Csak nőtt a devizaadósság: mire jó a végtörlesztés?

Továbbra sem mutatja a fellendülés jeleit a hazai jelzáloghitelezés, még az előző évinél is több mint 23%-kal alacsonyabb, 23,7 milliárd forint volt az új kihelyezések volumene. Ez az összeg ráadásul már a hitelkiváltásokat is tartalmazza, ezért is lehetséges, hogy 2,9% az újonnan kihelyezett devizahitelek aránya. A jelzáloghitelek kihelyezésének visszaesésében szeptembertől egyre nagyobb mértékben szerepet játszik a szeptember 12-én bejelentett és szeptember 29-én elindult rögzített árfolyamú végtörlesztés, ez ugyanis a bankok hitelezési kapacitásának lefoglalásán túl csökkenti tőkéjüket (rontva hitelezési képességüket) és emelia kínált jelzáloghitelek kamatszintjét. 

Tovább csökken a jelzáloghiteleken belül a szabad felhasználásúak aránya a lakáscélú konstrukciók javára. Augusztusban már csak 24,9%-ot képviseltek az előbbiek. A többi lakáshitel, melyből a hónap folyamán 17,8 milliárd forintnyi "fogyott". Ez 8%-kal elmarad az egy évvel korábbitól, ami a lakáspiac folytatódó vergődése és a lakossági hitelpiac friss kihívásai fényében nem meglepő fejlemény. 

Jelzáloghitel-kihelyezés tehát alig volt szeptember hónapban, a frank hó végi árfolyama azonban 231,1 forintról 239,4 forintra, az euróé pedig 271,3 forintról 292,1 forintra nőtt. Az átértékelődés következtében (a törlesztések ellenére) ismét nőtt a magyar lakosság forintban kifejezett jelzáloghitel-állománya, mégpedig 6863 milliárdról 7322 milliárdra. Ennek 75%-a, 5535,5 milliárd forint volt devizában denominálva. Mint ismeretes, ezek jelentik azt a kört, amelyek jogosultak lehetnek a kedvezményes végtörlesztésre. Számításaink szerint ebből 600-700 milliárd forint azon hitelek összege, melyek a felvételkori árfolyam (180-as CHF ill. 250-es EUR felett) miatt mégis kiesnek a rögzített árfolyamon történő végtörlesztés lehetőségéből.

Az alacsony lakáshitel-kereslet egyik, de talán nem legfontosabb oka a forint alapú konstrukciók továbbra is rendkívül magas kamatszintje. Szeptemberben teljes hitelköltségük átlagosan 10,34% volt, szemben az egy évvel korábbi 9,73%-kal. Szeptember végén aztán a bankok többsége kamatemeléssel reagált a végtörlesztés miatt várhatóan megnövekvő forinthitel-keresletre, amelynek hatásai valószínűleg az októberi statisztikákban már látványosabban megjelennek (Igaz, az ügyfelek magatartásától függ majd, mekkora arányban választanak magasabb költségű hitelt kínáló bankot, így a súlyozott átlag nem feltétlenül lesz olyan magas).

A fogyasztási hitelek költségmutatója szeptemberben átlagosan 24,25% volt, szemben az egy hónappal korábbi 23,15%-kal és az egy évvel korábbi 20,41%-kal, vagyis ezek körében is szigorítás figyelhető meg. Augusztushoz képest valamelyest nőtt, mégpedig 18,9 milliárd forintról 20,1 milliárdra a kihelyezett fogyasztási hitelek havi összege.

A már említett átértékelődés miatt a lakosság teljes hitelállománya egyetlen hónap alatt 204,5 milliárd forinttal 8692,3 milliárd forintra nőtt. Ezzel összefüggésben a devizahitelek aránya 65,7%-ról 66,5%-ra emelkedett. Egy évvel korábban ez 66,7% volt. 

Lakossági betétekÖrvendetes jelenség, hogy a háztartások betétállománya már negyedik hónapja emelkedik, ezúttal 130,9 milliárd forinttal. Az éven belül lekötött betétek mutatták a legnagyobb, 90,4 milliárd forintos növekedést, de a látra szóló és folyószámlabetétek volumene is 37,7 milliárd forinttal nőtt.

Ebben szerepe lehet a reálhozam-kifizetéseknek, ugyanakkor egy fontos jelenségre is rá kell mutatnunk: vélhetően a forint gyengülése hatására csökkent a devizabetétek állománya a forintbetétek javára. Az alábbi ábrán komoly összefüggés figyelhető meg az euró árfolyama és a devizabetétek tranzakciói között: gyenge árfolyam mellett csökken a devizabetétek állománya (realizálják a betétesek az árfolyamnyereséget), erős árfolyam mellett pedig nő (a forint gyengülésére számítanak). Kérdés, a következő hetek, hónapok árfolyammozgásai igazolják-e ezt a szeptemberi "stratégiát". 

A forintbetétek mellett szól a magasabb kamatszint is. Az éven túl lekötött forintbetétek átlagos kamatszintje augusztus folyamán 5,60%-ról 5,69%-ra emelkedett, az éven túliaké azonban csökkent. Az euróbetéteknél kamatnövekedés volt megfigyelhető. 

Szeptemberben a háztartások betétállománya 7490,0 milliárd forintról 7620,9 milliárdra nőtt. A devizabetétek aránya a teljes állományon belül az árértékelődések ellenére az említett hatás miatt 15,1%-ról 14,9%-ra csökkent.