Háttér a fizetési mérleg statisztika változásához: mitől "nőtt" a hiány?

Pénzcentrum

2004. március 31. 09:07

Az MNB Monetáris tanácsa a nemzetközi módszertani irányelvekkel történő harmonizációhoz szükséges változásokról 2002. szeptemberben úgy döntött, hogy azokat a fizetési mérleg statisztikákban két lépcsőben, 2003-ban és 2004-ben kell bevezetni. A módszertani váltás 2003-ban az áruforgalom, 2004-ben pedig a jövedelmek elszámolását érintette.

2003-tól az MNB a fizetési mérlegben a külkereskedelmi áruforgalom elszámolásánál a hitelintézeti és vállalati jelentések pénzforgalmi szemléletet tükröző adatairól áttért a tényleges árumozgásokat tükröző vámstatisztika adatain alapuló elszámolásra. A vámstatisztikában a határon való átlépéskor regisztrálják a tranzakciót, ez az eredményszemléletet jobban megközelítő és a nemzetközi gyakorlatban elfogadott elszámolás.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

2004-től a pénzügyi eszközökön keletkező kamat típusú jövedelmek a tényleges fizetések kimutatása helyett az eredményszemléletnek megfelelően, folyamatosan kerülnek elszámolásra a - negyedéves - folyó fizetési mérlegben.

Ugyancsak 2004-től - a 2003-as éves adatok március végi publikációjához igazodva - a közvetlen tőkebefektetésekhez kapcsolódó újrabefektetett jövedelmek is bekerülnek a fizetési mérleg statisztikába. Ezzel megszűnik az újrabefektetett jövedelmek el nem számolásából eredő eltérés a nemzeti számlák jövedelem és pénzügyi számlái és a fizetési mérleg statisztika között.

Az újrabefektetett jövedelmek fizetési mérlegben való kimutatása a nemzetközi statisztikai módszertan által előírt standard követelmény. A hazai fizetési mérleg statisztikában 2004 előtt a közvetlen tőkebefektetések jövedelmei között az újrabefektetett jövedelem nem került elszámolásra. A folyó fizetési mérlegben csak a fizetett osztalék jelent meg tulajdonosi részesedéshez kapcsolódó jövedelemként. A közvetlen tőkebefektetések állományi adatai pedig a forgalmi adatok kumulálásával álltak elő.

Az MNB a KSH-val egyeztetve 1999-ben vezette be a vállalati közvetlen tőkebefektetések (működőtőke) megfigyelésére szolgáló negyedéves és éves kérdőíveit. Az új módszertan szerinti elszámolás 1995-ig kerül visszavezetésre az idősorokon.

NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!

Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)

Az új elszámolás következtében a folyó fizetési mérleg kimutatott hiánya az időszak egészében nagyobb , mivel egyrészt a tulajdonosoknak járó nettó jövedelem (adózott eredmény) - ami az újrabefektetett jövedelem elszámolásával megjelenik a tőkerészesedéshez kapcsolódó jövedelemként - meghaladja a korábbiakban a folyó fizetési mérlegben jövedelemként kimutatott, ténylegesen kifizetett osztalékot, másrészt pedig a magyarországi befektetések mértéke sokszorosan meghaladja a külföldre irányuló befektetésekét.

A nemzetközi módszertannak megfelelő jövedelem elszámolás éppen arra mutat rá, hogy a külföldi tőke súlya a magyar gazdaságban az explicit alaptőke befektetéseknél jelentősebb, amennyiben a nem rezidens tulajdonosokra jutó, de döntésük alapján a vállalkozásban hagyott jövedelem formájában (a jövedelem újrabefektetésében) is megjelenik a vállalati saját tőke növelése. A ki nem vont jövedelem növekedése azt mutatja, hogy a külföldi befektetők magyar gazdaságról alkotott véleménye összességében pozitív, hiszen a kezdeti befektetésen felül a megtermelt nyereség egy részét is folyamatosan visszaforgatják a vállalkozásaikba.

Égető a helyzet, élhetetlen a magyar minimálbér: ennyi emelést követelnek a szakszervezetek

Itt az alkalom, hogy a minimálbér Magyarországon jövőre átlépje a 300 ezer forintos lélektani határt, amihez több mint 12 százalékos emelés kell.

