2020. április 2. csütörtök Áron

2020. március 24.: ezen a napon dől el a magyar lakáshitelesek sorsa


Meredeken emelkedtek a magyar állampapírok hozamai az utóbbi hetekben, miután az MNB a bankközi kamatokon keresztül burkolt szigorítást hajtott végre. Főleg a diszkont kincstárjegyek esetében volt feltűnő a folyamat, a három hónapos referenciahozam három és fél éve nem volt olyan magas, mint jelenleg. A hosszabb lejáratú kötvények esetében is volt némi hozamemelkedés, de jóval kisebb. A következő hónapokban elsősorban az döntheti el az irányt, mit lép majd a jegybank, főleg a március végi ülésre figyelnek kiemelten a befektetők.

Január közepén kezdte fokozatosan, kis lépésekkel szűkíteni a bankközi forintlikviditást az MNB, azóta több mint 200 milliárd forinttal csökkent a devizaswapok állománya. Először még a piac sem értette, mit akar ezzel üzenni a jegybank, illetve mennyire volt tudatos az állomány leépítése - írja  a portfolio.hu elemzője.

A múlt héten aztán Nagy Márton alelnök egyértelművé tette: szándékos és tudatos döntés volt a swapállomány csökkentése, mely megdrágította a forint elleni spekulációt. Ráadásul az MNB alelnöke kiemelte, hogy a jövőben a likviditás további szűkülésével számolnak, ami szigoríthatja a pénzügyi kondíciókat.

A pénzügyi kondíciók fent említett szigorodása már elindult, az elmúlt hetekben érezhetően emelkedtek a bankközi kamatok (BUBOR). Korábban pedig az MNB is azt kommunikálta, hogy a 0,9 százalékos alapkamat helyett a bankközi kamatszint az irányadó.

A BUBOR emelkedésével egyébként a jegybank ízlése szerint a piac túlságosan előreszaladt: a Reuters úgy értesült, hogy az MNB egy bankokkal való találkozón jelezte, hogy túl sokat emelkedett a bankközi kamat. Vagyis a jegybank továbbra is szorosan szeretné fogni a rövid lejáratú hozamokat, és a számára túlzottnak ítélt piaci emelkedéssel már szembemegy.

Rég láttunk ekkora hozamemelkedést

A bankközi kamatok emelkedése természetesen az állampapírpiacon is érezteti a hatását, különösen a rövid papíroknál. Az utóbbi években már megszokhattuk, hogy a diszkont kincstárjegyek hozamát elsősorban az MNB mozgatta, a nulla alatti egynapos betéti kamatnak köszönhetően esett történelmi mélypontra a hozam is.

Az egynapos betéti kamaton eddig nem változtatott az MNB, de a likviditás szűkítése Nagy Márton elmondása szerint is a pénzügyi kondíciók szigorodását okozta, ami meg is látszott a hozamokon.

Az utóbbi néhány nap korrekciójával együtt is több mint 30 bázispontot ugrott a 3 hónapos referenciahozam február eleje óta, a 12 hónapos kincstárjegyeknél pedig közel 40 bázispontos volt az emelkedés.

Ez azt jelenti, hogy a befektetők elkezdtek készülni a szigorúbb jegybanki politikára, ezzel párhuzamosan az utóbbi hetekben felerősödtek a kamatemelésre vonatkozó várakozások is. Sőt, a piac annyira előreszaladt, hogy már márciusra 25 bázispontos kamatemelést árazott, ez persze a következő egy hónapban még változhat.

A szakemberek többsége abban biztos, hogy a jövő keddi ülésen még nem jelent be újabb lépéseket a Monetáris Tanács, a márciusban érkező friss inflációs jelentés hozhat majd esetleg áttörést, ha egyáltalán komolyan gondolják a szigorítást. Addig viszont még megismerjük a februári inflációs statisztikát is, illetve fontos lehet, merre tart a forint.

A hosszabb állampapíroknál is látható volt némi hozamemelkedés az utóbbi hetekben, még ha nem is olyan mértékben, mint a kincstárjegyeknél. Persze ez nem is meglepő, hiszen a kötvények jegyzésére sokkal inkább a nemzetközi piaci folyamatok és az ország megítélése vannak hatással, mint a bankrendszeri likviditás.

A leggyakrabban referenciának tekintett tízéves kötvény hozama február eleje óta szintén nagyjából 30 bázisponttal emelkedett, de ez nem volt annyira látványos. Árulkodó például, hogy miközben a 3 hónapos kincstárjegy esetében évek óta nem láttunk a mostanihoz hasonló másodpiaci hozamokat, a tízéves kötvénynél ez "csak" tavaly július óta nem látott szintet jelent.

Minden szempontból a kettő között helyezkedett el a három- és ötéves kötvény, melyeknél a 40-50 bázispontos hozamugrás szintén a tavaly nyári szintekre lökte vissza a jegyzéseket.

Az elmúlt hetek hozamemelkedése egyébként nemzetközi összevetésben is jelentős volt: a korábban évekig együtt mozgó lengyel és magyar tízéves hozamban most majdnem 30 bázispont a különbség a javunkra.

Kulcsfontosságú hetek elé nézünk

Egyre valószínűbb, hogy márciusnál előbb aligha fog lépni az MNB, a keddi közleményben legfeljebb a kommunikáció szintjén említhetnek fordulatot megismételve Nagy Márton múlt heti szavait. A kulcsfontosságú ülés március 24-én lesz, amikor az új inflációs jelentést is áttekinti majd a Monetáris Tanács. Kérdés lesz, változtatnak-e az inflációs pályán azt követően, hogy januárban a vártnál magasabbra, 4,7 százalékra ugrott a drágulás üteme, illetve milyen hatással számolnak a tartósan gyenge forintárfolyam miatt.

Addig azonban még jön egy sor adat, ami megerősítheti vagy elbizonytalaníthatja a jegybankot. A legfontosabb talán a februári inflációs statisztika lesz, melyet március 10-én közöl a KSH. A szakemberek többsége szerint jó esély van arra, hogy a januári 4,7 százlékos ráta a tetőzést is jelenthette. Egyrészt kérdés, valóban így lesz-e, másrészt az is fontos lesz, mennyivel esik ehhez képest februárban az infláció, ha esik.

Az infláció mellett kiemelten figyelhetik a befektetők az MNB szokásos hétfői devizaswap-tendereit, melyeken folytatódhat a likviditás szűkülése. Ha pedig ezeket az üzeneteket nem érzi elég erősnek a jegybank, akkor még márciusig nyilatkozatokkal is ráerősíthet a szigorítás felé elmozdulásra.

Címlapkép: Getty Images

Mi az a koronavírus?

A 2019-nCoV (SARS-CoV-2) névre keresztelt vírus a koronavírusok közé tartozik. Ma "mindössze" 7 olyan koronavírusról tudunk, ami az embereknél is képes betegséget okozni - súlyosságukat tekintve nagyon változatos problémákkal: az egyszerű náthától a súlyos légúti problémákig. Aki nem tudná, ugyanez a vírustörzs (koronavírus) felelős a néhány éve feltűnt SARS-ért és MERS-ért. A vírus okozta megbetegedés hivatalos neve COVID-19.

Hogyan terjed a koronavírus?

A COVID-19 főként cseppfertőzéssel terjed, de a kutatók által az sem zárható ki, hogy a fertőzött széklettel való érintkezés során is megfertőződhetünk.

Kik kaphatják el a koronavírust?

Ahogy más, a légutakat érintő vírusfertőzést, úgy a koronavírust is gyakorlatilag bárki elkaphatja. Viszont erre is fogékonyabbak lehetnek a krónikus betegségekben szenvedők, a legyengült immunrendszerűek, a kisgyerekek és az idősebbek. A betegség lefolyása náluk súlyosabb tünetekkel járhat, és a szövődmények is gyakoribbak.

A koronavírus tünetei

A koronvírus lappangási ideje a jelenlegi tudásunk alapján 2-14 nap. A tünetek súlyossága egyénenként nagyon eltérő lehet, vannak, akik kb. teljesen tünetmentesek, míg mások csak enyhe tüneteket tapasztalnak. Ez is hozzájárul a COVID-19 gyors terjedéséhez. A koronavírus a légutakat támadja meg. A fertőzés tünetei kezdetben hasonlítanak az influenza vagy egyéb légúti fertőzés tüneteihez:

  • száraz köhögés
  • láz
  • gyengeség, fáradékonyság
  • légzési nehézségek
  • légszomj
  • hasmenés
  • torokfájás (ritkábban)
  • orrfolyás (ritkábban)

A COVID-19 okozta fertőzés az esetek nagyjából kb. 80 százalékában enyhe vagy közepesen súlyos tünetekkel jár együtt, míg a jelenelgi statisztikák szerint az érintettek negyedénél volt súlyos a betegség. Az elsődleges, influenzaszerű tünetek után a betegség továbbterjedhet a tüdőre, súlyos légzési nehézségeket okozva. A koronavírus szövődménye tüdőgyulladás, akut légzőszervi distressz szindróma (ARDS), szeptikus sokk, veseelégtelenség, végső esetben pedig halál is lehet. A kórházi kezelésre szorulók többsége a fertőzés előtt egészséges volt. A halálos áldozatok azonban azok közül kerültek ki, akik a fokozott rizikójú csoportokba tartoztak, például krónikus betegségeik, szívproblémáik, cukorbetegségük volt vagy idősebbek voltak.

Minden a koronavírusról a Pénzcentrum tematikus mellékletében - KATT!

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk

Megszólalt a pesti elitgimnázium igazgatója: így megy náluk a digitális oktatás
Gadóné Kézdy Edit, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium igazgatónője adott interjút a Pénzcentrumnak.


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

Lidl

04.02-04.07
Országos

Interspar

04.02-04.11
Budapest

Spar

04.02-04.11
Országos

Tesco

04.02-04.06
Budapest

Auchan

04.02-04.08
Országos

Praktiker

04.02-04.12
Országos

Aldi

04.01-04.08
Országos

Auchan

Húsvét
03.12-04.11
Országos

  Ajánlatunk