Megünnepelték a törvényt

Konferenciával és rektori kinevezésekkel ünnepelte a szakminisztérium, hogy mától hatályos az új felsőoktatási törvény (ftv). A törvény létrejöttét, fogadtatását, végrehajtásának módját és társadalmi hatásait elemezték azon a konferencián, amelyet március 1-jén tartottak a Parlament Főrendiház termében.

Pénzcentrum előresorolása a Google találatokban

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Az Új utakon a magyar felsőoktatás című rendezvény megnyitóján Bazsa György, a Felsőoktatási Tudományos Tanács elnöke kifejtette, a 21. század első felében a magyar felsőoktatás teszi le névjegyét a magyar oktatás, kultúra és művelődés asztalára.

Az elmúlt tizenöt év megteremtette Magyarország felzárkózásának esélyét, a következő években pedig a versenyképességet kell erősíteni, kihasználva a lehetőségeket - erről Kiss Péter kancelláriaminiszter beszélt. Az egyik legfontosabbnak nevezte a törvény azon pontját, amely a gazdasági tanácsok felállításáról és az egyetemi autonómia megteremtéséről rendelkezik. A kancelláriaminiszter a professzori karhoz is szólt: szerinte csak a teljesítmény tarthatja fenn a professzorok tekintélyét. Hozzátette, aki 62 éves kora után is akar és tud dolgozni, azt nem kell nyugdíjba küldeni, de ne csak a múltbeli teljesítmény alapján maradjon valaki az egyetemen. "Ugyanez vonatkozik a fiatalokra is, ott is a teljesítmény számít" - tette hozzá.

Miért kellett új törvény a felsőoktatásban? - erre a kérdésre próbált meg választ adni Magyar Bálint. Az oktatási miniszter kiemelte, hogy sikerült szakmai konszenzust kialakítani a különböző szervezetekkel, a Magyar Akkreditációs Bizottságtól a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáján át a szakszervezetekig. A bolognai folyamat szerinte hasonló az integrációhoz - legalábbis ami a bevezetés folyamatát illeti. "Amikor integrálódtak az egyetemek, sok helyen megmaradt a régi struktúra - volt például hat filozófia tanszék, majd ezeket néhány éven belül megszüntették vagy összevonták. Hasonló a bolognai képzés is: öt-tíz év telik majd el, mire a szemlélet is megváltozik és azt tükrözi, amit végre akartunk hajtani."

Lehet vállalkozni, céget alapítani, rendelkezni forrásokkal, tulajdonképpen fölszámoltuk az állami gyámkodást - említette Magyar Bálint a törvény egyik sokat vitatott pontját, az intézmények gazdasági önállóságát. "Mini államháztartási reformot hajtottunk végre" - jelentette ki a miniszter, hozzátéve, hogy a közszféra többi intézményének is jó példa lehet a felsőoktatási reform. A törvény életbe lépésével azonban nem csak az egyetemek és főiskolák gazdasági működése változik meg. A hallgatókat érintő szabályozások egyike, hogy "nagykorúsították" őket, azaz vitás ügyekben akár a bírósághoz is fordulhatnak - erre korábban nem volt lehetőségük. Szintén a törvényben szerepel a többciklusú képzés bevezetése, a bolognaiként is emlegetett folyamat, amely alap-, mester- és doktori képzésre osztja a képzéseket. A következő lépések között pedig az egyik leglényegesebb az egyetemi infrastruktúrák további bővítése: 2007 végéig például 13 ezer új kollégiumi férőhely épül. A hallgatóknak és az oktatóknak több új ösztöndíjat hirdetnek meg, és átalakul a K+F intézményrendszere is.

A felsőoktatás eddigi szabályozásáról is beszélt Klinghammer István, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke. Elmondta, hogy az egyetemek a középkorban is nemzetköziek voltak, hiszen a diákok vándoroltak egyikről a másikra. Az első hazai egyetem viszonylag későn, 1635-ben alakult meg Nagyszombaton, ezt húsz év múlva követte a kassai felsőiskola. Az MRK elnöke azt is elmesélte, mikor, mennyire függtek az egyetemek az ország irányítóitól. A származást alapul vevő felvétel például a második világháború után is érvényben volt, és egészen a rendszerváltásig központilag irányították az intézményeket, ráadásul több minisztérium látta el a felügyeletet. A demokratikus átalakulást az 1993-as ftv hozta meg, ekkor megszüntették az addig széttagolt irányítást, és megalakult a Felsőoktatási Tudományos Tanács is.

A konferencia után Magyar Bálint rektori kinevezéseket adott át - az új törvény szerint a főiskolák vezetőit is rektornak hívják ezentúl, majd az intézményvezetők zárt ülésen alakították meg az új Magyar Rektori Konferenciát.

Célegyenesben az egészségügyi béremelés: itt a friss törvénytervezet, 15-17 százalékkal nőhetnek a fizetések

Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány az egészségügyi szakdolgozói bérrendezésről szóló javaslatot.

Kipakolt a pesti ételfutár: ennyi órabér jön össze 2026 őszén a Foodoránál és a Woltnál

A Woltnak és a Foodorának is dolgozó futár egy friss TikTok-videóban hasonlította össze a két platformot. Van különbség!

Hatalmas bajban a magyar munkaerőpiac: olyan emberek sem találnak munkát, akik korábban bárhol el tudtak helyezkedni

Megváltoztak az álláskeresés szabályai, a korábban biztosnak hitt pozíciók is veszélybe kerülhetnek a következő években.

Kifogyóban a hazai munkaerő-tartalék: váratlan fordulat jön a magyar munkahelyeken

Magas foglalkoztatottság, szűkülő munkaerő-tartalék és egyre erősebb verseny a megfelelő készségekkel rendelkező dolgozókért – ez határozza meg jelenleg Magyarország és a tágabb régió munkaerőpiacát.

Változó bevándorlási szabályok és munkaerőigény, közelgő bértranszparencia: mire készüljenek a munkáltatók?

Ugyanazért a munkáért eltérő bér is járhat. Az eltérést viszont indokolni kell. A bértranszparenciára már a magyar törvény előtt érdemes felkészülni.

Már minden magyar járásban elérhető a bölcsőde, de több ezer településen még mindig nincs helyi ellátás

Jelentősen javult a magyarországi bölcsődei hálózat területi lefedettsége és kapacitása az elmúlt években,

700 ezres fizetéssel csábít hazánk egyik legnagyobb vállalata: számos embert keresnek, sok álláshoz tapasztalat sem kell

A Richter ilyen keresetekkel, juttatásokkal és fejlődési lehetőségekkel várják a leendő dolgozókat 2026-ban.

Több mint 68 ezer az üres álláshely Magyarországon, mégis egy évig tart munkát találni: ez állhat a háttérben

Miközben Magyarországon több mint 68 ezer betöltetlen álláshelyet tartanak számon, addig az álláskeresőknek átlagosan több mint 12 hónapra van szükségesük az elhelyezkedéshez.

Felmondás előtt állhat rengeteg magyar dolgozó: elégedetlenek a fizetésükkel, de a váltás komoly kockázat lehet

A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 54 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével.

Minimálbér 2027: bemondta a kormány, mennyivel emelné a legkisebb fizetéseket - a munkáltatók nem örülnek

A kormány 7,5 százalékos minimálbér-emelést és 6,5 százalékos garantáltbérminimum-emelést javasol 2027-re, ami a szakszervezetek szerint reális és elfogadható kompromisszum.

Árthat a gazdaságnak a december 24-i munkaszüneti nap? Európai viszonylatban még így is rengeteget robotolnak a magyarok

Az európai statisztikák rávilágítanak: a magyarok a december 24-i munkaszüneti nap ellenére továbbra is a legtöbbet dolgozó nemzetek közé tartoznak az Európai Unióban

Az RTL egykori műsorvezetője csomagkézbesítőként dolgozik: kiderült, miért kényszerült váltásra

Lukács Miki, az RTL korábbi műsorvezetője jelenleg csomagkézbesítőként dolgozik.

Minimálbér 2027: körvonalazódik, mekkora béremelés jöhet jövőre - friss hírek a tárgyalóasztaltól

Közeledtek az álláspontok, de egyelőre nem született megállapodás a 2027-es minimálbérről és a garantált bérminimumról

Kiderült, ha ennyit keresel, már tehetősnek számítasz Magyarországon: havi 100 ezerből tengődik az ország 20%-a

A legalsó jövedelmi ötödben 2025-ben évente mindössze 1 millió 236 ezer forint nettó jövedelem jutott egy főre, ami havi 103 ezer forintnak felel meg.

Súlyos pénzekbe kerülhet a munkahelyi feszültség: a szakértő figyelmeztet a következményekre

Az információk visszatartása, a bizalomhiány és a pletykálkodás a vállalati eredményeket is veszélyezteti.

Külföldre mennél dolgozni? Ezekben az országokban találsz most leghamarabb munkát: nagyon más a helyzet Ausztriában, mint Németországban

Van, ahol már több mint egy éve keresnek munkát az állástalanok, Magyarországon is közel fél év a medián.

A magasabb fizetés sem garancia a gondtalan életre: kiderült, mi emészti fel a magyarok pénzét

Bár a magyar háztartások fizetőképessége országos átlagban javulást mutat, a felszín alatt egyre mélyülő területi egyenlőtlenségek húzódnak meg.

Ítélkezési szünet 2026 telén: ezekben a hetekben nem tart ülést a bíróság, nem születik ítélet, állnak az ügyek

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 148. §-a alapján 2026. december december 24-e és január 1je között ítélkezési szünetet tartanak a bíróságok.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír