A lengyel és a cseh kormányválság piaci hatásai - mire számíthatunk itthon?

Pénzcentrum

2004. augusztus 23. 10:40

Múlt hét csütörtökön hirtelen felgyorsultak az események hazánkban. A szerdai kormányülés során még csak kormányátalakításról lehetett hallani, csütörtökön ugyanakkor már koalíciós és kormányválságról, csütörtök este - a kisebbik kormánypárt felőli bizalom hiányát megjelölve - Medgyessy Péter bejelentette lemondását. Az állami ünnep méltóságát is beárnyékoló események folyatódtak, különféle

egyeztető tárgyalásokra a hosszú hétvége minden napján sor került.

A jövő egyenlőre bizonytalan. Mire lehet számítani a piacon az elkövetkezendő időszakban, hogyan viselkedik a nemzeti fizetőeszköz egy kormányválság idején, ha rendeződik a helyzet, akkor erősödhet a forint? Jelen cikkünkben többek között ezekre a kérdésekre is keressük a választ. Ehhez "hívta segítségül" a portfolio.hu a cseh és a lengyel kormányválság tapasztalatait a piaci hatások szempontjából. Annyit már most kijelenthetünk, hogy a bizonytalanság - köztudottan - "nem tesz jót" a hazai fizetőeszköznek. Előbb a kevésbé komolynak tűnt cseh helyzetet, majd az annál inkább komolynak tűnt lengyelországi válságot vizsgáljuk, végül a magyar helyzetre térünk ki.

Csehországban a június közepén rendezett Európai Parlamenti választások szolgáltak fő katalizátorként a politikai események mozgatásához, a kormányzó szocialista párt ugyanis súlyos vereséget szenvedett. Érdemes megjegyezni, hogy a cseh kormánypárt parlamenti pozíciója a 2002-es választások óta ingatag volt, és ez mutatkozott meg a június közepén megrendezett Európai Parlamenti választásokon is a vereség formájában. A voksolást követő napokban már szinte a "levegőben lógott" a cseh miniszterelnök lemondásának kérdése.

Az alábbi ábrán láthatjuk, hogy a korona már a voksolást megelőző héttől gyengülést mutatott, mely elképzelhető, hogy a különféle - vereséget előrevetítő - választási felmérések napvilágra kerüléséhez is köthető. Fontos kiemelni, hogy mind a cseh, mind a lengyel ábráknál a napon belüli egyes hírekre való reakció nem látszik, mivel az áttekinthetőség érdekében az ábrákon csak nap végi záróárfolyamokat tüntettük fel.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

A vereséget követően június 27-én Spidla a kormányzó Cseh Szociáldemokrata Párton belül bizalmi szavazást kért maga ellen, amelyen csak minimális többséget tudott elérni Stanislav Gross-szal szemben (a párt alelnöke és belügyminiszter). Gross legfőbb ellenlábasának számított a párton belül. Spidla a szavazást követően bejelentette lemondását, ami a cseh alkotmány szerint a kormány távozását is jelenti. Az alábbi ábrán jól látható, hogy a piac idegesen reagált a hírre, a korona - hasonlóan a forinthoz - mintegy 1%-os gyengülést szenvedett el néhány perc alatt.

A lemondás bejelentésekor még kérdéses volt, hogy Václav Klaus államfő kit bíz majd meg a kormányalakítási tárgyalásokkal, de Gross számított a legnagyobb esélyesnek. Václav Klaus végül július 26-án valóban Gross-t jelölte a miniszterelnöki posztra, aki augusztus elsején megkötötte a koalíciós megállapodást a Kereszténydemokrata Párttal és a jobb-liberális Szabadság Unióval.

Fontos kitérni arra, hogy a három párt a cseh parlamentben csak minimális többséggel kormányoz (a 200 székből mindössze 101-gyel rendelkeznek). Gross kormánya 2006-ig maradhat hivatalban, ugyanis ekkor lesznek a hivatalos parlamenti választások.

Érdemes egy pillantást vetni a cseh államkötvények hozamának alakulására is a kormányválság időszakában. Látható, hogy az EP vereséghez képest a hozamszintek feljebb vannak, ugyanakkor a lemondás utáni állapot után már nem romlott lényegesen a helyzet. A mostani szintek gyakorlatilag a lemondás idején kialakultal egyeznek meg.

A legelső hírek Leszek Miller lengyel miniszterelnök lemodásáról március 26-án érkeztek, ami már napon belül is határozottan éreztette hatását a lengyel devizapiacon.

A lemondás hátterében az állt, hogy megalakult a kormányzó Baloldali Demokratikus Szövetségből kiváló új baloldali párt, és így a kormánypárt hatalma jelentősen meggyengült. A Lengyel Szociáldemokrácia Pártjának létrejöttével felszakadt a kormánykoalíció. Leszek Miller a lemondását határidőhöz kötötte, melyben az ország EU-csatlakozásának másnapját jelölte meg.

