Bár szó volt róla, egy márciusi döntésnek köszönhetően az értékalapú ingatlanadó 2009-től nem válik kizárólagossá, az önkormányzatok így minden valószínűség szerint a lakosságnak legkisebb terhet jelentő módot fogják választani, vagyis azt, ahogy eddig is adóztattak, már ahol egyáltalán adóztattak. Nézzük meg, hogy idén változott-e valamit az önkormányzatok erre az adónemre vonatkozó politikája...
A pénzügyminisztérium korábbi közleménye alapján 2007-ben az önkormányzatok saját hatáskörben kivetett adóiból származó bevétele átlépte az 500 milliárd forintos határt. A legnagyobb részesedése az iparűzési adóbevételeknek volt 427 milliárd forinttal, de építményadóból is több mint 54 milliárd forint érkezett az önkormányzatok kasszájába.
Az államháztartás adó jellegű bevételeinek 8 százaléka közvetlenül az önkormányzatokhoz érkezik. Az iparűzési adóbevételek 12,3 százalékkal emelkedtek, a legnagyobb változás a telekadó bevételeknél figyelhető meg az előző évhez képest 21 százalékos növekedéssel. A magasabb bevételek egyik oka lehet az adóalap növekedése, mert az adókulcsok érdemben nem változtak az év során.
A lakáscélú ingatlanok után eddig is csak 4 kerületben kellett adót fizetni, 3 kerület pedig csak akkor szedett adót, ha az adott lakást kiadták, vagy otthon dolgoztak a tulajdonosok. Ezek alapján a lakóingatlanok után valószínűleg 2009-től sem kell majd adót fizetni, bár nincs kizárva, hogy az önkormányzat időközben változtat az adópolitikáján.

A nem lakáscélú ingatlanok viszont már más lapra tartoznak. Ezekre minden kerületben kellett eddig is fizetni, bárt 2008-tól sok önkormányzat átgondolta a fizetendő összeget, így ebben előfordult változás.
A telekadó tekintetében azonban manapság meglepő módon a 21. kerületben megszüntették a fizetési kötelezettséget, így aki 2007-ben még fizethetett a telke után, annak 2008-ban már nem kell.
A megyeszékhelyeken ugyanez a helyzet. Mindössze 5 városban kellett eddig a lakóingatlanokra adót fizetni. 2008-tól viszont Veszprémben bevezették, hogy azok után a lakáscélú ingatlanok után, amelyek vállalati tulajdonban vannak, fizetnie kell a tulajdonosnak. Az irodának vagy üzletnek használt ingatlanok után szintén fizetni kell, ez alól mindössze 3 megyeszékhely kivétel. Ez a három város az, ahol egyáltalán nem vetett ki az önkormányzat az ingatlanokra és telkekre semmilyen adót, Székesfehérváron, Szekszárdon, és Zalaegerszegen.
JÓL JÖNNE 10 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 10 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 210 218 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 9,97%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank (THM 10,22%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Építményadóból persze sokkal többet is beszedhetnének a települések, ha nem ilyen kevesen élnének ezzel a lehetőséggel. A nem lakáscélú ingatlanokra 2008-ban 754 önkormányzat vetett ki építményadót, míg a lakásokat ennél is kevesebben, mindössze 418 helyhatóság adóztatta meg. Bár csak a kerületek és a megyeszékhelyeket vizsgáltuk, országos szinten azért történek változások. Egyre többen adóztatnak, az elmúlt két évben tíz százalékkal nőtt az adófajtát alkalmazó települések száma.
2008 január 1-től viszont az építmény és telekadó mellett a másik vagyonadónemet is kiterjesztették, már nem csak magánszemélyeknek, hanem cégeknek is kell luxusadót fizetni. Ennek mértéke az ingatlan értéknek 100 millió forintot meghaladó részének 0,5 százaléka.
A fejlett országokhoz képest azonban még mindig jelentősen le vagyunk maradva, külföldön ugyanis a vagyoni típusú adók aránya eléri a 10 százalékot, miközben Magyarországon az állami és önkormányzati adóbevételeknek alig egy százalékát teszik ki.
Agrárium 2026
Green Transition & ESG 2026
Retail Day 2026
Digital Compliance 2026







