14 milliárdos felajánlás: de kinek is?

Jelentős összegek folytak be az adók egy százalékából az alapítványok számláira az idén is. Magyarországon rengeteg ilyen szervezet működik, számos közülük bizonyos betegségek gyógyítására, iskolák fenntartására, sporttevékenység támogatására, vagy akár a háziállatok megmentésére alakult.

Nagy dilemma elé kerülünk amikor az adónk egy százalékáról kell rendelkeznünk, de sokan nem adományozzák ezt az összeget egyik alapítvány vagy karitatív szervezet számára sem, valószínűleg azért, mert nem gondolják, hogy az jó kezekbe kerül.

A következőkben az alapítványok alapítását, megszűnését, és adózását mutatjuk be, hogy tisztában legyünk azzal, hova is kerül a pénzünk.

Alapítása:

Az alapítvány a székhely szerinti illetékes bíróság általi nyilvántartásba vétellel jön létre, és jogi személyként működik. A kérelem tárgyában a bíróság soron kívül, nem peres eljárás keretében határoz.

Az alapítvány nyilvántartásba vételekor a bíróságnak meg kell győződnie arról, hogy az alapítvány a törvényben meghatározott feltételeknek megfelel-e, és a bejegyzés alapjául szolgáló alapító okirat a törvényben meghatározott kellékeket tartalmazza-e. Ennek keretében többek között azt kell vizsgálni, hogy tartós és közérdekű célra történt-e az alapítvány létrehozása, illetve az alapítvány célját szolgáló vagyon rendelkezésre áll-e, vagy az alapítvány működésének megkezdéséhez elégséges-e.

A bíróságnak a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos eljárása során azt kell vizsgálnia, hogy az alapító okirat formailag és tartalmilag megfelel-e a Ptk.-ban meghatározott követelményeknek. Nem vizsgálhatja az alapítvány célszerűségét és ennek gazdasági hasznosságát.

Az alapító okiratban meg kell jelölni az alapítvány nevét, célját, a céljára rendelt vagyont és annak felhasználási módját, valamint a székhelyét.

Nyílt alapítvány:

Az alapító csak a működés megkezdéséhez szükséges vagyont bocsátja az alapítvány rendelkezésére, és lehetővé teszi, hogy az alapítványhoz bárki csatlakozhasson, a cél eléréséhez szükséges vagyont a folytatott tevékenységből, vagy adományokból biztosíthatják.

Zárt alapítvány:

Az alapító az alapítvány céljának megvalósításához szükséges vagyont bocsátja az alapítvány rendelkezésére úgy, hogy ez az összeg csatlakozással nem növelhető.

Az alapító okiratban az alapító kijelölhet egy úgynevezett kezelő szervet, de ilyen célra külön szervezetet is létrehozhat. Ez a szerv (szervezet) az alapítvány általános ügyvezető és képviselő szerve, vagyis minden az alapítványt érintő ügybenez a testület dönt, mivel az alapító nem láthatja el ezeket a feladatokat. Az alapító kezelőként kurátorokból (gondnokokból) álló kuratóriumot hozhat létre. A kuratórium az alapítvány kezelő szerveként járhat el.

Abban az esetben, ha az alapító semmilyen kezelő szervet nem jelölt meg, vagy a megtette, de az nem vállalja a megbízatást, akkor a bíróságnak kell a kijelölésről gondoskodnia.

A kérelmet, és az alapító okiratot tanácsos először véleményeztetni az illetékes bírósággal, vidéken ez könnyen megoldható, a fővárosban már kevésbé, mivel nem lehet tudni, hogy ki fog dönteni az ügyben.

A bírósági nyilvántartásba vételi folyamat után probléma lehet még az ügyészség is, mivel szinte minden esetben fellebbeznek. Ugyanis leginkább ilyenkor van lehetőségük az alapítvány alapító okiratába, tevékenységébe beleszólni, így tanácsos lehet velük is előre egyeztetni azokat a pontokat, amiket változtatni szeretnének.

Alapításkor az alapító vagyont le kell tenni az alapítvány számlájára, különben a bíróság nem végzi el a nyilvántartásba vételt. A bank igazolja, hogy valóban a számlán van a szükséges összeg, ezt az igazolást kell csatolni a bírósághoz benyújtott kérelemhez.

Az alapítvány adószámot csak abban az esetben köteles kérni, ha adókötelezettsége keletkezik, közvetlenül, vagy közvetetten. Adószám hiányában nem keresi az APEH, nem kell könyvelést vezetni és nem kell adóbevallást tenni. A különböző pályázatoknál viszont szerepeltetni kell az adószámot, így ha nem is kötelező, akkor is érdemes beszerezni. A társadalombiztosításra ugyanez vonatkozik, nem kell társadalombiztosítási számot kérni, ha az alapítványnak nincsen alkalmazottja.

Az alapítvány a tartozásaiért csak a saját vagyonával felel, a tagok, vagy az alapító vagyona ebben az esetben nincs veszélyeztetve. Sőt, az alapítványt meg is lehet szüntetni még akkor is, ha van tartozása.

Mit van ha már megvan és mennyit kaptak 2006-ban?