Mostanra szinte elfogadott tény, hogy a munkaadó teljes mértékben tisztában van azzal, milyen honlapokat böngésznek alkalmazottai és az elektronikus levelezésükhöz is hozzáfér, itt azonban korántsem áll meg a kémkedés, ahogy arra a közelmúltbeli Hewlett-Packard botrány is rávilágít. (Mint ismeretes a HP-nél az igazgatósági tagok mellett a céggel foglalkozó újságírókra is magánnyomozókat állítottak.) Jeffrey Stanton, "A látható alkalmazott" című könyv szerző professzora négy éven át tanulmányozta a cégek által bevetett taktikákat és meglehetősen érdekes tapasztalatokat szerzett, amint azt a későbbiekben látni fogjuk.
Az Egyesült Államokban a jogszabályok engedélyezik a munkaadóknak, hogy olvassák és rögzítsék dolgozóik munkahelyi e-mailezését, web-böngészését, blogozását és messengerezését, sőt ezt akár az otthoni kommunikáció viszonylatában is megtehetik, amennyiben a téma munkahelyi ügyeket érint.
Az ePolicy Institute kutatása szerint a cégek egy percig sem haboznak élni a lehetőséggel: a megkérdezettek 76%-a vallotta be, hogy követik dolgozóik internetezését, 55% pedig azt is beismerte, hogy olvassák és el is tárolják alkalmazottaik e-mailjeit. A válaszadók 26%-a már bocsátott is el ebből kifolyólag alkalmazottat.
Amellett, hogy a cégvezetés láthatja a kommunikáció tartalmát, tehát adott esetben a véleményünket a vállalatról, kollégáinkról, a közös értékekkel való azonosulásunk mértékét, azt is leszűrhetik, hogy mennyi időt töltünk lógással. (Az USA mindössze 2 állama követeli meg a munkaadóktól, hogy közöljék dolgozóikkal: megfigyelés alatt állnak. Ennek ellenére az a tapasztalat, hogy a tengerentúli cégek 80-90%-a kötelezettség nélkül is tájékoztatja alkalmazottait.)
Lássuk, milyen módon tud meg mindent a munkaadó dolgozóiról!
Nem árt tudni, hogy ma az internet-monitoring nem ér véget az e-mailek és a látogatott weboldalak listázásánál, a munkaadók gyakorlatilag mindent látnak, ami a gépen történik, azt akár videofilmszerűen is visszanézhetik néhány program segítségével.
A kutatásban résztvevő cégek 36%-a vallotta be, hogy használ billentyű-leütés követő szoftvert, mellyel azt is mérni tudják, ki hány percet töltött gépeléssel a munkaidő folyamán. Emellett érdekes, hogy azokat az e-maileket is el tudja olvasni a főnök, melyeket végül el sem küldtünk, hiszen begépeltük őket...
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Az már senkit nem lep meg, hogy a mágneses belépőkártyák által követhető, hogy ki mennyit késik és mikor megy haza. (Egy érdekes esetben az is előfordult, hogy az alkalmazottak tankolási kártyát kaptak, így derülhetett ki, hogy egy dolgozó munkaidejében az irodától távol használta a kártyát, miközben főnökének azt mondta, hogy tárgyalása van az irodaépület alsó szintjén.)
Szintén érdekes, hogy 2001-ben még csak a megkérdezettek 33%-a használt videokamerás megfigyelést az alkalmazottak ellenőrzésére, 2005-ben viszont már 51%-os volt ez az arány. Ma a kamerák már képesek mozgásra bekapcsolni és megkezdeni a felvételt, mely jelre a főnök SMS-értesítést kap és egy webes felületen élőben nézheti otthonról, mi is történik az irodában. Korábban ez a technológia meglehetősen drága volt, mostanra azonban mindenki számára hozzáférhető.
A fentiek ellenére is igaz persze, hogy néha egy élő embernél semmi sem végzi el jobban a munkát, ezért legvégső esetben a munkaadók a beépített dolgozók alkalmazásától sem riadnak vissza. Ehhez főleg akkor folyamodnak, ha egy ismert problémát több úton sem sikerült megoldani (pl. tudják, hogy sorozatos lopások történnek a cégnél, vagy bizalmas információk szivárognak ki). Tapasztalatok szerint ez a leghatékonyabb módszer, a képzett kémek ugyanis gyorsan be tudnak épülni és szinte mindent megtudnak. Leggyakrabban gyárakban és termelő üzemekben alkalmaznak kémeket, de a kutatás szerint azért nem ritka az irodai bevetés sem.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
-
Élethelyzetek, amiben kivédhető az anyagi kockázat (x)
Az elmúlt években különösen sok elbizonytalanító körülménnyel kellett szembenéznünk.
- Komoly lépéseket sürget a Balatonnál Navracsics Tibor
- Nem is akármilyen telefonnal jelentkezik a piacon egy Európában közkedvelt autógyártó
- Kiderült, mikor adják át a legújabb hazai autópálya-szakaszt
- Gazdasági elemzők az Arénában: a „másnaposság” után hamarosan dinamikus pályára állhat a magyar gazdaság
- Jön a vége: nem lehet megúszni a külföldi autós szabálytalanságokat
- Vigyázat, már támadnak a pénzkicserélős csalók is – erre kell figyelni