Miből vettük a karácsonyi ajándékot? - Elmaradt a hitelláz

A novemberi 134 milliárd forinton stagnált decemberben az új jelzáloghitel-szerződések összege, amely a frankalapú konstrukciók (szabadfelhasználású és lakáscélú) iránti stabil kereslettel függ össze. Emiatt az ilyen típusú új kölcsönökön belüli devizaarány is 93%-on maradt. A decemberi adatok ismeretében elmondható, hogy 2007-ben a magyar háztartások 1420 milliárd forintnyi új jelzáloghitelt vettek fel, 30%-kal többet, mint 2006-ban.

Az MNB által 2007-re vonatkozóan most végrehajtott visszamenőleges adatmódosítások kapcsán érzékeltetjük, hogy eddig 2007 novemberére 108.5 milliárd forintnyi új jelzáloghitel-felvételt közölt, amely tehát az új adatok szerint bő 25 milliárd forinttal magasabb volt - kizárólag a frankkölcsönök volumenének felfelé módosítása miatt. A korábbi hónapokban azonban ennél jellemzően kisebb volt a felfelé módosítás a jelzálog, illetve a fogyasztási hitelek esetében.

Csupán kissé emelkedett novemberhez képest decemberben a deviza-, és a forintalapú fogyasztási hitelek iránti igény, ami arra utal, hogy folytatódik a kormányzati megszorítások miatt is visszafogottabb lakossági költekezési hajlandóság. Ez rossz előjel a negyedik negyedéves GDP-növekedési adathoz.

Frankalapon 76, forintalapon 22 milliárd forint körüli volt az új fogyasztási hitelszerződések értéke az utolsó hónapban, ami azt jelenti, hogy az ilyen kölcsönök 77%-át vette fel devizában a lakosság (az euro súlya elhanyagolható).

2008.01.09 09:30
Foggal-körömmel ragaszkodnak fogyasztási szintjükhöz a magyar háztartások

Érdemes megemlíteni: nem volt még példa arra, hogy ilyen szűk (5.5%-pontos) legyen a frankalapú fogyasztási hitelek költségelőnye, mint 2007. decemberében: ez az emelkedő frankhitel-kamatláb, illetve a mérséklődő forintalapú hitelkamatláb következménye.

2007-ben a forintalapú lakossági új hitelszerződések 430 milliárdot, a devizaalapú konstrukciók a bevezetőben is jelzett 1480 milliárd forintot (5.9 mrd EUR-t) tettek ki, azaz a háztartások az új kölcsönök bő háromnegyedét devizaalapon igényelték. Amint az alábbi ábra jelzi, miközben erőteljes bővülést mutat a devizaalapú hitelezés Magyarországon, addig a forintalapú szépen apad. (Amennyiben a devizahitelek esetében nem az új hitelszerződések, hanem az állomány változását nézzük - amely a törlesztések és a refinanszírozás hatását is figyelembe veszi, de a számításaink szerint elhanyagolható mértékű árfolyamhatást nem tartalmazza -, akkor 1230 milliárd forintos, azaz kb. 4.8 milliárd eurónyi bővülés következett be számításaink szerint.)