Így nőhet meg a törlesztőd Matolcsy új szabálya szerint

Alapvetően két típusa létezhet csak a kölcsönöknek:

• Hosszú távon fix kamatozású hitel, amelynek a kamata legalább három évig változatlan

• Referenciakamatozású hitel, amelynek a kamata a bankközi kamatlábat (BUBOR), vagy az állampapírok hozamát (ÁKK referenciahozam) követi

A fix kamatozású kölcsönöknél a kamatok három éven túli változását a kamatváltoztatási mutató határozza meg.

A referenciakamatozású kölcsönöknél (amelyek közé a forintosított devizahitelek is tartoznak) viszont más a helyzet: a kamatjuk egy referenciából (pl. BUBOR vagy ÁKK hozam) és a kamatfelárból áll össze. A kamat a kamatperiódusok lejártával (pl. 3 havonta) változhat, így a törlesztőrészlet is, ha például az MNB alapkamatot emel. A kamatfelárat viszont szintén csak legalább 3 évente változtathatják meg a bankok, mégpedig egy kamatfelár-változtatási mutató alapján.

Miért fontosak a mutatók?

A lakossági hitelek kamatai ezeknek a mutatóknak megfelelően változnak, meghatározzák azt, mennyivel emelkedik vagy csökken a hitelünk kamata és törlesztőrészlete akkor, amikor a kamatperiódusunk vagy kamatfelár-periódusunk lejár.

A változás mértéke és iránya a kamatváltoztatási mutatótól, illetve a kamatfelár-változtatási mutatótól függ, ezek többsége az ÁKK referenciakamatához vagy az úgynevezett BIRS-hez - (budapest interest rate swap), ami egyfajta bankok közötti kamatcsere ügylet - van kötve, de van olyan mutató, ami lehetőséget teremt a banknak arra, hogy a hitelezésre kivetett állami terheket továbbhárítsa a fogyasztókra.

Így változtathatnak kamatot a bankok

A kamatváltoztatási mutató alapján a fix kamatozású hiteleknél ezek közül a mutatók közül választhatnak a bankok a szerződéskötéskor, ami alapján a későbbiekben kamatot emelhetnek vagy csökkenthetnek:

• Az első választási lehetőség a teljes futamidő alatt fix kamatozás

• A második mutató esetén az ötéves referenciahozam egy százalékpontos emelkedése esetén 1,25 százalékponttal nő a hitelünk kamata (pl: 6 százalékról 7,25 százalékra)

• A harmadik változat BIRS alapján, a 3,4 és 5 éves kamatperiódusú hitelekre alkalmazható, a BIRS egy százalékpontos növekedésével a hitelkamat is egy százalékponttal nő

• Ez utóbbival azonos a negyedik, de pluszként a kölcsönökre kiszabható terheket továbbháríthatja a bank az adósra

• Az ötödiknél három vagy öt éves kamatperiódusú hitelek kamata a referencihozam növekedés mértékével megegyező hitelkamat növekedéssel jár

• A hatodik mutató megegyezik az ötödikkel, de a kormányzati terheket is továbbháríthatja a hitelező

Így emelkedhet a kamatfelár

A referenciakamatozású kölcsönöknél a referencia változásakor a kamatszint is megnő vagy lecsökken, a kamatfelár azonban csak három év után változhat. Ennek mértékét a kamatfelár-változtatási mutatók határozzák meg, amikből a jegybank eddig ötöt fogadott el:

• Az elsőnél a kamatfelár fix az egész futamidő alatt

• A másodiknál az öt éves állampapírok referenciahozamához képest 25 százalékkal módosul a kamatfelár. Az ötéves állmpapír referenciahozam emelkedésének 25 százalékával nő meg a kamatfelár

• A harmadik mutató a kivetett kormányzati terhek továbbhárításával egyezik meg

• A negyedik mutató alapján amennyivel nő a 3,4 vagy 5 éves ÁKK és BIRS közötti különbözet, annyival nő a kamat is

• Az ötödik mutató az előbbinek terhek áthárításával növelt változata

  Hogyan nőhet meg a törlesztőrészlet?

  Két hitel példáján keresztül mutatjuk be, hogy mennyit emelkedhet a törlesztőrészletünk a mutatók alapján.

  NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!

  Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)

  Az egyik hitel egy fix kamatozású, 4,81 százalékos induló kamatú, átlagosnak mondható lakáshitel (ötmillió forint, 15 éves futamidővel), aminek a kezdeti törlesztőrészlete 39 ezer forint lenne. Ez az öt éves ÁKK referenciahozam négy százalékpontos emelkedés mellett 53 ezer forintig nőhetne, mivel a kamat a mutató szerint négyszer 1,25 százalékpontot emelkedik, így a kamat 9,81 százalékra hízik. Lényeges, hogy az alkalmazott mutatónál a kamatperiódus hossza öt év.

  
  A másik példánál egy referencia-kamatozású hitelt veszünk, aminél a referencia kamat mellett a kamatfelár-változtatási mutató határozza mg a hitelkamatot. Az ÁKK öt éves referenciahozama és a BIRS-t figyelembe vevő mutató alapján a törlesztőrészlet 43 ezer forintról indul.

  Ha a referencia hozam egy százalékponttal nő, míg a BIRS gyorsabban, akkor a kamatfelár-mutató változása negatív tartományba csap át, vagyis nem növelni fogja a hitelkamatot, hanem csökkenteni. Az BIRS fél százalékpontos növekedése és a referencia egy százalékpontos növekedése mellett a hitelkamat 0,75 százalékkal nő, viszont másfél százalékpontos BIRS növekedés és egy százalékpontos referenciahozam növekedés mellett a hitelkamat csak fél százalékpontot ugrik. Ez alapján a kezdeti (40 ezer forintos) törlesztőrészlet négyszeri refernciahozam és BIRS emelkedés után közel 49 ezer forintig nőhet meg.

Mekkora az induló kamatszint a forintosított devizahiteleknél?

Kérdés, milyen kezdeti kamatszinthez képest változtathatják meg a bankok a fenti szabályok szerint a hitel kamatát. A forintosítás utáni első kamatszintre az alábbi szabályok vonatkoznak, ehhez képest kell értelmezni a fenti módosítási lehetőségeket:

• Kiindulópont: a jelenleg 2,1 százalékos 3 havi BUBOR-ra a devizahitel eredeti (pl. svájci frank bankközi kamatlábához képest számított) kamatfelárát kell a bankoknak felszámítaniuk

• Felső korlát: nem lehet magasabb a kamat sem a devizahitel eredeti, sem a mostani (pontosabban a tavaly július 19-ei) kamatszintjénél. A kamatfelár pedig maximum 4,5 (lakáshitelek), illetve 6,5 (szabad felhasználású hitelek) százalék alatt lehet

• Alsó korlát: a kamatfelár nem lehet kevesebb, mint 1 százalék

• A kamat nem lehet magasabb sem az eredeti, sem a jelenlegi szintnél, kivéve, ha a kamatfelár alacsonyabb lenne, mint 1 százalék