Így nőhet meg a törlesztőd Matolcsy új szabálya szerint

Alapvetően két típusa létezhet csak a kölcsönöknek:

• Hosszú távon fix kamatozású hitel, amelynek a kamata legalább három évig változatlan

• Referenciakamatozású hitel, amelynek a kamata a bankközi kamatlábat (BUBOR), vagy az állampapírok hozamát (ÁKK referenciahozam) követi

A fix kamatozású kölcsönöknél a kamatok három éven túli változását a kamatváltoztatási mutató határozza meg.

A referenciakamatozású kölcsönöknél (amelyek közé a forintosított devizahitelek is tartoznak) viszont más a helyzet: a kamatjuk egy referenciából (pl. BUBOR vagy ÁKK hozam) és a kamatfelárból áll össze. A kamat a kamatperiódusok lejártával (pl. 3 havonta) változhat, így a törlesztőrészlet is, ha például az MNB alapkamatot emel. A kamatfelárat viszont szintén csak legalább 3 évente változtathatják meg a bankok, mégpedig egy kamatfelár-változtatási mutató alapján.

Miért fontosak a mutatók?

A lakossági hitelek kamatai ezeknek a mutatóknak megfelelően változnak, meghatározzák azt, mennyivel emelkedik vagy csökken a hitelünk kamata és törlesztőrészlete akkor, amikor a kamatperiódusunk vagy kamatfelár-periódusunk lejár.

A változás mértéke és iránya a kamatváltoztatási mutatótól, illetve a kamatfelár-változtatási mutatótól függ, ezek többsége az ÁKK referenciakamatához vagy az úgynevezett BIRS-hez - (budapest interest rate swap), ami egyfajta bankok közötti kamatcsere ügylet - van kötve, de van olyan mutató, ami lehetőséget teremt a banknak arra, hogy a hitelezésre kivetett állami terheket továbbhárítsa a fogyasztókra.

Így változtathatnak kamatot a bankok

A kamatváltoztatási mutató alapján a fix kamatozású hiteleknél ezek közül a mutatók közül választhatnak a bankok a szerződéskötéskor, ami alapján a későbbiekben kamatot emelhetnek vagy csökkenthetnek:

• Az első választási lehetőség a teljes futamidő alatt fix kamatozás

• A második mutató esetén az ötéves referenciahozam egy százalékpontos emelkedése esetén 1,25 százalékponttal nő a hitelünk kamata (pl: 6 százalékról 7,25 százalékra)

• A harmadik változat BIRS alapján, a 3,4 és 5 éves kamatperiódusú hitelekre alkalmazható, a BIRS egy százalékpontos növekedésével a hitelkamat is egy százalékponttal nő

• Ez utóbbival azonos a negyedik, de pluszként a kölcsönökre kiszabható terheket továbbháríthatja a bank az adósra

• Az ötödiknél három vagy öt éves kamatperiódusú hitelek kamata a referencihozam növekedés mértékével megegyező hitelkamat növekedéssel jár

• A hatodik mutató megegyezik az ötödikkel, de a kormányzati terheket is továbbháríthatja a hitelező

Így emelkedhet a kamatfelár

A referenciakamatozású kölcsönöknél a referencia változásakor a kamatszint is megnő vagy lecsökken, a kamatfelár azonban csak három év után változhat. Ennek mértékét a kamatfelár-változtatási mutatók határozzák meg, amikből a jegybank eddig ötöt fogadott el:

• Az elsőnél a kamatfelár fix az egész futamidő alatt

• A másodiknál az öt éves állampapírok referenciahozamához képest 25 százalékkal módosul a kamatfelár. Az ötéves állmpapír referenciahozam emelkedésének 25 százalékával nő meg a kamatfelár

• A harmadik mutató a kivetett kormányzati terhek továbbhárításával egyezik meg

• A negyedik mutató alapján amennyivel nő a 3,4 vagy 5 éves ÁKK és BIRS közötti különbözet, annyival nő a kamat is

• Az ötödik mutató az előbbinek terhek áthárításával növelt változata

  Hogyan nőhet meg a törlesztőrészlet?

  Két hitel példáján keresztül mutatjuk be, hogy mennyit emelkedhet a törlesztőrészletünk a mutatók alapján.

  Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

  A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

  Az egyik hitel egy fix kamatozású, 4,81 százalékos induló kamatú, átlagosnak mondható lakáshitel (ötmillió forint, 15 éves futamidővel), aminek a kezdeti törlesztőrészlete 39 ezer forint lenne. Ez az öt éves ÁKK referenciahozam négy százalékpontos emelkedés mellett 53 ezer forintig nőhetne, mivel a kamat a mutató szerint négyszer 1,25 százalékpontot emelkedik, így a kamat 9,81 százalékra hízik. Lényeges, hogy az alkalmazott mutatónál a kamatperiódus hossza öt év.

  
  A másik példánál egy referencia-kamatozású hitelt veszünk, aminél a referencia kamat mellett a kamatfelár-változtatási mutató határozza mg a hitelkamatot. Az ÁKK öt éves referenciahozama és a BIRS-t figyelembe vevő mutató alapján a törlesztőrészlet 43 ezer forintról indul.

  Ha a referencia hozam egy százalékponttal nő, míg a BIRS gyorsabban, akkor a kamatfelár-mutató változása negatív tartományba csap át, vagyis nem növelni fogja a hitelkamatot, hanem csökkenteni. Az BIRS fél százalékpontos növekedése és a referencia egy százalékpontos növekedése mellett a hitelkamat 0,75 százalékkal nő, viszont másfél százalékpontos BIRS növekedés és egy százalékpontos referenciahozam növekedés mellett a hitelkamat csak fél százalékpontot ugrik. Ez alapján a kezdeti (40 ezer forintos) törlesztőrészlet négyszeri refernciahozam és BIRS emelkedés után közel 49 ezer forintig nőhet meg.

Mekkora az induló kamatszint a forintosított devizahiteleknél?

Kérdés, milyen kezdeti kamatszinthez képest változtathatják meg a bankok a fenti szabályok szerint a hitel kamatát. A forintosítás utáni első kamatszintre az alábbi szabályok vonatkoznak, ehhez képest kell értelmezni a fenti módosítási lehetőségeket:

• Kiindulópont: a jelenleg 2,1 százalékos 3 havi BUBOR-ra a devizahitel eredeti (pl. svájci frank bankközi kamatlábához képest számított) kamatfelárát kell a bankoknak felszámítaniuk

• Felső korlát: nem lehet magasabb a kamat sem a devizahitel eredeti, sem a mostani (pontosabban a tavaly július 19-ei) kamatszintjénél. A kamatfelár pedig maximum 4,5 (lakáshitelek), illetve 6,5 (szabad felhasználású hitelek) százalék alatt lehet

• Alsó korlát: a kamatfelár nem lehet kevesebb, mint 1 százalék

• A kamat nem lehet magasabb sem az eredeti, sem a jelenlegi szintnél, kivéve, ha a kamatfelár alacsonyabb lenne, mint 1 százalék