Válásba kergetnek a revizorok - mi a teendő a vagyonosodási vizsgálatkor?

Az idei évre előirányzott 10 000 vizsgálat elenyészőnek tekinthető a 10 millió magyar lakosságra vetítve, hiszen így a vizsgálatra való kiválasztás esély csupán egy az ezerhez. Ha azonban a magyar lakosságból csupán a munkavállalókat választjuk ki, és ezt a csoportot is szűkítjük a közalkalmazottak, köztisztviselők és normál alkalmazottak körével, akkor a kiválasztás esélye többszörösére nő. Így könnyen érthetővé válik miért foglalkoztatják annyira az üzleti szférát a vagyonosodási vizsgálatokról felröppent hírek és híresztelések.

Lássuk mi volt eddig!

A 2007 előtt jellemző gyakorlat szerint az adóhatóság évente néhány száz vizsgálatot végzett általában bejelentések alapján, amelyeket névvel és név nélkül is tehet bárki, feltéve, hogy abban konkrétumok szerepelnek. Az APEH a bejelentéseket kötelezően kivizsgálja.

A vagyonosodási vizsgálatok célkeresztjében akkor és most is az állt, hogy a vizsgálat alá vont magánszemély bevallott jövedelmei (személyi jövedelemadó bevallásban és egyéb helyen), összhangban álltak és állnak-e az ez időközben megszerzett vagyontárgyakkal, ingóságokkal.

Van mitől félnünk?

Az idei év januárjától az APEH alá rendelték az illetékhivatalokat, így az adóhatóság egyszerűen hozzáfér a magánszemélyek tulajdonában levő ingatlanok tulajdonosi viszonyainak megváltozásáról szóló adatokhoz.

A vizsgálatok egy része a cégek pénzügyi jelentéseiből származó információk és az illetékhivatali nyilvántartások alapján indul meg, de várhatóan a jövőben is nagy szerep jut majd a bejelentéseknek.

Kocsis Zoltán, a dr. Vilmányi ügyvédi iroda közgazdásza szerint a 100 milliónál nagyobb értékű ingatlant vásárlók és a nagy tagi kölcsön állománnyal rendelkezők nagy valószínűséggel számíthatnak az adóhivataltól érkező levélre, amelyben arra szólítják fel őket, hogy a 18 pontból álló kérdőívet kitöltve híven vázolják fel a vagyoni helyzetükben 2001. január elseje óta bekövetkezett változást.

Mit tegyél, ha levelet kaptál?

A "szerencsés kiválasztottnak", miután a megadott határidőn belül (8 nap, amely megfelelő indoklás ellenében meghosszabbítható) elkészítette az elmúlt években szerzett javak jegyzékét ( ingatlantulajdon, nevünkön lévő autó és más közlekedési eszköz, nagyobb összegű vásárlások, bankszámlaegyenleg, befektetések, megtakarítások, adott és kapott kölcsönök, tagi kölcsönök, nagy értékű utazások), be kell fáradniuk az adóhivatalba, és nyilatkozatot kell tenniük.

Természetesen az adóhatóság munkatársai se üres kézzel várják a vizsgálatra érkezőt, így a szakértő szerint jobb eredményre vezethet, ha nem egyedül tesszük meg a nyilatkozatot, amelyen a későbbiekben már sokkal nehezebb változtatni, s amely további vizsgálatok sorát indíthatja meg, ha meggondolatlanul válaszolunk a kérdésekre.

Hogyan védheted ki Damoklész kardját?

S bár nem feltételezzük, hogy a megvizsgáltak közül bárki is illegális jövedelemmel rendelkezne, előfordulhat olyan élethelyzet, amelyben nem született megfelelő, hiteles okirat az ügyletek, kölcsönök vagy éppen ajándékozások megtörténtéről.

Így mielőtt még befáradnánk az adóhivatalba, hogy eleget tegyünk az állam által kirótt kötelezettségünknek, érdemes utánagondolni, hogyan tudnánk megoldást találni a jelenlegi helyzetre.

Sokan a kölcsönszerződések írásával próbálkoznak - mondta el lapunknak Kocsis Zoltán - ám ez nem a legmegfelelőbb megoldás, hiszen ebben az esetben a kölcsönt nyújtót is megvizsgálják, s ha nála is fennáll a kölcsönnyújtáshoz szükséges jövedelem hiánya, azzal csak súlyosbítjuk a problémákat. Ez a variáció csakis abban az esetben jelenthet megoldást, ha olyan magas jövedelemmel rendelkező magánszemély vállalja el ezt a szerepet, akinek nem okoz gondot a vizsgálat.

A kölcsönszerződésen kívül természetesen a legjobb megoldás, ha sikerül papírformába öntenünk a korábbiakban szóban megkötött megállapodásainkat, kérdéses azonban, hogy a revizorok hogyan tekintenek majd ezekre a szerződésekre, s ezek ellenére mekkorára becsülik a be nem vallott vagyont.

Emellett megoldást jelenthet az ajándékozás is, ami azonban 150 ezer forintnál nagyobb érték esetében illeték köteles, így azt utólag a késedelmi kamatokkal együtt meg kell fizetnünk. A szakértő szerint azonban az ajándékozás csakis a "kisebb problémák eltüntetésére" alkalmas.

Az ítélet megkérdőjelezhetetlen?

Sok helyen olvasható, hogy az adóhatósági határozat ellen benyújtott fellebbezést az esetek nagy többségében visszautasítják. A döntés megváltoztatására azonban nem csak ekkor van lehetőségünk, a határozat megszületése előtt ugyanis a revizorok jegyzőkönyvet készítenek, melynek észrevételezésére 15 nap áll rendelkezésünkre.

Kocsis Zoltán szerint itt jó esélyünk van arra, hogy változtassunk a döntésen, főként azért, mert az adóhatósághoz a vagyonosodási vizsgálatok elvégzésére felvett 500 revizort ilyen rövid idő alatt nem tudták felkészíteni minden eshetőségre, s előfordulhat, hogy a szabályokhoz való merev ragaszkodás rossz becslésekhez vezet.

Váljunk vagy sem?

A vagyonosodási vizsgálatok esetében általában együtt vizsgálják az egész családot, tehát mind a férj, mind a feleség vagyoni helyzete nagyító alá kerül. Abban az esetben viszont, ha a házastársak elválnak, akkor már csak az egyik felet vizsgálja a hatóság, ezért mind többen választják ezt a megoldást.