Már az adónkat is lopják: fiktív visszaigánylésekre fizet az adóhatóság...

Nemrégen 10 év börtönt kapott az USA-ban egy hölgy, aki több fiktív és hamis adóbevallást küldött vissza mások nevében. Ezek során több, mint 187 ezer dollár (majdnem 32 millió forint) jogosulatlan adó-visszatérítést utaltak át 5 különböző bankszámlájára. 87 ezer dollárt aképpen, hogy különböző gyerekek személyi adatait használta fel úgy, mintha saját gyerekei lennének. A csaló személynevek, TB-számok, és egyéb érzékeny személyes adatok felhasználásával jutott a nem kevés pénzhez. Egy egészségügyi vállalatot alapított és működtetett, amelyen keresztül jutott az adatok birtokába. Aztán a megszerzett adatokat felhasználva elektronikusan adta be a jövedelembevallásokat. A bíróság ítéletében a börtönbüntenés mellet majdnem 88 ezer dollár pénzbüntetés megfizetésére is kötelezte. Ügyvédje azt mondta, fellebbezni fognak...

Egyre többen jelentkeznek az Egyesült Államok adóhivatalában azzal, hogy hasonló csalás áldozatai lettek. Az adóhivatal egyik vezetője szorgalmazza, hogy a hivatal tegyen meg többet az áldozatok megsegítése érdekében. A legsúlyosabb következmény, hogy késhet az adó-visszatérítések kifizetése vagy akár el is utasíthatják azok teljesítését.

A Szövetségi Kereskedelmi Bizottság 2003-ban 8 ezer, 2006-ban 15 ezer, 2007-ben pedig több, mint 20 ezer reklamációt kapott hasonló esetek kapcsán. Ám úgy gondolják, hogy ezek a számok alábecslik a probléma valódi nagyságát.

Vannak más módjai is a hamis személyi adatokkal való visszaélésnek. Előfordul, hogy valakinek megtudják a TB-számát, majd azzal munkát vállalnak, és később az adóhivatal jelentkezik, hogy a TB-szám eredeti tulajdonosa miért nem vallotta be minden jövedelmét. Persze hogyan is tehette volna, ha nem ő dolgozott és nem ő kapta meg a bért. Azaz nem is tudott arról, hogy az ő nevében másvalaki jövedelemhez jutott.

Az adóhivatal megpróbál minden tőle telhetőt megtenni a csalások megakadályozása érdekében, de tanácstalanok abban a tekintetben, hogy milyen új eljárásokkal azonosíthatnák azt, hogy valóban az érintett személy nyújtotta-e be adóbevallását.

Nincs biztos megoldás arra, hogy hogyan lehet megakadályozni azt, hogy illetéktelenek (netalántán csalók) birtokába jussanak személyi adataink. Ám van néhány szabály, melyeket betartva csökkenthető ennek esélye:

Gyakoriak az adathalász e-mailek (pishing) melyeket az adóhivatal nevében küldenek ki, rendkívüli adó-visszatérítést ígérve. Egy formanyomtatvány kitöltését kérik, ahol pont ezeket a személyes adatokat kell begépelni. Az adóhivatal felhívja a figyelmet, hogy sohasem küldenek e-mailt semmilyen adóval kapcsolatos dologról az adózóknak, és nem kérnek ilyen módon adatokat.

Figyelni kell arra is, hogy megbízható embert bízzunk meg az adóbevallásunk kitöltésével. Kérjünk meg egy ismerőst, hogy ajánljon valakit, akivel már régóta kapcsolatban áll. Ha pedig egy nagyobb céghez fordul valaki, akkor érdemes leellenőrizni, hogy az az ember, aki a cég alkalmazottjának adja ki magát, tényleg az-e.

Ezen kívül mindenképpen meg kell próbálni nem tárolni személyes adatokat számítógépeken vagy PDA-n. Ha pedig jelszót kell alkalmazni akár saját gépen, akár weboldalakon, akkor az ne a születési dátumunk legyen...