A Nyugat-Európában dolgozó magyarok többsége akkor sem jön haza, ha elveszti az állását, inkább a hazainál sokkal jobban működő szociális rendszerre támaszkodva próbálják kivárni a válság végét.
Kint a rossz is jobb, mint itthon a jó. A külföldön hoszszabb időre munkát vállaló magyarok többsége - legalábbis meglévő ismereteink szerint - akkor sem tér haza, ha elveszti az állását. A nyugat-európai szociális háló ugyanis sokkal sűrűbb szövésű, mint a hazai ellátórendszer. Így állástalanul is könnyebb az élet a nyugati határokon túl, mint itthon - mondta Tóth Pál Péter, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, aki szerint a válság ellenére is csekély a visszacsorgás esélye. A hazai segélyek összege ugyanis nominálisan és vásárlóerejét tekintve is elmarad a Nyugat-Európában szokásostól. Ott a megélhetés költségei magasabbak, de így is könnyebb életet biztosítanak, mintha a hazai segélyekből élne a visszatelepülő.
A KSH százezer külföldön élő magyarról tud, ám a regisztrált magyar vendégmunkások száma ennek mintegy fele. A legtöbben Németországban élnek - a migránsok fele -, a többiek Ausztriában, Olaszországban. Spanyolországban, Svájcban, Angliában és Hollandiában telepedtek le egy időre.
Rendkívüli bejelentést tett Kátai-Németh Vilmos: 2 hét extra szabadságot kap rengeteg magyar dolgozó
A kormány három hétre növeli az apaszabadság időtartamát, amelyet egyúttal összehangol a csecsemőgondozási díjjal (CSED) és a szülői szabadsággal is.
-
A szépségápolásra a gazdasági nehézségek ellenére sem sajnálják a pénzt a magyarok + Videó
Miközben sok kiskereskedelmi vállalat a fogyasztás lassulásával küzd, a szépségipar továbbra is szárnyal Magyarországon.







