Az S&P bízik a magyar gazdaságban - kedvező besorolás a fontkötvénynél

A magyar fontkötvény kibocsátásának szervezői az előző napi árazás után közölték, hogy a kötvény szelvénye 5.5 százalék, kibocsátási és másodforgalmazási ára egyaránt 99.309 százalék, hozamfelára 0.53 százalékpont a hasonló, 2014-es lejáratú, 5 százalékos kamatozású brit államkötvény felett.

A Standard and Poor's keddi londoni közleménye szerint a besorolás tükrözi a magyar kormány folyamatos elkötelezettségét a szerkezeti reformok és a piac vezérelte gazdaságpolitika mellett, amely az elmúlt években hozzájárult a magyar gazdaság "igen jelentős mértékű fejlődéséhez és alapjainak kiszélesítéséhez" - írja az MTI.

A Standard and Poor's londoni közleménye szerint a besorolás figyelembe veszi emellett a mérsékelt - jóllehet növekvő külső eladósodottságot -, és a jó külső likviditási rátákat.

A hitelminősítő elemzése szerint az adóssággeneráló külső finanszírozás növekszik az alacsony működőtőke-beáramlás és a 2003-ra jellemző, mélyülő folyómérleg-hiány miatt. A nemzetközi tartalékok azonban a bruttó külső hiteligény és a rövid lejáratú adósságállomány 80, illetve 200 százalékát fedezik a középtávú előrejelzések szerint, ami jól illeszkedik az 'A' kategóriába sorolt szuverén adósságkibocsátók jellemző középértékéhez. Az S&P stabil kilátással tartja nyilván a magyar szuverén adósbesorolást.

A legnagyobb európai hitelminősítő, a londoni Fitch Ratings a múlt héten közölte, hogy az ikerdeficittel kapcsolatban változatlanul fennálló aggályai miatt - a javuló makrokörnyezet ellenére - egyelőre indokoltnak látja a tavaly nyár óta érvényes negatív kilátás fenntartását a magyar besoroláson. A Fitch egyébként a nagy nemzetközi hitelminősítők közül egyedüliként tart érvényben leminősítést valószínűsítő negatív kilátást a nála is "A mínusz" szintű magyar adósságra.

A Standard and Poor's keddi közleménye szerint a magyar szuverén besorolásra korlátozólag hat a magas államháztartási deficit, amely tavaly elérte a bruttó hazai termék 5.9 százalékát. A cég szerint azonban a kormány elkötelezettsége szilárd az idei 4.6 százalékos deficitcél mellett.

Ha sikerül érvényt szerezni a mélyreható költségvetési reformoknak, Magyarország már 2009-ben az euróövezet tagja lehet - áll a közleményben. Ezzel összhangban lévő volt Draskovics Tibor pénzügyminiszter néhány nappal ezelőtti Londoni nyilatkozata.

Medgyessy Péter tegnap egy televíziós interjúban szintén arról beszélt, hogy hazánk várhatóan 2009-ben vezetheti be a közös európai fizetőeszközt a 2008 - 2010 közötti gyakran említésre kerülő intervallumot tekintve.