A közeljövőben a teljes világon az orvoshiány fokozódására lehet számítani, mivel ekkor vonulnak majd nyugdíjba a második világháború utáni születési-boom generációhoz tartozó orvosok - írja a Világgazdaság.
Az OECD szakértői szerint ezt azzal lehet magyarázni, hogy a fejlett országokban egyre többkülföldi orvosra van szükség. Ennek érdekében az orvosok jövedelmét folyamatosan emelik a nyugati országok.
Ezzel ellentétben itthon abszolút értelemben véve és a gazdaság teljesítményéhez mérten is igencsak alacsony a doktorok fizetése, persze az OECD szakértői a jövedelmeknek csak a hivatalos részét vizsgálták.
A szak- és a háziorvosok itthon az egy főre jutó GDP 170 százalékát keresik, ezzel szemben nyugat-európában a szakorvosoknál 300-400, háziorvosoknál pedig még ennél is magasabb szorzók jellemzők.
Az orvoshiány annak ellenére van jelen, hogy a praktizáló orvosok számában jelentős mértékű emelkedés volt tapasztalható az elmúlt évtized során. Itthon 6800 háziorvosi praxisból 1600 gyermekorvosi rendelő, hozzávetőlegesen ugyanennyi a felnőtteket és gyermekeket is ellátó, a maradék pedig felnőttpraxis.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Balogh Sándor, az Országos Alapellátási Intézet főigazgató orvosa szerint az orvosi ranglistán már évek óta az első helyre sorolja a magyar lakosság a háziorvosokat. Bár az is igaz, hogy az 1990-es évek elejéhez képest 80 százalékkal csökkent presztízsük napjainkra.
Az egészségügy egyébként egyre nagyobb súlyt képvisel az egyes országok nemzeti termékében, az OECD adatai szerint Magyarországon 1991-ben a GDP 7 százalékát tette ki az egészségügy, 2004-ben pedig már 8,1 százalékát.








