keressük a választ, hogyan tudnak egyszerre pénzügyileg tudatos döntéseket hozni.

Ezek a cégek a magyar vármegyék legnagyobb munkáltatói: Posta, Spar, Audi a toplista élén

Térképen mutatjuk, hogy az egyes vármegyékben mely vállalkozások foglalkoztatják a legtöbb embert. Előre szólunk: a hazai legnagyobb foglalkoztatók zöme külföldi tulajdonban van.

Mi történik ezekben a gyárakban, üzemekben? Alig tudják megtartani a magyar dolgozókat

A szellemi munkavállalók között meghaladja a 30%-ot, míg fizikai munkatársak esetében nem ritka az 50-60%-ot meghaladó fluktuációs ráta.

Ezért nem vesznek fel sok magyart álmai állásába: itt hibáznak, a cégek is sokat buknak ezen

A vállalatok vonzóvá akarják tenni a pozíciókat a munkavállalóik és ügyfeleik szemében, ezért jól csengő, imponáló neveket adnak a munkaköröknek.

Így lehet igazi luxusban élni magyar nyugdíjasként: elárulta hosszú életének titkát a 99 éves Sári néni

A CashTag stábja Pécsre utazott, hogy meglátogassa a 99 éves, aktívan tevékenykedő Sári nénit.

Ennek rengeteg magyar dolgozó örülhet: így szabályoznák újra a digitális munkavégzést

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról.

Itt vállalnának külföldön munkát az élelmes magyarok: így keresik a lehetőségeket, elég jól járhatnak

Ausztrália a legkívánatosabb célország a munka miatt költözni vágyók számára és London vezeti a városok listáját.

Kiderült, innen érkeznek külföldi melósok a győri Audi-gyárba: létszámstopról is vallott a vállalat

Foglalkoztatnak külföldi munkavállalókat az Audi Hungáriánál, többségük a Volkswagen Konszern más országokban működő gyáraiból érkezik Győrbe.

Orbán Viktor: "reszkethetnek az irodisták, a jogászok, a fogalmazók és a programozók"

A miniszterelnök szerint ma a magyar gazdaság gerincét a szakmunka, a szakmunkások, a szakiparosok adják.

Rengeteg magyar fiatal veszítheti el hirtelen az állását: nem becsülik semmire a munkájukat?

Még mindig bőven van tér a fejlődésre a munkahely megítélésében a fiatal dolgozók körében.

Újabb pszichés betegség gyűjti áldozatait: sok szülőt érint, mégsem beszélünk róla

Anne Helmes két gyermek nevelése mellett teljes munkaidőben dolgozik és gyakran küzd az elszigeteltség és magány érzésével otthoni munkavégzés során.

Ismét tömegesen mennek a magyarok Ausztriába: sokan azt hiszik, ott még kolbászból van a kerítés

Januárról márciusra csökkent a külföldi munkavállalók száma Ausztriában, így gőz erővel toboroznak az osztrákok a nyári szezonra.

Elképesztő, mennyit keresnek a magyar bírók: emelést szeretnének, de mi lesz ebből?

Nagyon rég nem kaptak béremelést a bírók és más jogi alkalmazottak a bíróságokon, és a helyzet már eddig is komoly elvándorlást okozott.

Bruttóban 605, nettóban 417 ezer? Pontosan ennyit keres az átlag Magyarországon havonta a KSH szerint

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt 2024. februárban, 14,0%-kal magasabb, mint egy évvel korábban a KSH friss közlése szerint.

Leesik az állad: ennyit keres egy szoftverfejlesztő az Amazon Prime streaming-szolgáltatónál

Az álláslehetőségek bőséges repertoárja tárul elénk a programmenedzserektől kezdve egészen a szoftverfejlesztőkig.

Hiába nem teljes állás, rakat pénzt fizetnek érte: heti 8 óra munkáért 200 ezer forintot is adnak itthon

Lassan itt van a nyári szünet és beindul a turizmus időszaka, amivel párhuzamosan a diákmunka piac is erőteljesebb lendületet vesz.

Vallott a vendégmunkásokról a Wolt: ezzel találkozhatnak a vásárlók

Nem alkalmaz vendégmunkásokat a Wolt – válaszolta a futárcég újságírói megkeresésre.