PSZÁF reakció - ismét az ingatlanszövetkezetek a napirenden

A napirend előtti felszólalásra Veres János politikai államtitkár úr válaszolt a Pénzügyminisztérium képviseletében. Az MTI szerint Államtitkár Úr válaszában elmondta: "... mind az előző, mind a jelenlegi kormány megítélése szerint, a hatályos hitelintézeti törvény értelmében a felügyelet kizárólagos felelőssége megítélni, hogy valamely tevékenység a törvény hatálya alá tartozik-e vagy sem."Az MTI szerint Államtitkár Úr azt is közölte, hogy erre a Felügyeletnek reagálnia kellene.

A napirend előtt elhangzott, a Felügyelet felé kérdést megfogalmazó felszólással, illetve az arra adott válasszal összefüggésben a Felügyelet álláspontja az alábbi:

A PSZÁF-ról szóló 1999. évi CXXIV. törvény 2. § (1) bekezdése értelmében a PSZÁF feladata a pénzügyi szervezetek által végzett tevékenységek felügyelete, amely magában foglalja az engedélyezést, ellenőrzést és a törvényi feltételek fennállása esetén az intézkedések megtételét. Az, hogy mely szervezetek, illetve tevékenységek tartoznak a PSZÁF felügyeleti hatásköre alá mind a PSZÁF-ról szóló törvény hivatkozott bekezdése, mind a szaktörvények által részletesen és egyértelműen meghatározott.

Ebben az esetben ez azt jelenti, hogy sem az ingatlanszövetkezetek mint szervezettípusok, sem a tagi kölcsön, mint tevékenység felügyeletére nem terjed ki a PSZÁF hatásköre. A betétgyűjtés és a tagi kölcsön gyűjtés egymástól elkülönülő - két törvényben, a hitelintézeti, illetőleg a szövetkezeti törvényben szabályozott - jogintézmény. Betétgyűjtést csak hitelintézet végezhet, a PSZÁF engedélye alapján, a hitelintézeti törvény előírásai szerint. Tagi kölcsönt bármely szövetkezet igénybe vehet bármely tagjától a szövetkezeti törvény előírásainak megfelelően, magánjogi szerződésen alapul, állami felügyelete nincs.

A PSZÁF-ról szóló törvény 3. §-a egyértelműen meghatározza azokat a jogszabályokat, amelyekre a PSZÁF hatásköre kiterjed, és ezek között nem nevesítették a szövetkezeti törvényt.

A PSZÁF felügyeleti intézkedést csak azokkal a szervezetekkel szemben alkalmazhat, amelyek a felügyelete alá tartoznak. A felügyeleti biztos kirendelésének szigorú szabályai az ágazati törvények által egyértelműen meghatározottak. Felügyeleti biztos kirendelése természetesen csak abban az esetben merülhet fel, hogy ha az adott pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező pénzügyi szervezet működésében merülnek fel olyan problémák, amelyek ezen intézkedés alkalmazását teszik szükségessé. Mivel, az ingatlanszövetkezetek sem szervezetileg, sem tevékenységük alapján a hatályos jogszabályok értelmében nem tartoznak a PSZÁF felügyeleti hatásköre alá, így velük szemben felügyeleti intézkedés alkalmazására nincs lehetőség.

A hatályos jogszabályok szerint, ha engedéllyel nem rendelkező személy pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végez, akkor bűncselekményt követ el.

A Felügyelet pénzügyi szolgáltatatási tevékenységre engedéllyel nem rendelkező személy által folytatott jogosulatlan pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzése esetén felügyeleti intézkedést nem alkalmazhat. Ha ilyen tevékenység folytatását megállapítja, akkor egyfelől eltiltja a tevékenység folytatásától az adott szervezetet, másfelől köteles büntető feljelentést tenni. A Felügyelet 2003. év folyamán minden esetben /26/, amikor olyan jelenséget észlelt, hogy felmerülhet a jogosulatlan tevékenység gyanúja - nemcsak ingatlanszövetkezetek esetében - vizsgálatot végzett és 12 esetben feljelentést is tett. 2003-ban 6 ingatlanszövetkezet tekintetében történt vizsgálat és egy esetben állapította meg a Felügyelet, hogy jogosulatlan pénzügyi szolgáltatási tevékenység gyanúja áll fenn, emiatt feljelentést is tett. A többi esetben - mivel más bűncselekmény gyanúját észlelte - az ügyészséghez fordult a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezve.

A Felügyelet tehát a rá vonatkozó hatályos törvények felhatalmazásával élve folytatott vizsgálatot az ingatlanszövetkezeteknél jogosulatlan pénzügyi szolgáltatási tevékenység tekintetében.