Rengeteg magyar adós szívhatja most a fogát: ismét nőttek a kamatok, ki fogja tudni ezt visszafizetni?

Idén januártól közel 10 százalékra emelte a kormány a Diákhitel1 kamatát. Ez az a konstrukció, amit a diákok leginkább a lakhatásra használnak fel a tanulmányaik alatt, miközben az olcsó kollégiumi férőhelyek száma még mindig elképesztően kevés, az albérletárak pedig az egekben vannak. Sokan használják fel a Diákhitel1-et, ez továbbra is nagyon népszerű.

A mostani kamatemelés után a diákhitel lassan megközelíti a piaci, a banki személyi kölcsönöknek a kamatszintjét, és egyre inkább távolodik a diákhitel attól a céljától, amit a létrehozásnál kitűztek, hogy az egyetemistáknak a tanulmányaik alatt ne kelljen dolgozni, csak a tanulmányokra tudjanak koncentrálni. A CashTag mai részében Budai Marcellel, a hallgatói önkormányzatok részéről, valamint Argyelán Józseffel, a Bankmonitor elemzőjével elemeztük a kialakult helyzetet.

A Diákhitelt 2001-ben hozták létre Magyarországon. Anno kifejezetten az volt a célja, hogy a diákok ne dolgozzanak a egyetemi elfoglaltságaik mellett, hanem kifejezetten a tanulmányaikkal foglalkozzanak.

Ez most már azért módosul, tehát most a kormányzati szándék, meg egyébként a Z generáció alfa generációnak az igénye is afelé mutat, hogy minél hamarabb kezdjenek el dolgozni, és a tanulmányok alatt is már aktívan vegyenek részt a munkaerőpiac világában is, de az elmúlt 25 évben, a Diákhitel 25 évében két fő diákhitel alakult ki: a Diákhitel1, illetve a Diákhitel 2 konstrukciója

– elemezte a helyzetet Budai Marcell, a HÖOK sajtófőnöke.

Melyik mire használható fel?

A Diákhitel 1 egy szabad felhasználású hitel. Ezt a hallgatók arra tudják felvenni, hogy az életüket könnyítse lényegében a tanulmányok alatt. Ezt teljesen szabadon arra tudják költeni, amire szeretnék. Budai Marcell szerint azonban

Azok, akik nem tudnak semmilyen kollégiumba bekerülni, jellemzően lakhatásra költik el ezt a pénzt.

Mint kiderült: jelenleg 45-50 ezer kollégiumi férőhely Magyarországon, az általános túljelentkezés pedig körülbelül másfélszeres. Nyilván horribilis különbség van a kollégiumi árak, illetve az albérletárak között. A kollégiumi árak a mai napig fixálva vannak kormányrendeletben, 17 450 forintnál többet egy állami hallgatótól elvileg nem kérhet el az intézmény.

Így változott a Diákhitel kamata az elmúlt években

"A Diákhitel1-nek mindig is volt egy kamata. Ez azért az évek folyamán változott. Ez volt 10 százalék fölött is még a 2000-es években. Az elmúlt 10 évben azt szoktuk meg, hogy ez nagyon alacsony, 2 százalék körüli kamata volt, mondjuk két évvel ezelőtti vagy három évvel ezelőtti. Van a Diákhitel 2, aminek tudomásom szerint mindig is nulla százalékos kamatú hitel volt. Ezt nem a hallgató kapja, hanem tulajdonképpen a felsőoktatási intézmény felé közvetlenül folyósítja a Diákhitel Központ, vagyis ezt csak a tandíjra tudja a hallgató felvenni." – magyarázta Budai Marcell.

Az utóbbi öt évre már elmondható az, hogy a hallgatóknak nagyjából négyötöde az államilag támogatott képzésen kezdi meg a tanulmányait, de van egy egyötöde, aki önköltséges képzésen van. Van pár olyan szak, ahol nagy arányban vannak önköltséges hallgatók, ilyen mondjuk a jogász szak is. Például most az idei változással a közgazdászoknál is ez növekedni fog. Nagyon nagy a szórás egyébként az önköltségi díjak között is. Van olyan intézmény, ahol ez mondjuk kétszázvalahányezer forint. Egy olcsóbb képzésnél, amit a képzés attól olcsóbb, hogy kevesebb tanárt, meg kevesebb eszközt használ fel az oktatás alatt, de mondjuk a fogorvosképzés másfél millió körül mozog már elég régóta.

Így a Diákhitel 2 az erre jött létre, hogyha valakinek a tandíját kell finanszírozni, akkor ezt a Diákhitel Központ megteszi, és ez egy 0%-os hitel. Az önköltséges szakok árairól, a szakok közötti különbségekről az alábbi cikkben írtunk.

Itt pedig a doktori képzésekről írtunk, amelyek közül néhány ösztöndíj egész komoly havi fizetést biztosít már a doktoranduszoknak.

A diákhitel összességében még mindig sokkal korrektebb konstrukció, mint a hagyományos személyi kölcsönök

"Ha a magyar hitelpiacot vizsgáljuk, a diákhitelt leginkább az ingatlanfedezet nélküli, szabad felhasználású kölcsönökkel érdemes összehasonlítani, elsősorban a személyi kölcsönökkel." – emelte ki Argyelán József, a Bankmonitor elemzője.

Ezek között is találhatunk 10 százalék alatti kamatozású ajánlatokat, bár fontos megjegyezni, hogy a legkedvezőbb konstrukciók kivételével a kamatszintek 10 és 20 százalék között mozognak. Az MNB legfrissebb adatai szerint tavaly novemberben az átlagos THM értéke személyi kölcsönöknél meghaladta a 16 százalékot. Bár vannak olyan személyi kölcsönök, amelyek kamatszintje versenyképes a diákhitellel, a diákhitel kamata még mindig valamivel alacsonyabb.

– mondta el a szakértő.

A legérdekesebb az, hogy sem a mostani, sem a másfél évvel ezelőtti kamatemelés kapcsán nem volt érdemi kommunikáció. Pontosítva: másfél éve is csak a kormányzat révén értesültünk a változásokról, nem pedig a Diákhitel Központtól. Mi a Kulturális és Innovációs Minisztérium ágazatirányítási struktúrájával állunk kapcsolatban, így rendszeresen tudunk egyeztetni, és mindig naprakészek vagyunk a felsőoktatást érintő ügyekben.

– emelte ki a problémákat a mostani kamatemeléssel kapcsolatban Argyelán József.

Következtetések

Felsőoktatási szempontból a Diákhitel sok hallgatónak nyújt lehetőséget a tanulmányai finanszírozására. Ugyanakkor társadalmi oldalról teljesen jogos vita, hogy mennyire jó az, ha tömegek úgy kezdik az életüket, hogy a tanulmányaik miatt máris hitelterhekkel kell szembenézniük.

Az ilyen konstrukciók ugyan segítenek a nehezebb anyagi helyzetben lévő hallgatóknak a megélhetés biztosításában, de hosszú távon jelentős hátrányaik és negatív hatásaik lehetnek.