Magyarok tömegei élnek tévhitben az öröklés kapcsán: hatalmasat bukhatnak, ha nem tudnak erről

Szeretteink elvesztése felfoghatatlan tragédia, szüleink, nagyszüleink elvesztése ettől viszont még az élet természetes része, amivel az emberek többsége előbb, vagy utóbb kénytelen szembenézni. Sokan azonban nem számolnak azzal, hogy a gyász feldolgozása mellett újabb sokk is érheti őket egy ilyen haláleset során. Az elhunyt ugyanis a hagyatékával nem csupán vagyonát, de tartozásait is a rokonokra hagyhatja. Hogy pontosan mekkora mértékig, illetve hogy van-e mód szabadulni ettől a tehertől az a cikkünkből kiderül.

Rendszerint a halálesetet követően a hagyatéki eljárás során a jegyző feladata a leltár felvételéhez szükséges adatok (az örökhagyó és a hagyatéki eljárásban érdekeltek jogszabályban meghatározott adatai, valamint a hagyatékba tartozó vagyon), továbbá az ezekkel kapcsolatos nyilatkozatok beszerzése, a tényállás tisztázása. A hagyatékba tartozó vagyonnak része az elhunyt összes ingatlana, ingósága és a nem személyhez kötött vagyoni értékű jogai is, a vagyonon túlmutatóan pedig az elhalálozott tartozásai is a leltár részét képezik.

Fontos kitétel, hogy az örökös adott esetben lemondhat az örökséggel járó vagyonról, így az adósságtól is megszabadulva. Fontos azonban, hogy a leltár elkészítése után a közjegyző veszi át az eljárás, az ő költségeit pedig így is meg kell majd térítenünk.

Ezek a hitelek szállhatnak a gyászoló rokonokra

Hogyha az elhunyt rokonunk el volt adósodva tehát a hagyatéki eljárás említett költségén, illetve magán a hagyatékhoz jutást kísérő kiadáson, valamint a temetésen kívül érdemes felkészülni, hogy adott esetben a felmenőnk hitelei is a nyakunkba szakadtak. Magyarországon a következő kölcsönöket lehet örökölni:

• lakáshitel
• jelzáloghitel
• személyi hitel
• folyószámla-tartozás és hitelkártya-tartozás
• autóhitel

Az egyetlen dolog, ami nagy könnyebbség lehet, hogy a tartozások csak a megörökölt vagyon mértékig szállhatnak át ránk. Ez épp azért van így a magyar jogban, hogy az öröklés során az elhunyt rokonai ne kerülhessenek rosszabb anyagi helyzetbe, mint a haláleset előtt, lévén nem ők felelősek a hitelt felvevő felmenőjük adósságaiért.

Tehát ha például az elhunyt édesanyánknak, vagy édesapánknak volt egy 20 millió forintra becsült vidéki nyaralója és egy 2 milliót érő autója, de emellett 30 egy milliós tartozást is görgetett maga előtt a hitelei után, abban az esetben csak 22 millió forintig felelünk az adósságért. Ha pedig a tartozás értéke a példánkban említett esethez hasonlóan nagyobb összegű, mint az elhunyt összes vagyon, lehetőségünk van lemondani is az örökségről.

Mindent vagy semmit

Az örökségről való lemondás esetében persze nagy nehézség, hogy arra semmilyen módon nincsen lehetőségünk, hogy a vagyonhoz hozzájussunk, a tartozástól viszont megszabaduljunk. A két előttünk álló opció az, hogyha felvállaljuk az örökséget, akkor megkapunk minden ingatlant és vagyontárgyat, de a terhek is a nyakunba szakadnak.

Ha viszont lemondunk a az örökségről, akkor minden értéket is elveszítünk a hitel- és egyéb tartozásoktól való megszabadulás mellett. Ilyenkor a konkrét hasznon kívül nyilván más szempontok is felmerülhetnek, szüleink hétvégi házához, vagy lakásához ugyanis például könnyen fűzhet érzelmi kötelék is, ami egy kisebb vagyoni jellegű különbség után szintén érv lehet az adott esetben adóssággal is járó örökség elfogadás mellett.

Ha megszületik a döntésünk az öröklés visszautasításáról, akkor minden vagyon és tartozás az utánunk következő örökösre száll. Amennyiben ő is lemond az örökségről, akkor pedig az államnál köt ki minden.

Mérlegeljünk, mielőtt meghoznánk a döntést

Ritka eset persze, hogy az elhunyt rokon adósságai magasabb összeget tesznek ki a teljes vagyonánál. Adja tehát, hogy a legtöbb esetben az utóbbiból könnyedén fedezni tudjuk az előbbit.

A legfontosabb, hogy ahogy tudomást szerzünk az adósságról, járjunk utána alaposan a pontos hátterének. Előfordulhat ugyanis az is, hogy a szerződéshez hitelfedezeti biztosítás is tartozik. Utóbbi esetében ugyanis a biztosított halála után a biztosító részben, vagy egészében visszafizeti az adott pillanatban fennálló hiteltartozást.

Ezen felül, attól függően, hogy nekünk melyik a kényelmesebb megoldás, adott esetben megállapodhatunk a hitelezővel részletfizetésben, vagy épp előtörlesztésben is. Utóbbi felmerülhet akkor is, ha a kölcsönt az örökhagyó magánszemélytől vette fel (utóbbi is ránk szállhat ugyanis az öröklés során).

További kiadások is a nyakunkba szakadhatnak

A közjegyzői költségeken (amikért saját vagyonunkkal felelünk) és a temetésen felül lehetnek viszont még felmerülő költségek. Fizetési kötelezettségként a hagyatékot terhelheti ugyanis öröklési illeték. Ennek alapja a megszerzett vagyon értéke, melynek ingóság esetén 18 százalékát, ingatlan esetében 9 százalékát kell megfizetnünk.

Ez leginkább azokat érinti, akik eltartási szerződést kötöttek, vagy más okból váltak nem egyenesági rokon örökösévé. Ugyanis ha az elhunyt egyenesági leszármazottai vagy akár testvére vagyunk, akkor az általunk szerzett örökség mentes az illeték alól. Ebben az esetben is személyi jövedelemadó terheli viszont az általunk megörökölt ingatlant, amennyiben 5 éven belül eladjuk azt.