A fejlődő országokban sokkal többet keresnek a cégvezetők, mint a legprosperálóbb országokban. A Hay-lista első huszonkilenc helyezettje között Magyarország nagyon rossz helyen áll: egyedül a finn és a svéd vállalatvezetők keresnek kevesebbet, mint a hazai menedzserek.
A vásárlóerő-paritás elve alapján a török, indiai majd az orosz cégvezetők vezetik a listát, így tehát ők keresik a legtöbbet a szolgáltatások és termékek árának figyelembevételével. Nem meglepő, hogy a skandináv országok vezetői csak a lista végén kaptak helyet, ugyanis a magas áraknak köszönhetően nem ér annyit a készhez kapott fizetésük, mint egy fejlődő országbeli társukénak.
Magyarországon évi 41 406 eurót keresnek a cégvezetők, a listavezető 79 021 euróval szemben.

Beszámolók szerint az 1-3 éves korosztály 25%-a - tehát minden negyedik gyermek - elutasít valamilyen ételt, és sokuknál óvodás, általános iskolás korban is fennáll még a probléma.
Az egyre népszerűbb finanszírozási forma itthon is gyorsan terjed, egyre többen ismerik és használják.
Bár sokat fejlődött az utóbbi években a hazai startup ökoszisztéma, még egy nagyságrenddel, szinte minden fontos mutatóban le van maradva a régiós élvonaltól.
A 120 fős tulajdonosi közösség mellé most Balogh Petya cége is beszállt a Brancs közösségi finanszírozási platformba.
- Kiszámolták, hány forinttal emelkedhetnek jövőre a nyugdíjak
- Röhejes filmes bakit fedeztek 55 év után az Egri csillagokban
- Csúnyán ráfázott a cikázó fehér skodás az M2-esen - videó
- A külföldi kampánypénzek felhasználása rossz - Nézőpont-felmérés
- Magyarország stratégiai partnerének nevezte Grúziát a honvédelmi miniszter
- Júliusban indul a paksi bővítés előkészítő munkálatainak újabb fázisa - napinfó
Sustainable World 2023
Portfolio Balaton Business Forum 2023
BUDAPEST - Pörgessük fel együtt a hazai KKV szektort!


