Durva drágulás jöhet a hiteleknél: keményen ráfázhat minden magyar, ha ezt meglépik a végrehajtókkal
Az interjúban szó esik a végrehajtási költségek összetételéről, a munkabérből történő levonások szabályairól.
A státusszimbólumnak számító arany-, platina- és egyéb topkártyák mellett a fejlettebb országokban egyre többen a kártyabirtokosok környezettudatosságát hirdető plasztikok láttán kapják fel a fejüket. Egy ilyen kártyával a vásárlási tranzakciók bizonyos százaléka egy környezetvédelemben érdekelt alapítványhoz vándorol, nem árt persze tudni, hogy ezek a plasztikok kedvezőtlenebb konstrukciókat kínálhatnak hagyományos társaiknál. Hiába, a környezettudatosság ugyan egyre trendibb, azonban ára van... Lássuk, hol tart a "zöld-kártyák" piaca külföldön, mielőtt rátérnénk arra, miért is lehet aktuális a hazai megjelenés.
Mitől zöld? Ahol már megy...
A környezetbarát plasztikok esetében tulajdonképpen affinity kártyákról beszélhetünk, ami annyit tesz, hogy a vásárlási tranzakciók általában 1%-át valamiféle zöld célra továbbítja a kártyatársaság. A leggyakrabban ez az összeg egy olyan alapítványnál köt ki, mely sokféle környezetvédelmi tevékenységet folytat, illetve ilyen célokért küzd.
A tengerentúli piac már eljutott abba a stádiumba, hogy az ügyfelek nem csak a kártya zöld mivoltára fókuszálnak, hanem egyre konkrétabban meg akarják tudni, hova is megy a felajánlott pénz. Ez meglepő módon nem tartozik a legegyszerűbb feladatok közé, az online katalógussal is rendelkező konstrukciók mellett ugyanis szép számmal akadnak kevésbé transzparens termékek is, melyeket mindenféle konkrét ígéret nélkül igyekeznek eladni az egyre több lázban égő ügyfélnek. Magától értetődő, hogy csakis teljesen átlátható terméket szabad választani, különben teljesen hiába vállalja a kártyabirtokos a felárat a nemes cél érdekében, merthogy ezek a plasztikok azért drágábbak a hagyományos hitelkártyáknál.
Amennyiben a fő kondíciók mentén hasonlítjuk össze a zöld-kártyákat a többi hitel-plasztikkal, akkor az USA piacát alapul véve azt láthatjuk, hogy a környezetbarát termékek a kamaton kívül szinte mindenben hasonlóan árazottak mint hagyományos társaik. A kamat azonban egyes konstrukcióknál olyan szinten irracionális magasságokba szökik, hogy gyakorlatilag kiárazza őket a piacról.
Akadnak persze széles körben kedvelt konstrukciók, ebbe a csoportba tartozik a Chase World Wildlife kártyája, mely a WWF-et (World Wildlife Fund) támogatja, hogy megmenthessék a kihalás szélén álló fajokat. A GE Money Earth Rewards kártya a vásárlási tranzakciók összértékének 1%-ából automatikusan az üvegházhatás fokozásáért felelős gázkvótákat vesz, hogy ezzel is a kibocsátás csökkenését segítse elő.
A fenti kártyákkal szemben jelenthet alternatívát a money-back-et kínáló plasztik, mely esetében a vásárlási összérték több százalékát visszakaphatja a kártyabirtokos, aki ezt követően egyszerűen kiállíthat egy csekket jótékonykodásáról. A gyakorlatban az affinity kártyák előnye az egyszerűség: az ügyfélnek a kártyaigénylésen és a költésen kívül semmit nem kell tennie a felajánlás megtételéhez, a rendszer teljesen automatizált.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 30 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,62 százalékos THM-el, havi 184 778 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál 6,78%, az Erste Banknál 6,78%, a CIB Banknál 6,89%, míg a MagNet Banknál 7,02%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A környezetünk megóvását célzó plasztikok ezentúl hatalmas marketing-előnnyel is kecsegtetnek: a kártyatársaság mellett a kibocsátó bank erősítheti általuk a felelős vállalat imázsát, amire bőségesen van igény, már hazánkban is...
Magyarország: már az előszobában járunk!
A felelős gondolkodás előszobájaként értékelhető, hogy hazánkban is megjelentek a CSR (Corporate Social Responsibility) befektetési alapok. Ezek olyan vállalatokba teszik a befektetők pénzét, amelyek a fenntartható fejlődés mellett kötelezték el magukat, mind az energiahasznosítás, mind pedig egyéb környezetvédelmi szempontból.
Amennyiben a hazai bankok úgy vélik, hogy Magyarországon elég fejlett szintet ért már el a felelős gondolkodás, illetve hogy elég sokan tartják kritikusnak a természet megóvásának kérdését (az előző termékbevezetés pedig erre utal), akkor erre a tömegbázisra alapozva nyilvánvalóan megérheti egy, a külföldi konstrukciókhoz hasonló plasztikot piacra dobni. Talán nem is kell már sokat várni az újabb innovációra, azaz annak hazai meghonosítására...
Az interjúban szó esik a végrehajtási költségek összetételéről, a munkabérből történő levonások szabályairól.


