23 °C Budapest

Végtörlesztés: öt kérdés, amire eddig nem is gondoltál

Pénzcentrum
2011. október 8. 10:31

Több kérdés is tisztázásra vár még a deviza alapú jelzáloghitelek egyösszegű végtörlesztésével kapcsolatban, a törvény ugyanis nem mindent szabályoz pontosan. A bankok többsége már megfogalmazta saját értelmezése szerint a maga válaszát, de van olyan hitelintézet is, amelyik a jogszabályalkotóhoz fordult jogértelmezésért. Cikkünkben sorra vesszük az elmúlt napokban felmerült legfontosabb kérdéseket, és összegezzük a bankok ezekre adott válaszait. Ezek (egy kivételével) nem a devizahitelesek többségét, legfeljebb néhány tízezer devizahitelest érintenek. A nagybankok közül az OTP és a CIB nem nyilatkozott, az UniCredit pedig kitérő választ adott.

1. Végtörleszthetők-e a rögzített árfolyamon a "devizahitelek" is?

A végtörlesztésről szóló törvény erről nem szól, de például korábbi (pl. 83/2010. számú, 361/2009. számú) kormányrendeletek definíciója szerint devizahitelnek a forinttól eltérő pénznemben folyósított és törlesztett hitel számít, deviza alapú hitel pedig az, ahol mindez forintban történik. Ha ezt a - kifejezetten az említett rendeletre vonatkozó - szabályt kiterjesztjük a jelen helyzetre is, kijelenthető: a devizahitelekre nem vonatkozik a kedvezményes végtörlesztés, hisz a végtörlesztési szabályozó 2011. évi CXXI. törvény "deviza alapú kölcsönszerződésekről" beszél. Kérdés, alkalmazható-e most is a szabály. A PSZÁF szóvivője, a K&H és az Erste Bank szerint igen, ugyanis ezeknek az ügyfeleknek nem volt, és nincs is árfolyamkockázatuk. Ez természetesen csak akkor igaz, ha az ügyfél jövedelme devizában keletkezik, ami koránt sem biztos. A Raiffeisen kitérő választ adott az ezzel kapcsolatos kérdésünkre, az AXA-nak nincs ilyen hitele, az MKB pedig a jogalkotó jogértelmezését kérte. A statisztikák nem szólnak arról, hányan lehetnek az érintettek, becsléseink szerint számuk legfeljebb néhány tízezer a közel egymillió "deviza alapú" jelzáloghitelessel szemben.

Friss:  A "devizahitelesek" is végtörleszthetnek!

2. Végtörleszthetők-e a rögzített árfolyamon a szakaszosan, részben ezen árfolyam alatt, részben e fölött felvett hitelek?

Ez a kérdés elsősorban az építési hiteleknél merül fel, melyeknél az ügyfél forrásigénye gyakran több időpontban jelentkezik. A kérdést elsőként talán az Erste Bank válaszolta meg saját honlapján, amikor úgy fogalmazott: "ha a hitelrész bármely részfolyósítása 180 forint/svájci frank árfolyam feletti volt, akkor nem jogosult a végtörlesztésre, függetlenül attól, hogy volt-e olyan hitelrész, amit 180 forint/svájci frank alatt lett folyósítva." Szélsőséges esetben tehát az is előfordulhat, hogy elsőre jóval 180 forint alatt folyósított a bank egy többmilliós hitelrészt, majd hónapok múltán valamivel 180 forint felett egy másik, mindössze néhány százezres összeget. Egyetlen hitelről van szó, az Erste Banknál ezért sem végtörleszthető a hitel a 180 forintos árfolyamon. Az AXA-nál ugyanakkor - bár a jogszabály nem rendelkezik részletesen erről a kérdésről - ezzel ellentétes választ adtak: minden olyan ügylet esetén biztosítják a rögzített árfolyamon történő végtörlesztés lehetőségét, amelyeknél legalább egy folyósítás a rögzített árfolyam alatt történt. Az FHB és a K&H ügyfelei az erstésekhez hasonlóan nem végtörleszthetnek kedvezményesen (itt azt mondják, a törvény ezt nem teszi lehetővé), a Raiffeisen pedig arról számolt be, nincs ilyen hitele. Az MKB a jogalkotó jogértelmezését kérte. A PSZÁF szóvivője, Binder István cikkünk első változatának megjelenése óta elmondta, a PSZÁF új értelmezése szerint a felvételkori hitelösszeggel súlyozott árfolyamot kell figyelembe venni annak eldöntésénél, kérhetik-e ezen ügyfelek a rögzített árfolyamon való végtörlesztést. A PSZÁF ez ügyben a közeljövőben valószínűleg kiegészítő jogértelmezéssel fog élni. A statisztikák nem szólnak arról, hányan lehetnek az érintettek, becsléseink szerint számuk ugyancsak legfeljebb néhány tízezer a közel egymillió "deviza alapú" jelzáloghitelessel szemben.

3. Egyösszegű végtörlesztésnek számít-e, ha az adós részben megtakarításból, részben új hitelből törleszt?

Több olvasónk jelezte, hogy a bankfiókban azt sugallták neki (szóban vagy írásban), nincs lehetősége arra, hogy részben megtakarításból, részben új hitelből kedvezményesen végtörlesszen, hiszen ez esetben két különböző tranzakcióból folyik be a bankhoz a pénz, holott a törvény "egyösszegű végtörlesztésről" szól. A Portfolio.hu-nak azonban a PSZÁF szóvivője úgy nyilatkozott, erre kötelesek a bankok lehetőséget adni az ügyfélnek. Az elmúlt napok híradásai, elemzései is ezt feltételezték. Bár a törvény egyösszegű végtörlesztésről rendelkezik, a végtörlesztést refinanszírozó bank újonnan nyújtott hitelét a megtakarított összeggel együtt kell az eredeti hitelt nyújtó bank rendelkezésére bocsátani a végtörlesztési igény legkésőbb december 30-ai benyújtását követő 60 napon belül. Az Erste Bank és az AXA válasza szerint nem vizsgálják, milyen forrásból történik a végtörlesztést, és a Budapest Bank mellett a K&H és az MKB is megerősítette: amikor az ügyfélnek teljes egészében rendelkezésére áll a végtörlesztéshez szükséges összeg a törlesztőszámláján, és nyilatkozik erről a szándékáról, akkor végtörleszthet.

4. Végtörleszthető-e a rögzített árfolyamon a hitel devizában is?

MOST ÉRHETI MEG IGAZÁN LAKÁST, HÁZAT VENNI!

Ha tervezed, hogy ingatlant vásárolsz, akkor most jött el a Te időd! Egyrészt azért, mert a lakáspiaci mutatók szerint egyértelműen megtört az elmúlt évek brutális áremelkedése. Jelenleg leginkább stagnálnak az árak, de van, ahol már árcsökkenést is tapasztalhatunk. Mindeközben a finanszírozási költségek még rekord alacsony szinten vannak. Nem hiszed? Nos, a Pénzcentrum megújult lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 2,74 százalékos THM-el, és havi 81 188 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 3,03% a THM; a Budapest Banknál 3,10%; az MKB Banknál 3,12%; míg az OTP Banknál 3,23%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a K&H Bank, az ERSTE Bank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Nem tévesztendő össze ez a kérdés azzal, hogy deviza alapú jelzáloghitelből is visszafizethető-e kedvezményesen a tartozás, erre a következő pontokban térünk ki. Lehetnek azonban, akik devizában meglévő megtakarítással rendelkeznek, és a például a konverziós költségeket elkerülendő devizában törlesztenének. Esetükben több százalékos veszteséget is jelenthet a forintra váltás, mégis forintban kell végtörleszteniük. " Egyértelmű, hogy nem lehet devizában a devizahiteleket végtörleszteni, bár egyes bankok a végtörlesztéshez szükséges forrást nem forintból, hanem devizából szeretnék biztosítani" - mondta még múlt héten Szász Károly, a PSZÁF elnöke ezzel kapcsolatban. Szavait alátámasztani látszik a törvény kissé homályos szövege, mely feltételezi, hogy a végtörlesztés összegét elsőként forintban határozza meg a bank: "a végtörlesztés forint összegének meghatározásakor svájci frank esetén 180 HUF/CHF, euró esetén 250 HUF/EUR, japán jen esetén 200 HUF/100 JPY árfolyamot alkalmaz.". Az AXA szerint devizában történő végtörlesztés esetén nem értelmezhető a rögzített árfolyam fogalma sem, az MKB ebben is jogértelmezést kért. A K&H és a Raiffeisen szerint devizában történő végtörlesztésre nincs lehetőség.

5. Végtörleszthető-e a rögzített árfolyamon a hitel deviza alapú hitelből is?

Erről nem kértük ki a bankok véleményét, hiszen továbbra is vannak bankok, amelyek hitelkiváltáshoz deviza alapú konstrukciót ajánlanak. Nyilvánvalóan igen a válasz, ráadásul a 361/2009. kormányrendelet által korábban bevezetett 60%-os hitelfedezeti korlát (LTV-mutató) sem vonatkozik az euró alapra történő hitelkiváltásokra (mint ahogy forinthitelek esetében sem számít a hatályban lévő 75%), így elvben akár önerő nélkül is lehetne euróhitelre váltani (a gyakorlatban legalább 30%-os önerőt általában kérnek a bankok). Ugyanígy az a július 4-ei jogszabály-módosítás sem vonatkozik a hitelkiváltásokra (szintén a 361/2009. kormányrendelet alapján), amely legalább a minimálbér 15-szörösét meghaladó mértékű, az adott devizanemben fennálló bruttó jövedelmet vár el a devizahitelt felvevőtől. Az általában alacsonyabb THM miatt így például a frankhitel euróhitelre váltása elvben vonzó lehetőség is lehet, igaz, az árfolyamkockázattól így sem szabadul meg az adós.

 

NEKED AJÁNLJUK
NAPTÁR
Tovább
2021. május 11. kedd
Ferenc
19. hét
Május 11.
Miskolc napja
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
HR Revolution 2021
Vörös riadó! Újabb fronton nyílhat harc a hazai munkahelyeken. Hogyan tovább?
EZT OLVASTAD MÁR?