Az utód személyéről azonnal elindultak a találgatások, a legesélyesebbnek - a későbbi hosszas bizonytalanság után végül megválasztott - Marek Belka korábbi pénzügyminiszter tűnt. A politikai bizonytalanság igen szembetűnően éreztette hatását a zloty kurzusában.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

A megindult különféle tárgyalások során igencsak nagy feltűnést keltett a lengyel Önvédelem nevű párt populista nem piackonform bejelentése, mely szerint a zloty leértékelését, a jegybanki függetlenség csökkentését, a külföldi államadósság törlesztésének és az uniós tagság feltételeinek újratárgyalását helyezte kilátásba. A bejelentés feltehetően azért bírt ekkora piaci hatással, mert az akkor legfrissebb közvélemény kutatási adatok szerint az Önvédelem a második legnépszerűbb pártnak számított.

Április végén elkészült a lengyel konvergencia-program első tervezete, melyben a készítők nem adtak meg konkrét időpontot az euró bevezetésére vonatkozóan. Több elemző szerint a küszöbönálló kormányváltás miatt veszélybe került a leköszönő kormány által kilátásba helyezett költségvetési reform, ami elengedhetetlenül fontos lenne az eurónak az évtized végére megcélzott bevezetéséhez.

Május másodikán, előre bejelentett módon lemondott Leszek Miller lengyel miniszterelnök és kormánya. Az új jelölt Marek Belka akkor még bízhatott abban, hogy a két hét múlva sorra kerülő parlamenti bizalmi szavazáson mandátumhoz juthat kormányával együtt.

A május 14-én megtartott bizalmi szavazáson azonban Belka elbukott, újabb kormányválság tört ki, és félő volt, hogy a politikai zűrzavarok sorozata még akár hosszabb ideid is elhúzódhat. A hosszas, fordulatokban bővelkedő tárgyalásoknak végül a június 28-i bizalmi szavazás sikere vetett véget, Marek Belka megkapta a szükséges számú támogató szavazatot. Ez volt gyakorlatilag az utolsó esély Belka számára, mert ha nem kap bizalmat, akkor elkerülhetetlen lett volna a korábban már hangoztatott előrehozott parlamenti választások kiírása az őszi hónapokra.

Fontos megjegyezni, hogy az első bizalmi szavazás kudarca után feltehetően a zloty erősödéséhez elsősorban az erősödő lengyel kamatemelési várakozások járultak hozzá. A lengyel jegybank végül június 30-án, a vártnál nagyobb mértékben, 50 bp-tal emelte az irányadó kamatlábat.

Az elmúlt hónapok elhúzódó lengyel belpolitkiai válsága nemcsak az ország külső megítélésének ártott (pl. a június 17-18-án megtartott EU-csúcson csak kijelölt miniszterelnöke volt a legnagyobb új EU-tag Lengyelországnak), hanem feltehetően jelentős késedelmet szenvedett a költésgvetési konszolidációt megcélzó kulcsfontosságú intézkedések kidolgozása is, illetve új uniós tagként az uniós alapokból érkező pénzek megfelelő arányú felhasználása körül is mutatkoztak problémák.

Fontos arra is kitérni, hogy a június végi parlamenti bizalmi szavazáson Marek Belka a támogató szavazatokért cserében vállalta, hogy fél éven belül újabb bizalmi szavazásnak veti alá magát, így feltehetően hosszú távú és megnyugtató fejleményről sajnos továbbra sem beszélhetünk.

Július 16-án az addig ingatag támogatottsággal bíró Belka jelentős sikerként könyvelhette el a költségvetési reformok egyik sarokkövének tartott nyugdíjtörvény megszavazását, melynek hatására a zloty több éves csúcspontjára erősödött a dollárral szemben. Ez az itthoni folymaatok szempontjából is megfontolandó lehet.

Az emelkedő lengyel hozampályánál a politikai bizonytalanságok mellett elsősorban az infláció növekedését kell említeni. Ezzel magyarázható, hogy a mgasabb hozamok mellett is erős (sőt erősebb) a zloty, a táguló spread, a kínált magasabb kamatok illetve hozamok a lengyel piacon tartották (illetve oda vonzották) a befektetőket.

Hazánkban, amint a bevezetőben már utaltunk rá, egyelőre még kérdéses, hogy mi lesz a politikai kimenetel. Jelentősebb válság egyelőre nem mutatkozik, az előjelek alapján viszonylag hamar rendeződhet a kormány és a kormánykoalíció sorsa. Persze eddig is voltak hirtelen fordulatok...

A korábban vizsgált két országban láthattuk, hogy a bizonytalanság, és a találgatások nem a hazai fizetőeszközök erősödésének irányába hatnak. A piaci reakciók jól mutatták az elmúlt napokban, hogy a helyzet komoly, de nem megoldhatatlan.

A jelenlegi helyzetben feltehetően a szeptember 6-i dátum lehet az, amikor a helyzet rendeződhet, és megnyugodhatnak a kedélyek (ekkor lesz a parlamenti szavazás a miniszterelnök-jelöltről.) Addig feltehetően a piacok minden fontosabb hírre a megszokottnál idegesebben reagálhatnak, mely feltehetően nem kedvez a forintnak.

Igazán megnyugtató (vagy komolyabb bizonytalanságot keltő) információk a piacra az új kormányfő által kihirdetett gazdaságpolitikai programmal illetve az első lépésekkel kerülhetnek. Formálódóban a 2005-ös költségvetés, ahol a programokat "forint fillérben" kell lefektetni, a retorika önmagában nem lesz nehéz. A költségvetési tervezés egyébként is sok vitát, ellentétet tartalmazó folyamat, emiatt a mostani "felfokozott" hangulat mellett feltehetően volatilis árfolyamokkal számolhatunk. Ha nem történik irányváltás a konvergenciaprogramhoz képest az ingadozások mellett sem kell drasztikus gyengülésre számítani. Az első reakciókon túl vagyunk...

Égető a helyzet, élhetetlen a magyar minimálbér: ennyi emelést követelnek a szakszervezetek

Itt az alkalom, hogy a minimálbér Magyarországon jövőre átlépje a 300 ezer forintos lélektani határt, amihez több mint 12 százalékos emelés kell.

Egyre több a munkanélküli: de mik a kilátások? Erre számíthatnak a jövőben, akik nem találnak állást

A 2024. április és június közötti három hónapban a foglalkoztatottak száma (15-74 éves korosztály) 4 millió 745 ezer fő volt, 21 ezerrel több, mint egy...

Ennek nem lesz így jó vége: egyre több a munkanélküli, sokan nem tudnak elhelyezkedni

4 millió 768 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta 4,2%.

Zöld utat kapott a módosítás: orosz vendégmunkások özöne áraszthatja el Magyarországot?

A szakértő szerint komoly potenciális nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet, ha több ezres nagyságrendben adnák be a kérelmeket.

Indult a józan robot: ennyi évet tölthet el munkával egy mai 15 éves élete során

A munkával várhatóan eltöltött évek száma az EU-n belül Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt évtizedben.

Komoly bérváltozás jön az osztrákoknál: rengeteg magyart érint, sok pénzről van szó

Az osztrák adórendszer 2024-ről 2025-re 4%-os emelést hajt végre a béradó sávokban, ami növeli a munkavállalók nettó fizetését.

Óriási dilemmában a magyar szülők: fontos döntést kell hozniuk a gyerekek jövőjéről

A diákmunkának megvannak az előnyei és árnyoldalai, mind a diákok, mind a munkáltatók, mind pedig a nemzetgazdaság szempontjából.

Teljesen új utat választ sok fiatal a karrierépítéshez: nem bajlódnak a szamárlétrával

Most is van, aki számára az előmenetelt a magasabb pozíció jelenti, azonban egyre több olyan munkavállaló akad, aki horizontális, azaz szakterületeken átívelő pályafutást épít.

Már megint a magyar dolgozók zsebében turkálnak: állítólag 450 nettót visz haza az átlag

A bruttó kereset mediánértéke 525 100, a nettó kereset mediánértéke 363 900 forintot ért el a KSH szerint.

Őrjítő félelem lett úrrá a dolgozókon: emiatt féltik nagyon az állásukat, hamarosan kirúghatják őket

Az utóbbi években rendkívül fontossá vált a munkavállalóknak, hogy egy állás hosszú távon is biztosított legyen.

Ez ennyi volt: lekapcsolták a gátlástalan kripto csalókat, többet nem verhetnek át senkit

A gyanuítottak nem hagyhatják el lakóhelyüket és nyomkövetőt kell viselniük folyamatosan.

Az angol már a múlté: kiderítettük, ezek a nyelvek most aranyat érnek a munkaerőpiacon

Általános tendencia, hogy a jelöltek és a munkavállalók többsége csak írásban használja az angolt, de nem mindig beszélnek magabiztosan.

Óriásit nőtt ezeknek a melósoknak a fizetése az elmúlt fél évben: ennyit visznek most haza

Az idei második negyedévben 2104 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére.

Fellélegezhetnek a magyar melósok: itt a fordulat a munkaerőpiacon

A pénzügyi vezetők (CFO-k) 70%-a nem tervezi átszervezni pénzügyi osztályát a következő két évben

Magyar melósokat várnak német munkára: 570 ezer a fizu, nyelvtudás és végzettség sem kell

Egy magyar nyelvű álláshirdetésben németországi sertéstelepre keresnek állatgondozókat és havonta akár 570 ezer forintot is adnak a munkáért.

Ők ma a legszegényebb dolgozók Magyarországon: hihetetlen, mekkora fizetésből tengődnek családok

Budapest erősen felhúzza a hazai bérstatisztikákat: a fővárosban 503 108 forint volt a havi nettó átlagkereset az I. negyedévben, az országos átlag csak 414 301...

Már tárgyalnak a minimálbérről: ekkora emelésre készülhetnek a magyar dolgozók

Az európai uniós minimálbér irányelvek végrehajtására is nagy hangsúlyt fektetnek.

Gyorsan avul a magyar dolgozók szakértelme: nem veszi el az AI a munkát, de ezt muszáj lesz megtanulni

A mesterséges intelligencia beépül a vállalatok pénzügyi folyamataiba.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír