Megünnepelték a törvényt

Pénzcentrum
2006. március 2. 11:30

Konferenciával és rektori kinevezésekkel ünnepelte a szakminisztérium, hogy mától hatályos az új felsőoktatási törvény (ftv). A törvény létrejöttét, fogadtatását, végrehajtásának módját és társadalmi hatásait elemezték azon a konferencián, amelyet március 1-jén tartottak a Parlament Főrendiház termében.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
Konferenciával és rektori kinevezésekkel ünnepelte a szakminisztérium, hogy mától hatályos az új felsőoktatási törvény (ftv). A törvény létrejöttét, fogadtatását, végrehajtásának módját és társadalmi hatásait elemezték azon a konferencián, amelyet március 1-jén tartottak a Parlament Főrendiház termében - írja az edupress.hu
Az Új utakon a magyar felsőoktatás című rendezvény megnyitóján Bazsa György, a Felsőoktatási Tudományos Tanács elnöke kifejtette, a 21. század első felében a magyar felsőoktatás teszi le névjegyét a magyar oktatás, kultúra és művelődés asztalára.
Az elmúlt tizenöt év megteremtette Magyarország felzárkózásának esélyét, a következő években pedig a versenyképességet kell erősíteni, kihasználva a lehetőségeket - erről Kiss Péter kancelláriaminiszter beszélt. Az egyik legfontosabbnak nevezte a törvény azon pontját, amely a gazdasági tanácsok felállításáról és az egyetemi autonómia megteremtéséről rendelkezik. A kancelláriaminiszter a professzori karhoz is szólt: szerinte csak a teljesítmény tarthatja fenn a professzorok tekintélyét. Hozzátette, aki 62 éves kora után is akar és tud dolgozni, azt nem kell nyugdíjba küldeni, de ne csak a múltbeli teljesítmény alapján maradjon valaki az egyetemen. "Ugyanez vonatkozik a fiatalokra is, ott is a teljesítmény számít" - tette hozzá.
Miért kellett új törvény a felsőoktatásban? - erre a kérdésre próbált meg választ adni Magyar Bálint. Az oktatási miniszter kiemelte, hogy sikerült szakmai konszenzust kialakítani a különböző szervezetekkel, a Magyar Akkreditációs Bizottságtól a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáján át a szakszervezetekig. A bolognai folyamat szerinte hasonló az integrációhoz - legalábbis ami a bevezetés folyamatát illeti. "Amikor integrálódtak az egyetemek, sok helyen megmaradt a régi struktúra - volt például hat filozófia tanszék, majd ezeket néhány éven belül megszüntették vagy összevonták. Hasonló a bolognai képzés is: öt-tíz év telik majd el, mire a szemlélet is megváltozik és azt tükrözi, amit végre akartunk hajtani."
Lehet vállalkozni, céget alapítani, rendelkezni forrásokkal, tulajdonképpen fölszámoltuk az állami gyámkodást - említette Magyar Bálint a törvény egyik sokat vitatott pontját, az intézmények gazdasági önállóságát. "Mini államháztartási reformot hajtottunk végre" - jelentette ki a miniszter, hozzátéve, hogy a közszféra többi intézményének is jó példa lehet a felsőoktatási reform. A törvény életbe lépésével azonban nem csak az egyetemek és főiskolák gazdasági működése változik meg. A hallgatókat érintő szabályozások egyike, hogy "nagykorúsították" őket, azaz vitás ügyekben akár a bírósághoz is fordulhatnak - erre korábban nem volt lehetőségük. Szintén a törvényben szerepel a többciklusú képzés bevezetése, a bolognaiként is emlegetett folyamat, amely alap-, mester- és doktori képzésre osztja a képzéseket. A következő lépések között pedig az egyik leglényegesebb az egyetemi infrastruktúrák további bővítése: 2007 végéig például 13 ezer új kollégiumi férőhely épül. A hallgatóknak és az oktatóknak több új ösztöndíjat hirdetnek meg, és átalakul a K+F intézményrendszere is.
A felsőoktatás eddigi szabályozásáról is beszélt Klinghammer István, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke. Elmondta, hogy az egyetemek a középkorban is nemzetköziek voltak, hiszen a diákok vándoroltak egyikről a másikra. Az első hazai egyetem viszonylag későn, 1635-ben alakult meg Nagyszombaton, ezt húsz év múlva követte a kassai felsőiskola. Az MRK elnöke azt is elmesélte, mikor, mennyire függtek az egyetemek az ország irányítóitól. A származást alapul vevő felvétel például a második világháború után is érvényben volt, és egészen a rendszerváltásig központilag irányították az intézményeket, ráadásul több minisztérium látta el a felügyeletet. A demokratikus átalakulást az 1993-as ftv hozta meg, ekkor megszüntették az addig széttagolt irányítást, és megalakult a Felsőoktatási Tudományos Tanács is.
A konferencia után Magyar Bálint rektori kinevezéseket adott át - az új törvény szerint a főiskolák vezetőit is rektornak hívják ezentúl, majd az intézményvezetők zárt ülésen alakították meg az új Magyar Rektori Konferenciát.
A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
HR BLOGGER
vezetoi-coaching  |  2021.12.03 09:05
Mi találtam… amire fókuszálsz, az jön szembe… ami lent, az fent, ami belül, kívül… A múltkor egy fra...
hrbonbon  |  2021.12.02 23:32
A HATÁSGYAKORLÁS TÖRVÉNYE kimondja, hogy a vezetés lényegét a másokra gyakorolt befolyás jelenti. Ha...
perfekt  |  2021.11.30 08:38
A Kormány 2021. november 2-án benyújtotta az egyes képzéseket és a foglalkoztatást érintő törvények...
hrdoktor  |  2021.11.29 05:13
Vannak olyan életviteli szokások, amelyek észrevétlenül elveszik az energiánkat. [...] Bővebben!
legacykft  |  2021.11.26 18:04
„Az az érzésem, Mónika, hogy kénytelen leszek szembenézni olyan hiedelmeimmel, berögződéseimmel, szo...
NAPTÁR
Tovább
2021. december 3. péntek
Ferenc, Olívia
48. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG