Átgondolatlan változások, sok megbízási szerződés a minisztériumban

Átgondolatlan évközi struktúraváltás

A 2004. év közepén megfogalmazódott kormányzati javaslat koncepciója szerint létrehozott új minisztérium a korábbi széttagolt feladatellátás helyett a társadalompolitika széles körét fogja át, felelősségi köre felöleli az állampolgárok egész életét a gyermekkortól egészen az idős korúakat érintő kérdésekig. Az ellenőrzési tapasztalatok alapján célszerűnek minősíthető a korábbi széttagolt feladatellátás egy fejezetbe integrálása, azonban a minisztérium létrehozása előtt nem készültek a fejezet megalakításának célszerűségére utaló elemzések, a költségvetési és létszámigényeket meghatározó számítások, tanulmányok - állítja a Számvevőszék. Az évközi struktúraváltozás sem az elvégzendő feladatok, sem a gazdasági, pénzügyi és számviteli folyamatok szempontjából nem volt kellően átgondolt, amely problémákat okozott a feladatok folyamatos, megfelelő szakmai szintű ellátásában.

A belső kontrollrendszer kialakításánál és működésénél eredendő kockázatot jelentett, hogy a szervezetet újonnan alapították, amely több minisztériumtól és országos hatáskörű szervezettől vett át részben, vagy egészben feladatokat. Növelte a kockázatot, hogy a megalapítás óta a vezetésben és a munkatársak körében is nagy volt a fluktuáció, továbbá a dolgozók nem minden esetben rendelkeztek aktualizált munkaköri leírással. A folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés és a monitoring rendszer teljes körű kialakításának és a pénzügyi számviteli szabályozásnak a hiányosságai tovább növelték a fejezeti gazdálkodás kockázatát.

A kormányzati szerkezetváltozással összefüggő feladatok végrehajtására az ICSSZEM és az érintett átadó fejezetek felügyeletét ellátó szervek vezetői megállapodásokat kötöttek, amelyek a helyszíni ellenőrzés befejeződéséig nem teljesültek maradéktalanul. A létszámok, munkakörök, eszközök, vagyontárgyak részletezése mellett egyetlen megállapodásban sem szerepeltek feladatátadások.

Szóbeliség, sok megbízási szerződés

A minisztérium irányításában az újonnan alakult szervezetek kezdeti időszakára jellemzően az első számú vezető közvetlen részvételével megvalósuló operatív vezetési módszer volt tapasztalható. Az információcserére, a feladatok meghatározására és beszámoltatására a szóbeliség volt a jellemző. A megalakulást követően a minisztérium és a fejezet működésének irányító, koordinációs és ellenőrző rendszere kialakításának áttekintésére, kiértékelésére, a szükséges korrekciókra nem került sor. A minisztériumi szervezet még nem konszolidálódott, a helyszíni ellenőrzés idején működő szervezet felépítése eltért a hatályban lévő SZMSZ-től. Az állami feladatok ellátásában a háttérintézmények alapító okiratai és a minisztérium SZMSZ-e között részben átfedések voltak tapasztalhatóak. Az összes létszámon belül magas volt a felső- és középvezetők aránya, és jelentős volt a megbízási szerződések száma.

Az ICSSZEM szerteágazó tevékenysége miatt nem készült egységes, minden ágazatot és szakterületet felölelő közép- és hosszú távú stratégia. A minisztérium szakmai feladatellátásához kapcsolódó célkitűzéseinek hosszú, illetve középtávú horizontális és szakterületi részstratégiákban történő megjelenítése a kormányprogramhoz, az ehhez kapcsolódó kormányrendeletekhez és kormányhatározatokhoz, az Országgyűlési határozatokhoz, továbbá az EU tagsághoz fűződő és a nemzetközi megállapodásokban megfogalmazott feladatokhoz illeszkedett. A cselekvési irányok megjelölését - különösen a hazai költségvetési források vonatkozásában - nem követte az egyes programokhoz hozzárendelendő források konkrét megjelölése.

Kevesebb pénz kábítószermegelőzésre

A kábítószer megelőzéséhez kötődő fejezeti kezelésű előirányzatok 2001-2004 között növekvő, 2005-ben jelenősen csökkenő összegben jelentek meg a fejezet költségvetésében. A minisztérium a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített Nemzeti Stratégiában (2001) megfogalmazott célokkal összhangban 19 féle pályázatot írt ki. A pályázatok többsége a pályázati szerződésben foglalt céloknak megfelelően valósult meg.

Országos Fogyatékosügyi Program (OFP)

Az OFP esetében a rendelkezésre álló támogatási források és a szociális területet érintő célkitűzések összhangja nem volt megállapítható, mert indítását megelőzően nem készült kalkuláció a megvalósításhoz szükséges forrás mértékére és annak időbeni ütemezésére. A megvalósított célok az OFP-vel összhangban a fogyatékosok érdekeit szolgálták, de a csökkentett támogatási összeg, a monitorozás hiánya a vizsgált pályázatoknál számos problémát okozott. Egyes esetekben nem feleltek meg a pályázati célnak vagy csak részben teljesültek, így eredményességük is annak megfele-lően volt értékelhető.

A fejezet működésének ellenőrzéséről szóló jelentésben a részletes megállapítások hasznosításán túl az ÁSZ javasolta a kormány részére a költségvetés fejezeti rendjét érintő változtatások megfelelő és körültekintő előkészítését, és a változások lehetőleg év elején történő végrehajtását. A minisztérium számára működésének átvilágítását a szervezeti struktúra hatékonyságának növelése érdekében, a FEUVE és a kockázat elemzési rendszer jogszabályokban meghatározottak szerinti kialakítását. A kábítószer probléma visszaszorítása érdekében kialakított Nemzeti Stratégia, és az OFP keretében nyújtott állami támogatások felhasználásának eredményességét, hatékonyságát tükröző mutatók kidolgozását, és a kívánt célok elérésének mérését. A közép- és hosszú távú stratégiák, a kapcsolódó cselekvési tervek, programok kialakítása során a végrehajtáshoz szükséges és tervezett források meghatározását.