Rengeteg magyar dolgozó fizetésemelése került veszélybe: ki fognak akadni, ha ez tényleg bekövetkezik

Bár tavaly év végén megszületett a 2025–2027-es időszakra szóló hároméves minimálbér-megállapodás, a munkáltatói szervezetek egyre szkeptikusabbak annak fenntarthatóságával kapcsolatban. A 40 százalékos összesített emelést tartalmazó egyezmény ambiciózus célt tűzött ki, de az idei első negyedéves GDP-csökkenés és a lefelé módosított gazdasági előrejelzések nyomán sokan megkérdőjelezik a vállalások realitását - írja a Telex.

A munkaadók szerint a jelenlegi gazdasági környezet – alacsony növekedés, magas infláció – nem kedvez a béremelési ütem tartásának. Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke stagflációs veszélyre figyelmeztetett, míg Perlusz László, a VOSZ főtitkára emlékeztetett arra, hogy

a bérmegállapodás dinamikus növekedést feltételez – ha ez elmarad, nem lehet változatlan béremelési ütemben gondolkodni.

Noha a jelenlegi mutatók alapján nem kötelező a megállapodás újratárgyalása, a szereplők óvatosságra intenek. A cégek már most nehezen tudják kigazdálkodni a béremeléseket, és a kis- és középvállalkozások különösen sérülékenyek. A szakszervezeti tapasztalatok szerint idén egyre szerényebb bérnövekedést tudnak elérni a dolgozók, jelezve, hogy a vállalati mozgástér szűkül.

A szakmai szervezetek szerint elkerülhetetlen lesz a megállapodás újratárgyalása, ha a negatív gazdasági trendek folytatódnak. Emellett a garantált bérminimum sorsa is nyitott kérdés marad, amelyről ősszel mindenképpen tárgyalni kell. A vállalati oldal szerint csak akkor lehet fenntartható a béremelés, ha a gazdasági teljesítmény is ezzel párhuzamosan javul.