Egyre több a munkanélküli: de mik a kilátások? Erre számíthatnak a jövőben, akik nem találnak állást

A 2024. április és június közötti három hónapban a foglalkoztatottak száma (15-74 éves korosztály) 4 millió 745 ezer fő volt, 21 ezerrel több, mint egy...

Ennek nem lesz így jó vége: egyre több a munkanélküli, sokan nem tudnak elhelyezkedni

4 millió 768 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta 4,2%.

Zöld utat kapott a módosítás: orosz vendégmunkások özöne áraszthatja el Magyarországot?

A szakértő szerint komoly potenciális nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet, ha több ezres nagyságrendben adnák be a kérelmeket.

Indult a józan robot: ennyi évet tölthet el munkával egy mai 15 éves élete során

A munkával várhatóan eltöltött évek száma az EU-n belül Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt évtizedben.

Komoly bérváltozás jön az osztrákoknál: rengeteg magyart érint, sok pénzről van szó

Az osztrák adórendszer 2024-ről 2025-re 4%-os emelést hajt végre a béradó sávokban, ami növeli a munkavállalók nettó fizetését.

Óriási dilemmában a magyar szülők: fontos döntést kell hozniuk a gyerekek jövőjéről

A diákmunkának megvannak az előnyei és árnyoldalai, mind a diákok, mind a munkáltatók, mind pedig a nemzetgazdaság szempontjából.

Teljesen új utat választ sok fiatal a karrierépítéshez: nem bajlódnak a szamárlétrával

Most is van, aki számára az előmenetelt a magasabb pozíció jelenti, azonban egyre több olyan munkavállaló akad, aki horizontális, azaz szakterületeken átívelő pályafutást épít.

Már megint a magyar dolgozók zsebében turkálnak: állítólag 450 nettót visz haza az átlag

A bruttó kereset mediánértéke 525 100, a nettó kereset mediánértéke 363 900 forintot ért el a KSH szerint.

Őrjítő félelem lett úrrá a dolgozókon: emiatt féltik nagyon az állásukat, hamarosan kirúghatják őket

Az utóbbi években rendkívül fontossá vált a munkavállalóknak, hogy egy állás hosszú távon is biztosított legyen.

Ez ennyi volt: lekapcsolták a gátlástalan kripto csalókat, többet nem verhetnek át senkit

A gyanuítottak nem hagyhatják el lakóhelyüket és nyomkövetőt kell viselniük folyamatosan.

Az angol már a múlté: kiderítettük, ezek a nyelvek most aranyat érnek a munkaerőpiacon

Általános tendencia, hogy a jelöltek és a munkavállalók többsége csak írásban használja az angolt, de nem mindig beszélnek magabiztosan.

Óriásit nőtt ezeknek a melósoknak a fizetése az elmúlt fél évben: ennyit visznek most haza

Az idei második negyedévben 2104 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére.

Fellélegezhetnek a magyar melósok: itt a fordulat a munkaerőpiacon

A pénzügyi vezetők (CFO-k) 70%-a nem tervezi átszervezni pénzügyi osztályát a következő két évben

Magyar melósokat várnak német munkára: 570 ezer a fizu, nyelvtudás és végzettség sem kell

Egy magyar nyelvű álláshirdetésben németországi sertéstelepre keresnek állatgondozókat és havonta akár 570 ezer forintot is adnak a munkáért.

Ők ma a legszegényebb dolgozók Magyarországon: hihetetlen, mekkora fizetésből tengődnek családok

Budapest erősen felhúzza a hazai bérstatisztikákat: a fővárosban 503 108 forint volt a havi nettó átlagkereset az I. negyedévben, az országos átlag csak 414 301...

Már tárgyalnak a minimálbérről: ekkora emelésre készülhetnek a magyar dolgozók

Az európai uniós minimálbér irányelvek végrehajtására is nagy hangsúlyt fektetnek.

Gyorsan avul a magyar dolgozók szakértelme: nem veszi el az AI a munkát, de ezt muszáj lesz megtanulni

A mesterséges intelligencia beépül a vállalatok pénzügyi folyamataiba.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír