Nincs kamatemelés - holnap eltörlik a forint ingadozási sávját! (4.)

2008.02.13 07:00
Kamatemelés helyett sáveltörlés lehet a megoldás? (ING)

A monetáris tanács a forint ingadozási sávjának eltörlésére 2 órakor kiadott közleménye:

"A Monetáris Tanács a Kormánnyal egyetértésben 2008. február 26-tól eltörölte a forintárfolyam euroval szembeni sávos rögzítését, és lebegő árfolyamrendszer bevezetéséről döntött."

"A Magyar Nemzeti Bank elsődleges és legfontosabb céljának az árstabilitás megteremtését és hosszú távú fenntartását tekinti. Az inflációs célkövető rendszerben a jegybank a makrogazdasági és pénzpiaci folyamatok széles körét figyelembe véve, ezek együttes inflációs hatására reagál. Az árfolyam ingadozásának korlátozása inflációs célkövetés mellett nem járul hozzá a hosszú távú inflációs várakozások lehorgonyzásához."

"Az árfolyamsáv eltörlése fontos előrelépés az euró magyarországi bevezetése felé. A lebegő árfolyamrendszer kedvezőbb feltételeket teremt a jegybank számára az inflációs cél eléréséhez, és ezen keresztül a maastrichti nominális kritériumok teljesítéséhez, valamint az ERM-2 belépéshez."

"A magyar gazdaság nyitottságánál fogva az árfolyam továbbra is fontos szerepet fog játszani az inflációs folyamatok alakításában. Ha a gazdaságban zajló más folyamatok nem ellensúlyozzák, a nominális árfolyam tartós és jelentős megváltozása tükröződni fog a jegybank inflációs prognózisában, és ezen keresztül befolyásolja a monetáris politika vitelét."

"A jelentésben bemutatott előrejelzéssel összhangban a Monetáris Tanács úgy látja, hogy miközben a magyar gazdaságot továbbra is alacsony növekedés jellemzi, az infláció mérséklődése a korábban számítottnál lassabb lehet."

"Bár a 2006 óta végrehajtott, a költségvetés konszolidációját célzó intézkedések inflációs hatásai kifutóban vannak, a dezinflációs folyamatot újabb, részben nemzetközi, részben hazai eredetű költségsokkok fékezik. Ezek közül kiemelendő az élelmiszerek és az olaj árának megugrása, valamint a hazai termelői energia árának és a szabályozott áraknak az inflációt jelentős mértékben meghaladó emelkedése. A Monetáris Tanács korábban is hangsúlyozta, hogy a költségsokkok közvetlen hatásait, azok átmeneti jellege miatt, nem kívánja ellensúlyozni. Az esetlegesen kialakuló áttételes, az inflációs várakozásokat tartósan megemelő hatások kialakulása esetén azonban nem kerülhető el a monetáris kondíciók szigorítása."

"Az elmúlt időszakban megemelkedett termelési költségek a jövedelmező működés feltételeinek biztosítása érdekében határozott alkalmazkodásra kényszerítik a hazai vállalkozásokat, ami rövidtávon a gazdasági növekedésre is fékezően hat. Az alkalmazkodásnak egyelőre csak kisebb része valósult meg az árakon keresztül, és erre a Monetáris Tanács várakozása szerint alapvetően a munkaerőköltségek visszafogásával, és a termelékenység növekedésével kerül majd sor. Ezt támasztja alá a tavalyi év utolsó negyedévében a bérköltségek visszafogott emelkedése."

"Ugyanakkor az elmúlt hónapokban a konjunkturális kilátások romlottak. A gazdasági növekedés meghatározó eleme, a nettó export a globális lassulás miatt 2009-ben várhatóan csökkenő mértékben járul hozzá a növekedéshez. A reálbérek visszafogott növekedése és a foglalkoztatás mérséklődése a lakossági fogyasztás bővülését korlátozza. A kedvezőtlenebb külső és belső konjunktúra, valamint a hitelfelárak emelkedése a beruházási kedvet fékezi. Mindezzel összhangban állnak az üzleti szféra és a lakossági várakozások felmérései, melyek szerint egyre lassabb fellendülésre számítanak a gazdaság szereplői. Ezek a tényezők keresleti oldalról hozzájárulhatnak az infláció csökkenéséhez."

