Autóvásárlás: forintban vagy devizában adósodjuk el?

Pénzcentrum

2004. június 7. 09:39

Tavaly mintegy 500 milliárd forintra rúgott a magyar autóhitel piac, az 500 milliárd forint 90%-a devizában került folyósításra. Az alacsonyabb kamatokat, így törlesztőrészleteket vállaló ügyfelek vajon valóban jól jártak-e az üzlettel, reális-e a kockázata, hogy a rövid távú takarékosságnak hosszú távon lesz böjtje? Megéri-e euró helyett svájci frankban eladósodni? Miért olcsóbb a devizahitel, s vajon autóvásárlásnál és lakásvásárlásnál hasonló kockázatokkal kénytelen-e szembenézni az ügyfél?

A lakáshitel piachoz hasonlóan a személygépkocsi finanszírozás területén is árérzékenyek az ügyfelek. Konkrét lízing termék adatait használva 2 millió forint hitel felvétele 5 év futamidőre CHF finanszírozást választva 40,494 forintba, euróban bízva 42,299 forintba, forintban viszont 52,448 forintba kerül. Az árkülönbség nem kicsi, a frank finanszírozás havi 12 ezer forintos árelőnye rendkívül meggyőző tud lenni.

Az különbség egyértelműen az eltérő kamatszintekből adódik. Miközben a 3 hónapos forint BUBOR 11.4% körül mozog, az EURIBOR 2.1, a CHFLIBOR pedig mindössze 0.3%. A különbség számottevő, még a hitelkamatok esetében is. Forint és a devizafinaszírozás között a havi törlesztő részletben megfigyelhető különbség a futamidő növelésével tovább nő, párhuzamosan a kockázatokkal. Szakemberek elsősorban a rövidebb távra eladósodó, kezdetben mindenképpen alacsony törlesztőrészletet kívánó ügyfeleknek ajánlják a devizát.

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy többnyire nem jártak rosszul a devizában - megfelelő feltételek mellett- eladósodó ügyfelek. Sem az árfolyamok sem a kamatok mozgása nem tudta elvenni a devizahitelek alacsonyabb törlesztőrészletét. Gyakorlatilag csak azok fizethettek rá, akik rossz árfolyamnál vettek fel hitelt és azt rosszkor törlesztették.

Milyen kockázat tényezőkkel szemesül, aki devizában adósodik el?
A mindenki által gyakran emlegetett árfolyamkockázat az egyik fontos kockázati tényező.
A forint esetleges gyengülése kedvezőtlen a devizában eladósodottak számára, erősödése kedvező. A fent említett példával számolunk, akkor a CHF hitel 23%-kal, az EUR 19%-kal kedvezőbb a forintban kamatozóval szemben. Ahhoz, hogy ezt az árelőnyt elvesszük, ugyanennyivel kellene a hitelfelvételt követő napon a forintnak gyengülnie az idegen devizákkal szemben, s stabilan ezen az árfolyamon kellene maradnia. Ez kb. 300 forintos euróárfolyamot jelentene, amelynek stabil kialakulásának rövid távon viszonylag alacsony az esélye. A futamidő alatt folyamatos a forint gyengülése, úgy akkor nyilvánvalóan gyengébb periódusoknak is kell lenniük, a 300 forintos szint a futamidő átlagában értendő. Bár a forint időnként viszonylag volatilisnak mutatkozik, önmagában az euróval szemközti elmozdulás nem tekinthető olyan kockázatnak, amely a futamidő egésze alatt komoly veszteségbe taszíthatja a hitelfelvevőt.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

A svájci frank viszonylatában kicsit más a helyzet. Itt a hitelfelvevő dupla árfolyamkockázattal szembesül, mivel a CHF-HUF kapcsolat viszonylag limitált. A CHF-ben eladósodó egyrészt futja az EURHUF, másrészt az EURCHF kockázatot.

Az EURCHF kockázat az elmúlt 5 év árfolyamadatait számolva nem tekinthető túlságosan jelentősnek. Az idei árfolyamprognózisok viszonylag stabilak, rövid távon a kockázat viszonylag mérsékelt.

A második rendkívül fontos kockázati tényező a kamatkockázat.
Bár erről viszonylag kevesebb szó esik, de ez is jelentősen befolyásolhatja jövőbeli törlesztőrészleteinket. A hitelek döntő része változó kamatozású. A jelenleg igen alacsony szinten lévő CHF és EUR kamatok esetében a középtávú trend valószínűleg felfele mutat, miközben a forintkamatok a jövőben tovább csökkenhetnek. Az euró és forint kamatok közti különbség - amennyiben haladunk tovább a kormány által kijelölt makrogazdasági pályán- csökkenő. Így változatlan árfolyamok mellett a forint és a devizahitelek havi törlesztőrészlete közötti különbség csökkenhet. Ez a másik kockázat önmagában szintén nem számít olyan nagynak, hogy valakit lebeszéljen a devizahitel felvételéről.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

A kettő kockázati tényező kombinációja kétség kívül már nagyobb. Az események szerencsétlen összejátszása még normál gazdasági körülmények között is izzasztóvá tehetik a pozíciót. Rossz időpontban felvett, vagy visszafizetett hitel, gyengülő forint, erősödő CHF mind negatív irányba mozdíthatják el pozíciónkat. A hitelfelvevő jövedelme forintban kerül folyósításra, így egy devizában vállalt eladódás kockázattal jár. Más kérdés, hogy az esetek 95%-ban a devizában eladósodó nem jár nagyon rosszul, az esetleges veszteségeket limitált méretek között lehet tartani. A legnagyobb kockázat az az, hogy a hitelfelvevő akkora összeget vesz fel, amelynek törlesztőrészlete fizetőképessége határait súrolja.Ilyenkor hiába sokkal kedvezőbb a devizahitel, mint a forint, egy kisebb árfolyam és kamatváltozás is nehéz helyzetbe hozhatja a hitelfelvevőt. Hitelfelvevő tehát sokkal nagyobb mértékben függ saját előrelátásáról, mint a devizapiaci folyamatoktól.

