Bár a harcok folynak, a GDP ötödét még mindig a feketegazdaság teszi ki. Virágzik az áfacsalás és egyre inkább térnek át az internetre a bűnözők is. Négy és fél év alatt 51 takarékszövetkezetet összesen úgy 14 milliárd forinttal rövidített meg egy bűnszervezet. Papíron 315 cég nevében 1400 bérleti szerződést kötöttek, azokat adták el 70-80 százalékos értéken a szövetkezeteknek, akik többnyire csak hónapokkal később döbbentek rá, hogy becsapták őket, mivel fiktív szerződéseket vettek és olyan bérleti konstrukciókat, amikben a bérlemény valós értékének a sokszorosát tüntették fel - írja a Népszabadság.
Az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomoz. Ha 14 milliárdos kárértékű csalást nem is követnek el mindennap, a milliárdos befektetési és főleg az áfacsalások már korántsem számítanak ritkaságnak. A VPOP tavaly szinte havonta derített fel a költségvetés adóbevételeit egymilliárd forintot meghaladó mértékben megrövidítő csalásokat.
Legtöbbször azzal élnek vissza, hogy import esetében nem kell a vámkezelés helyén megfizetni az importáfát. A döntően távol-keleti eredetű árukat ezért általában Ausztriában vagy Szlovákiában vámkezelik, azzal, hogy a forgalmi adót majd a célországban fizetik meg. Mire azonban a szállítmány Magyarországra ér, többször gazdát cserél - mígnem nyoma vész. Az utolérhető utolsó vevőről pedig, akinek be kellett volna fizetnie az áfát, általában kiderül, hogy fiktív cég.
A módszert azonban nemcsak a textiláruknál alkalmazzák még ma is, hanem a háztartási gépek, elektronikai eszközök, a számítógépek és tartozékaik importjánál is.
A módszer fordítva is működik. Sok cég bukott le az elmúlt években amiatt, hogy az exportra szánt áruját - mielőtt még külföldre szállították volna - több cégen keresztülfuttatták. A termék ára folyamatosan nőtt, ami után az eladó visszaigényelte a mesterségesen feltornászott ár áfatartalmát, majd az áru papíron, néhányszor még gazdát cserélt, közben egyre olcsóbb lett, végül már reális áron eljutott ahhoz, akinek szánták.
Drámaian nyílik a bérolló Magyarországon: súlyos, mennyi pénzért robotolnak a legszegényebb dolgozók
Miközben Budapesten közel 600 ezer forint az átlagos nettó fizetés, több megyében alig haladja meg a 360 ezret, és egyes ágazatokban még a 200 ezret...
-
Nem az AI veszi el a munkánkat (x)
Viszont az fogja eldönteni, ki marad talpon
-
Három és fél évtized fejlődés: így lett megkerülhetetlen szereplő a SPAR (x)
Idén 35 éves a SPAR Magyarország - három és fél évtized alatt a vállalat az ország egyik legnagyobb élelmiszer-kereskedelmi szereplőjévé vált.
-
Itt akadnak el a kisvállalkozások – mi segíthet a továbblépésben? (x)
Sok vállalkozás nem az indulásnál, hanem a növekedés során akad el. A Visa She’s Next program mentorai mondják el, mi áll a háttérben és mi hozhat fordulatot.
AI in Energy 2026
AgroFood 2026
Portfolio Investment Day 2026
Hitelezés 2026
Women's Money & Mindset Day 2026








