Bár szó volt róla, egy márciusi döntésnek köszönhetően az értékalapú ingatlanadó 2009-től nem válik kizárólagossá, az önkormányzatok így minden valószínűség szerint a lakosságnak legkisebb terhet jelentő módot fogják választani, vagyis azt, ahogy eddig is adóztattak, már ahol egyáltalán adóztattak. Nézzük meg, hogy idén változott-e valamit az önkormányzatok erre az adónemre vonatkozó politikája...
A pénzügyminisztérium korábbi közleménye alapján 2007-ben az önkormányzatok saját hatáskörben kivetett adóiból származó bevétele átlépte az 500 milliárd forintos határt. A legnagyobb részesedése az iparűzési adóbevételeknek volt 427 milliárd forinttal, de építményadóból is több mint 54 milliárd forint érkezett az önkormányzatok kasszájába.
Az államháztartás adó jellegű bevételeinek 8 százaléka közvetlenül az önkormányzatokhoz érkezik. Az iparűzési adóbevételek 12,3 százalékkal emelkedtek, a legnagyobb változás a telekadó bevételeknél figyelhető meg az előző évhez képest 21 százalékos növekedéssel. A magasabb bevételek egyik oka lehet az adóalap növekedése, mert az adókulcsok érdemben nem változtak az év során.
A lakáscélú ingatlanok után eddig is csak 4 kerületben kellett adót fizetni, 3 kerület pedig csak akkor szedett adót, ha az adott lakást kiadták, vagy otthon dolgoztak a tulajdonosok. Ezek alapján a lakóingatlanok után valószínűleg 2009-től sem kell majd adót fizetni, bár nincs kizárva, hogy az önkormányzat időközben változtat az adópolitikáján.

A nem lakáscélú ingatlanok viszont már más lapra tartoznak. Ezekre minden kerületben kellett eddig is fizetni, bárt 2008-tól sok önkormányzat átgondolta a fizetendő összeget, így ebben előfordult változás.
A telekadó tekintetében azonban manapság meglepő módon a 21. kerületben megszüntették a fizetési kötelezettséget, így aki 2007-ben még fizethetett a telke után, annak 2008-ban már nem kell.
A megyeszékhelyeken ugyanez a helyzet. Mindössze 5 városban kellett eddig a lakóingatlanokra adót fizetni. 2008-tól viszont Veszprémben bevezették, hogy azok után a lakáscélú ingatlanok után, amelyek vállalati tulajdonban vannak, fizetnie kell a tulajdonosnak. Az irodának vagy üzletnek használt ingatlanok után szintén fizetni kell, ez alól mindössze 3 megyeszékhely kivétel. Ez a három város az, ahol egyáltalán nem vetett ki az önkormányzat az ingatlanokra és telkekre semmilyen adót, Székesfehérváron, Szekszárdon, és Zalaegerszegen.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 30 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,62 százalékos THM-el, havi 184 778 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál 6,78%, az Erste Banknál 6,78%, a CIB Banknál 6,89%, míg a MagNet Banknál 7,02%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Építményadóból persze sokkal többet is beszedhetnének a települések, ha nem ilyen kevesen élnének ezzel a lehetőséggel. A nem lakáscélú ingatlanokra 2008-ban 754 önkormányzat vetett ki építményadót, míg a lakásokat ennél is kevesebben, mindössze 418 helyhatóság adóztatta meg. Bár csak a kerületek és a megyeszékhelyeket vizsgáltuk, országos szinten azért történek változások. Egyre többen adóztatnak, az elmúlt két évben tíz százalékkal nőtt az adófajtát alkalmazó települések száma.
2008 január 1-től viszont az építmény és telekadó mellett a másik vagyonadónemet is kiterjesztették, már nem csak magánszemélyeknek, hanem cégeknek is kell luxusadót fizetni. Ennek mértéke az ingatlan értéknek 100 millió forintot meghaladó részének 0,5 százaléka.
A fejlett országokhoz képest azonban még mindig jelentősen le vagyunk maradva, külföldön ugyanis a vagyoni típusú adók aránya eléri a 10 százalékot, miközben Magyarországon az állami és önkormányzati adóbevételeknek alig egy százalékát teszik ki.







