A budapestiek többsége annak ellenére támogatja a BKV-sztrájkot, hogy közülük minden másodiknak jelentős problémát okozott a napi teendői ellátásában. A legtöbben az államtól és a Budapest környéki településektől kapott nagyobb támogatással, no meg a potyázók kiszűrésével javítanának a BKV helyzetén - derül ki abból a budapesti felmérésből, amit a Főpolgármesteri Hivatal megbízásából április 12-én és 13-án készített a Medián.
Gyakorlatilag mindenki hallott róla, és bár sokaknak okozott kisebb-nagyobb problémát, a többség egyet is ért vele- röviden így foglalhatnánk össze a budapestiek viszonyát az április 7-ei BKV-sztrájkhoz. A munkabeszüntetést még a BKV-t naponta használók sem kifogásolták, noha közel kétharmaduk mondta azt, hogy sztrájk jelentősen akadályozta őket a napi teendőikben. Ráadásul a fővárosiak többsége lélekben arra készül, hogy az elkövetkező hetekben rendszeresen le fog állni a tömegközlekedés a fővárosban.

Az egyetértés valószínűleg elsősorban abból adódik, hogy a legtöbben úgy tudják, hogy a BKV-sok a járatritkítások ellen tiltakoznak - a többi okot ennél jóval kevesebben említették. Márpedig éppen a járatok sűrűsége az, amivel a fővárosi tömegközlekedést illetően a budapestiek még úgy-ahogy elégedettek és egy általános járatritkítás lenne számukra a legkevésbé elfogadható megoldás a közlekedési vállalat pénzügyi helyzetének javítására.


A potyázók elleni keményebb fellépésen túl a budapestiek leginkább azt támogatnák, hogy ha azok a főváros környéki települések is hozzájárulnának a vállalat költségeihez, ahova jár a BKV. A budapestiek szerint a BKV költségeinek minden 100 forintjából 13-at a környező településeknek kellene fizetniük. A főváros bő egynegyednyinek gondolt hozzájárulásán érdemben nem változtatnának a budapestiek, viszont a jelenleg feltételezett 47 százalékról 36 százalékra csökkentenék az utasokra hárított terheket, miközben 24 százalékra növelnék a központi támogatás mértékét (5. ábra). Az más kérdés, hogy ennek a forrásáról már megoszlanak a vélemények: önmagában sem a más területekről való átcsoportosítás, sem az újabb állami adóságok vállalása nem számít népszerű felvetésnek.
Mindneki így gondolja?
A Szonda Ipsos a Népszabadság tegnapi számában ismertetett közvélemény-kutatását egy 500 fős budapesti reprezentatív mintán is elvégezte. Kiderült, komolyabb eltérés nincs - a sztrájkról és "környékéről" csaknem azonosak a vélemények. Így abban is, hogy a megkérdezettek kétharmada véli úgy, nem helyes, ha a kormány által megítélt többlettámogatás oldja meg a konfliktust.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A sztrájk hatása persze jóval inkább érinti a fővárosiakat - a budapestiek negyedét kismértékben, további negyedét jelentős mértékben akadályozta a múlt hétfői félnapos sztrájk, míg a most pénteken várható egész napos munkabeszüntetéstől már harmaduk várja, hogy komolyan akadályozza majd. A Medián felmérése ugyanakkor azt jelzi, hogy a budapestiek az államon túl az agglomerációtól is várnának a BKV számára anyagi segítséget, és határozottabb fellépést sürgetnek a potyázók ellen.
-
Meghívó a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége közgyűlésére (x)
A Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének soron következő közgyűlése
-
Az élelmiszerek 80 százalékát hazai forrásokból szerezzük be (x)
A legtöbb szempontból magyarok a kiskereskedelem óriásai
AI in Energy 2026
AgroFood 2026
Portfolio Investment Day 2026
Hitelezés 2026
Women's Money & Mindset Day 2026