"A nemzetközi befektetői hangulat romlása kedvezőtlenül érintette a forinteszközöktől elvárt hozamokat az elmúlt hónapban. Amennyiben a befektetők által érzékelt forintkockázat emelkedése tartósnak bizonyul, az további inflációs nyomással járhat."

"Az inflációs kilátások szempontjából a Monetáris Tanács kedvezőnek ítéli a magánszektorban megindult alkalmazkodást, az új költségsokkok azonban veszélyeztetik e folyamatok tartósságát. A dezinfláció elhúzódása a várakozások magas szinten való rögzülésének kockázatát hordozza. Amennyiben a közeljövőben megjelenő makrogazdasági adatok alapján nem lehet kellő bizonyossággal kizárni az áttételes inflációs hatások megjelenését, szükség lehet a monetáris kondíciók szigorítására."

  

A forint sávja eltörlésének lehetősége 2007 első negyedévében vált erősen a közbeszéd részéve. A jegybank köztudottan szorgalmazta, a kormány viszont elzárkózott előle és többször cáfolta ennek lehetőségét (legutóbb a múlt héten, amikor Simor András jegybankelnök részt vett a kormányülésen). A meggyőzésben bizonyára szerepet játszott, hogy a bizonytalan makrofundamentumok és a gazdaságpolitikai hitelesség vártnál lassabb erősödése miatt a jegybank nehezen tudta volna elkerülni a kamatemelést más módon. A sáveltörlés előnyeiről és kockázatairól korábban már írtunk, azokat most is érvényesnek tartjuk.

Szakmai érvek a sáveltörlés mellett:

- Az inflációs célkövetéssel inkonzisztens a rögzített árfolyamrendszer, mert csorbítja a jegybank eszközfüggetlenségét. Ennek megszüntetése javíthatja a gazdaságpolitika hitelességét, és igazolásul szolgálhat a fiskális és a monetáris politika (a jegybank és kormányzat) közötti összhang helyreállásának.

- Bár a ±15%-os sávszélesség elvben akár elégséges lehetne a jegybank számára, hogy az inflációs sokkokat kezelje, de (a forint tényleges helyzetéhez viszonyítva) a sáv "aszimmetriája" miatt ez mégsem jelent elég szabadságot.

- Bár a sáveltörlés elvben nagyobb árfolyam- és hozamvolatilitást jelenthet, az aszimmetrikus kockázatok kiegyenlítődése miatt mégsem biztos, hogy a piaci kamatok emelkednének - középtávon akár csökkenés is elképzelhető.

- A jelenlegi, ERM-II. árfolyamrezsimet szimuláló rendszerről a szakirodalom általában sem gondol túl sok jót. Többnyire a tényleges ERM-II. rendszerben való részvételt is a lehető legkisebb időre javasolják - vagyis például az euróbevezetési időpont előtt két és fél évvel érdemes belépni. Ettől mi a jelenlegi tudásunk szerint messze vagyunk.

- A sávszélek és a sávközép gyakran "megbabonázzák" a piacot, és szívesen közelednek hozzá. Ez oda vezethet, hogy a gazdaságpolitika szándékait is félreismerik a szereplők, mert üzenetként fogják fel az árfolyamrendszer paramétereit

Szakmai érvek a sáveltörlés ellen:

- A mostani rendszerből előbb-utóbb úgyis egy ehhez hasonló rezsimre kell átállni (tényleges ERM-II.), így néhány évre felesleges átállni a lebegtetésre (eltörölni a sávot). Simor a mai sajtótájékoztatón amellett érvelt, hogy kedvezőbb lehet az ERM-II.-be belépni, mint a meglévő, ERM-II.-höz hasonló rendszert átalakítani (praktikusan a sávközepet eltolni).

- A sávszél közelsége megakadályozza a forint "túlzott" erősödését, ami kiszámíthatóságot jelent a piac számára.

- A sáveltörlés kapcsán jelentkezik annak a kockázata, hogy az árfolyam a jövőben volatilisebb lesz.