Szupertitkos kormánydöntés a Malévról

A munkaerő-kölcsönzés egyre elterjedtebb fogalom munkavállalói körben is, de számos tévhit kering körülötte.

Hogyan fog kinézni a jövő munkahelye és hogyan tudunk alkalmazkodni hozzá? Kotsis Ádám, a Boston Consulting Group partnere kísérelt meg választ adni erre a kérdésre.

Évente legalább 4 ezer magyar dönt úgy, hogy Ausztriában próbál szerencsét, amivel Magyarország az osztrákok legnagyobb munkaerő exportőrévé vált.

A szakértők szerint élelmiszerbiztonsági és egészségügyi veszélyei is lehetnek annak, ha bizonyos szakmákat szakképesítés nélküli dolgozók is végezhetnek.

A Rossmann idén már másodszor emeli meg a béreit, ezúttal 300 millió forintot fordít munkatársai fizetéseinek növelésére a drogéria.

Egy kint élő magyar magyarázza el most nekünk, milyen kereseti lehetőséggel és milyen kiadásokkal számolhat, aki úgy dönt, útnak indul.

A gazdaságfejlesztési miniszter kezdeményezése értelmében a jövőben számos, a korábbiakban szakképesítéshez kötött tevékenység képesítés nélkül is végezhető lenne.

Megtiltaná a kormány a munkáltatóknak, hogy a közalkalmazottak munkabéréből szakszervezeti tagdíjat vonjanak le, és tovább utalják az érdekképviseleteknek.

Átszámítva havonta közel másfél millió forintot is megkereshet Amerikában egy pincér.

A járművezető tanulók – munkaszerződéssel – 5-6 hónap alatt sajátíthatják el a szükséges ismereteket.

A béremelés korábban a megtartásról, a motivációról szól, mára azonban szociális kérdés lett.

A Kormányfő egy korábbi beszédében, mint valós igény, jelölte meg 500 ezer vendégmunkás Magyarországra hozását.