Szomorú dolog derült ki a magyar munkahelyekről: erről csak nagyon kevesen tudnak

A kutatás alapján felállított produktivitás-index számszerűen is megmutatja, mennyire dolgoznak hatékonyan a magyar fehérgallérosok.

Súlyos figyelmeztetést kaptak a magyar cégvezetők: ultimátumot adnak a dolgozók

A magyar szellemi munkát végzők több mint egyharmada legalább egy-két napot otthonról dolgozik - ez derült ki egy új kutatásból.

Tucatjával keresik a magyar dolgozókat az osztrákok: 2000 euró havi nettót adnak, gyakorlat sem kell

Ausztriában és hazánkban is készülnek már a nyári szezonra, a hotelek mindenhol keresik a kisegítő konyhai munkatársakat.

2 évvel ezelőtti szinten sincs a magyar dolgozók bére: mi lesz itt, ha újra rákapcsol az infláció?

Bod Péter Ákos szerint a felgyűlt államháztartási bajok miatt attól kell tartanunk, hogy 2024 végére ismét rákapcsol az áremelkedés.

Ekkora a baj a Google-nél? Brutális leépítést jelentettek be, sokan kerülnek utcára

A Google, az Alphabet vállalatcsoport részeként, költségcsökkentési intézkedések keretében számos alkalmazottját bocsátja el

Versengenek a magyarok a munkáért: ezekben a vármegyékben szinte lehetetlen állást találni

Továbbra is aktív munkavállalói jelenlét tapasztalható a hazai munkaerőpiacon.

Forrnak az indulatok a diákbérek körül: valóban többet kereshetnek a 25 év alattiak az idősebbeknél?

Valóban többet kereshetnek a 25 év alattiak, mint az idősebb munkavállalók? Szakértő oszlatja el az szja-kedvezmény körüli kételyeket.

Jóval több Fülöp-szigeteki vendégmunkás dolgozik Magyarországon, mint azt a KSH állítja

A valóságban több tízezer fővel több külföldi vendégmunkás lehet hazánkban, mint amit a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) állít.

Csapdahelyzetben a kisgyermekes magyarok: sokmillió család megélhetése múlhat ezen

A kisgyermekes szülők szövetkezeti foglalkoztatása egy innovatív megoldás, amely új lehetőségeket nyit a munkaerőpiac és a családi élet összehangolásában.

Kevés munkakereső tudja, pedig tanítani kéne: ezekre a kérdésekre nem kötelező válaszolni állásinterjún

A munkahelyek kötelesek diszkrimináció és zaklatásmentes légkört teremteni, így vannak olyan területek, melyekbe nem hogy beavatkozniuk, de még rákérdezniük sem szabad.

Szükségből lehetőség: a magyarok többsége már ragaszkodik az otthoni munkavégzéshez

Az otthonról dolgozó munkavállalók harmada teljesen a lakóhelyéről látja el feladatait, míg a második leggyakoribb opció a heti három nap home office.

Elképesztő, ami történik: már ezek a sztármelósok sincsenek biztonságban Magyarországon

Az elmúlt években állandó slágertéma volt a globális informatikushiány, majd elkezdtek záporozni a hírek a techszektorban zajló tömeges elbocsátásokról.

Nélkülözők kontra gondtalanul élők: kiderült, kinek mennyi pénz jut

Bár az infláció visszahúzódott, a középkorúak jövedelme nem emelkedett jelentősebben.

Itt az újabb mesterterv: ezentúl csak így dolgozhatnak a magyar anyák?

A munkaerőpiacra visszatérő nők számára új lehetőségeket jelentenek a kismama műszakok.

Indul a pénzosztás: akár havi 180 ezer forintos állami támogatást is kaphatnak a 30 év alattiak, itt kell jelentkezni

A kormány Ifjúsági garancia plusz programja négy pillérre épül: bértámogatásra, lakhatási és utazási támogatásra, valamint átképzésre.

Óriási a bajban a magyar melósok: egyre több az elégedetlen hang, itt még botrány lesz

Országos szinten számottevően csökkent a munkavállalói fluktuáció, 28 százalékra mérséklődött tavaly, az egy évvel korábbi 33 százalékról.

Lassan tényleg kiürül az ország: egyre több magyar lép le az elképesztő külföldi fizetésekért

70 ezer álláshely betöltetlen ma Magyarországon, és csaknem 100 ezer külföldi munkavállaló dolgozik az országban.

Már nem sokáig trükközhetnek a bérekkel a magyar munkáltatók: nem titkolhatják a béreket tovább

Az alkalmazottaknak joga lesz részletes adatokat kérni az azonos vagy ugyanolyan értékű munkát végző kollégák fizetéséről, hogy azt össze tudják hasonlítani a saját bérükkel.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír