Magyarok millióin nyerészkedik a bankjuk így: felébrednek végre?

A magyarok kedvenc hitele a személyi kölcsön, ez nem is lehet kérdés. A jelenlegi átlagkamat az MNB legutóbbi kimutatása szerint 13,04 százalék. Ez azért érdekes, mert a piacon nem egy személyi hitel van, aminek a kamata bőven egyszámjegyű, mégis sok olyan tényező van, ami felhúzza az átlagkamatot. Hogy mik ezek, arról ebben a cikkben írtunk. Röviden összegezve számos olyan tényező van, ami kihat a kamatszintre. Ilyen például a jövedelem szintje, futamidő, hogy vállaljuk-e a bankváltást, hitelösszeg, stb.

Találd meg a legolcsóbb személyi hitelt a Pénzcentrum kalkulátorában!

Mi most nem is ezzel foglalkozunk, hanem kizárólag a legfontosabb tényezőre fókuszálunk, ami felhúzza az átlagkamatot. Ez pedig nem más, mint egyes bankok átlagot messze meghaladó árazása. Aki vett már fel lakáshitelt, és átfutott egy kalkulátort, az minden bizonnyal tudja, hogy a lakáscélú hitelek között bankonként nagyjából 1-1,5 százalékpontos kamateltérés van. Ha valaki azonban a személyi kölcsönöket hasonlítja össze, ott egészen érthetetlen és horrorisztikus eltérések vannak. Erre hoztunk néhány példát a Pénzcentrum kalkulátorából.

A CIB hitele például 8,17 százalékos THM-mel már vihető 2 millió forintos, 5 éves futamidő mellett. A Raiffeisen hitele ennél már majdnem egy egész százalékponttal drágább, de az igazán érdekes dolgok csak ezután történnek. Az Erste hitele például 12,05 százalékos THM-mel vihető, de például az OTP személyi kölcsöne még ennél is magasabb THM-mel vehető fel - náluk ez 18,38 százalék. Mindezeket úgy kalkuláltuk, hogy vállaljuk a bankváltást, ezzel még az így adott kamatkedvezményeket is kiküszöböltük. Az egyes ajánlatok között az eltérés még így is 10 százalékpontos.

A válasz az, hogy azért, mert megteheti. A bank nyilván tudja, hogy mi az optimális árazás számára, ne lepődjünk tehát meg a magas kamatokon. De nézzük meg mindenekelőtt a fundamentális hatásokat, ha másért nem, azért, hogy bebizonyítsunk: ezeknek nem sok köze van az árazáshoz.

Az egyik bank drágábban szerzi a pénzt, mint a másik - tényleg?

Ebben lehet némi igazság, de ennek a hatása elenyésző, inkább azt mondanánk, hogy nem létező. A bankbetétek kamata ma nagyjából fél százalék körül mozog, a bank kamatmarzsa így egy-egy személyi hitelen tekintélyes mértékű (azt azért hozzátesszük, hogy ennek a kiszámítása nem ilyen egyszerű). A tény teljesen világos: a bankok között nincs jelentős különbség aközött, hogy hogyan szerzik be a személyi hitelek forrását. Ez tehát egyáltalán nem hat az árazásra.

Az egyik bank magasabb költségekkel üzemel, mint a másik

A fenti állítás a teljes magyar bankrendszerre érvényes nemzetközi összehasonlításban, a magyar bankok költségszintje meglehetősen magas. Itt már lehet némi eltérés is a bankok között, akár közvetlenül a személyi hitelezéshez kapcsolódó változó költségek tekintetében is. Vegyük például azokat a bankokat, akik rendelkezésre bocsátják az ügyfelek számára a teljes online személyi hitelt. Nekik ugyan a technológiai kifejlesztése jelentős pénzbe került, ha X mennyiségű személyi hitel kihelyezéséhez 10 helyett csak 7 alkalmazottra van szükség, az már jelentős költségspórolást jelent hosszú távon. De érdemi hatása van-e ennek? Ezt könnyen megcáfolhatjuk, hiszen például a CIB-nél is elérhető ez a fajta kölcsön, és a kamatszint valóban alacsony, az OTP ugyanúgy biztosítja a teljesen online hitelt, a THM-e mégis relatíve magas a fenti kalkulációnk szerint. Ez tehát önmagában nem magyarázza a bankok közti kamatkülönbségeket.

Online hitelekért keresd fel kalkulátorunkat!

Természetesen a banknak nem csak ez a fajta költsége van. Beszélhetnénk a marketingköltségről is, ami jelentősen eltérő lehet az egyes bankok között. Gondoljunk csak bele, hogy azonos arányban találkozunk-e az egyes bankok személyi hiteles hirdetéseivel? Aligha. Most gondoljuk át azt, hogy a gyakran hirdető bankok és a kamatszintek között van-e összefüggés. Nehezen találnánk kimutatható korrelációt, így ezt az indokot is az elhanyagolhatóan alacsony magyarázóerővel bíró tények halmazába sorolhatjuk. De akkor miért van ez? A választ magunkban kell keresni.

Csak az ügyfelek tehetnek róla, semmi más

Egy ideális világban a homo oeconomicus hitelfelvétel előtt összehasonlítaná a termékeket, és hideg fejjel kiválasztaná azt, amelyik a legolcsóbb neki. Nem kérdés, nem ilyen világban élünk. Ha így lenne, akkor a drága hiteleket forgalmazó bankoknak nem maradna választása, csökkentenie kéne a kamatát mindaddig, amíg az átlagkamat szintjére be nem állna. Amíg azonban az ügyfelek bemennek az első bankfiókba, ami szembejön, addig a bankok megtehetik, hogy akár 20 százalék feletti THM-mel hitelezzenek.

Itt tehát nem arról van szó, hogy az alacsony kamattal "támadó" bankok kiszúrnak a többiekkel, hanem épp ellenkezőleg. Jellemzően az alacsonyabb ügyfélkörrel rendelkező bankok vernek alá az átlagkamatnak, hogy így próbáljanak meg ügyfeleket elszívni a nagyobb beágyazottsággal rendelkező bankoktól, akiknek a hitele is drágább. Így a gondolatmenetet meg kell fordítani: nem a nagyobb bankok emelik átlag felé az átlagkamatot érthetetlen módon, hanem a kicsik próbálják meg így elszipkázni a nagyoktól az ügyfeleket. Hogy mennyire hatásos, azt rövid távon nem tudjuk megállapítani, hiszen a kamatcsökkentési kísérlet egy viszonylag új jelenség, mi azt feltételezzük, hogy egyéb indokok is állnak a háttérben - az egyik ilyen a fogyasztók rossz szokása.

Találd meg a legolcsóbb személyi hitelt a Pénzcentrum kalkulátorában!

Ha a hitelfelvevő gondolkodás, összehasonlítás nélkül felveszi a számlavezető bankja személyi hitelét, akkor a bank miért is ne tenné meg, hogy magas kamattal húzza le az ügyfelet? A nagy társadalmi beágyazottsággal rendelkező bankoknál ezért lehet jellemzően magasabb a kamat. Az OTP messze a legnagyobb lakossági ügyfélkörrel rendelkező bank, így nem meglepő, hogy hitelének THM-e magasabb is. Feltehetően nekik eleve az ügyfélkörön belülről érkeznek a hiteligénylések, így nincsenek is valódi versenyhelyzetben. Kisebb bankok, mint mondjuk a hazai CIB vagy a Raiffeisen pedig érthető, hogy az alacsony beágyazottságot kisebb kamatokkal kompenzálják.

Nem mindig lehúzás áll a háttérben

Azért azt tegyük hozzá, hogy nem csak a hitelfelvevő figyelmetlensége okolható minden esetben. Sokan, akik például a digitális banki szolgáltatásokat nem ismerik, és a bankfiók közelsége alapján választanak hitelt, ott a valódi versenyhelyzet hiánya miatt érthetően magasak a kamatok. Az is egy életszerű helyzet, hogy a hitelösszeg annyira alacsony, hogy a havi párezer forintos törlesztőrészletbeli különbség miatt az ügyfélnek nem éri meg a bankváltás, ezért elfogadja a magasabb THM-et. Ezt támasztja alá az is, hogy nagyobb összegnél már szemmel láthatóan alacsonyabb a különbség a THM-ek között.

Hitelfelvétel előtt minden körülmények között számoljuk ki, hogy hogy járunk legjobban, és ha tehetjük, éljünk a digitális bankolási lehetőségekkel. El sem tudjuk képzelni, milyen sokat tehetünk mi is az alacsonyabb kamatokért, ha jobban odafigyelünk. Ezt az időt nem lehet megspórolni. Mert bár sokszor érezhetjük magunkat kiszolgáltatottnak a bankokkal szemben, sose feledjük, azért a víz az úr.

EZ IS ÉRDEKELHET

Felbőszült magyarok milliói vertek oda a bankoknak: nem hagytak választást

"Azért a víz az úr!"