600 mrd Ft-nyi devizahitelt vettünk fel három negyedév alatt

Az MNB által közölt statisztikák szerint a harmadik negyedévben jelentősen nőtt a háztartások befektetési jegyekben tartott pénzügyi megtakarításainak állománya. A bővülés megközelítette a 240 mrd Ft-ot, melyből 214.4 mrd Ft volt a tényleges vásárlás. Ezzel a befektetési jegyek aránya a pénzügyi megtakarításokon belül megközelítette a 8%-ot.

Érdemben, 194.7 mrd Ft-tal nőtt a biztosításokban tartott megtakarítás is, itt nagyobb részben a nyugdíjpénztári befizetések (138.8 mrd Ft), kisebb részben az életbiztosítások (52.5 mrd Ft) álltak a folyamatok mögött.

Említést érdemel a befektetések között, hogy a háztartások jelentős mértékben értékesítettek portfóliójukból államkötvényeket. A statisztikák szerint ennek mértéke meghaladta a 70 mrd Ft-ot. Feltételezhető, hogy sokan a közvetlen állampapír tartás helyett a közvetett formát (befektetési jegy) választották. Hasonló, 70 mrd-os csökkenés történt a betéteknél is a tranzakciók alapján.

A megtakarításokon túl a kötelezettségeknél adevizahitelek jelentős növekedése volt jellemző. A harmadik negyedévben kb. 257 mrd Ft-tal, az első három negyedévben több mint 600 mrd Ft-tal nőtt a háztartások által felvett devizahitelek állománya.

Összességében a pénzügyi megtakarítások növekedése továbbra is meghaladta a kötelezettségekét, ugyanakkor az érdemi folyamatokat tekintve (a kamatbevételeket levéve) metakarítás nettó értékben igazán nem keletkezett. A háztartások a harmadik negyedévben csökkentették betét- és állampapír állományukat, a részvénypiacon jellemzően passzívak voltak, míg jelentős mennyiségben vásároltak befektetési jegyet. Az eladósodási folyamat folytatódik, mely továbbra is elsősorban devizahiteleket jelent. Míg a forinthiteleknél az első 9 hónapban a növekedés alig haladta meg a 80 mrd-ot, addig a devizánál 606 mrd Ft-ot tett ki.