Az elmúlt évek gazdasági növekedésével arányosan vaskos jutalmakat és bónuszokat kaptak az alkalmazottak. A személyi kiadások egyre csak duzzadtak és a közelmúltban tapasztalható visszaesés következtében a vállalatok körében újra első napirendi ponttá váltak az elbocsátások.
A gazdasági pangás csökkentette a vállalkozások jövedelemtermelő képességét, ezáltal a személyi kiadásokra szánt keret egyre csak zsugorodik. A költségcsökkentő intézkedések egyik eleme a felduzzasztott középvezetői apparátus megnyirbálása, a másik megoldás a fizikai dolgozók egy részének az elbocsátása.

Az elbocsátásokhoz kapcsolódó költségek a világ különböző országaiban rendkívül nagymértékű eltéréseket mutatnak. Vannak olyan nemzetek - Egyesült Államok, Új-Zéland, vagy Tonga -, melyek szokatlanul munkáltatóbarát intézkedéseket alkalmaznak. Ezekben az országokban nem terheli büntetés, vagy végkielégítés azokat a munkáltatókat, melyek egy legalább 20 év munkaviszonnyal rendelkező munkavállalótól szabadulnak meg.
A másik véglet Zimbabwe, ahol - a jelenlegi káoszban valószínűleg nehezen alkalmazható ez a szabály- 8,5 éves bérnek megfelelő végkielégítésre jogosult az elbocsátott dolgozó. Az európai munkaerő-piacon kialakult gyakorlathoz szokott embereknek talán furcsán hangzik, de például Venezuelában és Bolíviában 20 év után egyáltalán nem rúghatják ki az alkalmazottakat.
-
Sok tízezer magyarnak biztosítunk munkát és megélhetést (x)
A legtöbb szempontból magyarok a kiskereskedelem óriásai
-
Itt működünk, itt adózunk, több mint 710 milliárdot fizettünk be a költségvetésbe (x)
A legtöbb szempontból magyarok a kiskereskedelem óriásai
AI in Energy 2026
AgroFood 2026
Portfolio Investment Day 2026
Hitelezés 2026
Women's Money & Mindset Day 2026








