Luxus a vízparton: ennyi pénzt költött el 2020-ban egy átlag magyar horgász

Fokozott járványügyi intézkedések ide vagy oda, még a legszigorúbb 99 napban is engedélyezett volt a lakóhely elhagyása egyéni sporttevékenység céljából, amelybe a horgászat alku nélkül passzolt, a nagy pecások legnagyobb örömére. „Miközben tavaszra teljesen leállt a versenysport, elmaradtak a külföldi horgászturisták, a mindvégig legálisan űzhető hazai szabadidős horgászat felértékelődött, s további, nem várt mértékű növekedést indított be a regisztrált magyar horgászok létszámában. A 23 közfeladatot ellátó Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központon keresztül a horgászok és a horgásztatók, a haltermelők és a horgászcikk-kereskedők is folyamatosan megkapták a tájékoztatást és a segítséget a jogszerű és biztonságos működéshez, értékesítéshez, így ebben az időszakban is hetente átlagosan 5000 fővel gyarapodott a horgászok száma. A szektor árbevétele a jelenlegi adatok szerint legalább 20%-kal nagyobb lesz 2020-ban, mint tavaly, s ezt nem sok ágazat mondhatja el magáról” – számolt be az ágazat ez évi pozitív eredményeiről a Magyar Országos Horgász Szövetség elnökhelyettese és az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (a továbbiakban MOHOSZ, OHSZK) főigazgatója, dr. Dérer István.

Az okszerű járványügyi rendszabályok betartása mellett közel 1000 értékesítési ponton a horgászati okmányok igénylése a tavaszi hónapokban is zökkenőmentesen folyt tovább, emellett a tavalyi évtől ingyenessé vált állami horgászvizsgára jelentkezők száma háromszoros szintre ugrott, amely szám a második negyedév végére már meghaladta a 20 ezer főt. Az újoncok mellett a kényszerű karantén hatására ugyanúgy felbukkantak a rendszerben a botjukat évek óta pihentető pecások is, akik Dérer István szerint jobbára már legifjabb családtagjaikkal (akik hivatalosan 3 éves kortól regisztrálhatnak) együtt gyarapították tovább a hazai horgászközösséget, sőt a külföldi munkavállalóként hosszabb időre hazatérők közül is több ezren keresték fel a hazai vizeket.

2020. augusztus 31-én 693.751 fő a horgászszövetség HORINFO szakrendszerében érvényesen regisztrált horgászok száma, ebből 550.000 fő aktívan és rendszeresen horgászik. A növekmény az előző évhez képest 122.000 új horgászt jelent, ilyenre még nem volt példa Magyarországon

– ismertette a pontos statisztikai adatokat Dérer István. Hozzátette: „A HORINFO rendszernek köszönhetően mára már rendelkezésünkre áll a horgászok korfája is, így tudjuk, hogy már itt is a 36-45 éves korosztály a legerősebb, ezért megdőlt az a korábbi közvélekedés, hogy a horgászat az idősebb korosztály sportja. Egyre jobban természetközeli, közösségi, családi tevékenységként is dinamizálódik a halfogás, így már 69 ezer fő felett van a hölgyhorgászok száma és nagy örömünkre 74 ezer fő felett a gyermekeké. Az ő esetükben különösen fontos feladat, hogy a virtuális valóság világából a szabadidős sporthorgászat kicsit visszavezesse őket a természethez.”

A HelloVidék kérdésére a MOHOSZ elnökhelyettese elárulta, az ország valamennyi területén virágzik a horgászat, ezek közül is kiemelkedően jól teljesít a Balaton, ami mögé fokozatosan zárkózik fel a legnagyobb hazai folyók pecás forgalma. Mivel a több mint 2000 nyilvántartott hazai halgazdálkodási vízterület rendkívül nagy belföldi és külföldi horgászturisztikai lehetőségeket rejt magában, Dérer István szerint a legfontosabb, hogy minél több magas szolgáltatási szinttel, rendezett környezettel és kiemelkedő halállománnyal rendelkező zárt vízi és tavi horgászati hely legyen az országban.

Nagyon fontos lenne, hogy elinduljon a kormány által korábban már határozatban is támogatott, hálózatos horgász-és horgászturisztikai szolgáltató hálózat kiépítése, mert a tárgyi alapinfrastruktúra területén több évtizedes az elmaradás, s a már jelenlegi létszám is megköveteli a mielőbbi, ütemezett fejlesztéseket

– hívta fel a figyelmet a magyarországi horgász ágazat legsürgetőbb fejlesztési pontjára a MOHOSZ elnökhelyettese.

A halra vadászók nagy része csak hobbi szintjén űzi a sportot, így leginkább a nyugalmat, a kikapcsolódást keresi benne, egy-egy jól sikerült halas szelfit követően a zsákmányt rendre útjára engedik. Akadnak azonban szép számmal olyanok is, akik az élmény mellett a család ebédjét, netán vacsoráját igyekeznek ily módon előteremteni ahelyett, hogy a halboltban dobnák be a szatyrukba a kiszemelt példányt, így ritkítva az álló és folyóvizek állományát. Utóbbi kapcsán pedig adja magát a kérdés: ha 2020-ban valóban rekordközeli szintre ugrott a horgászkedv, mennyire csappant meg a hazai uszonyosok száma?

Dérer István szerint habár kétségkívül rekordokat dönt az idei évben a horgászkedv, a halakra vonatkozó adatok továbbra is megnyugtatóak: „Talán meglepő információ, de 2019-ben a 7,25 millió horgásznapot regisztráló magyar horgászok több pontyot telepítettek a hazai vizekbe, mint amit zsákmányként elvittek onnan, tehát a hazai vizek pontyállománya a horgászati célú halgazdálkodási tevékenység okán jelenleg gyarapszik. De a legjelentősebb, általános állománynövelő tényező a kereskedelmi halászat megszüntetése volt, így 2016-tól évente legalább 2 ezer tonna hal maradt a vizekben, s akkor a szaporulatról még nem is beszéltünk. A horgászszervezetek jelenleg évente nagyjából 4 ezer tonna halat telepítenek az általuk kezelt vizekbe, idén viszont egy agrárminisztériumi intervenció keretében még ennél is 1200 tonnával több hal kerülhet az állami tulajdonú vizekbe, mert a COVID-19 hatásai okán a haltenyésztő vállalkozások is nehéz helyzetbe kerültek, és a túltárolt árukészlet megmentése miatt szükség volt a gyors kihelyezésre."

A 800 millió forintos befektetéssel egyrészt 1500 munkahelyet lehetett stabilizálni, ráadásul a befektetés a forgalomnövekményből származó adóbevételek okán kevesebb, mint fél év alatt megtérült, és mivel sok 1,5-3,5 kg-os, 3 éves ponty került a vizekbe, így a lakosság halfogyasztását is közvetlenül támogatta, támogatja a példaértékű program. Az időjárástól is függ ugyan, de vélhetően erős lesz az ősz is, és e napokban elkezdődtek a nagy őszi telepítések is

- tette hozzá Dérer István.

Ellenben más ágazatokkal, a MOHOSZ elnökhelyettese szerint nyugodtan kijelenthető, hogy a 2020-as gazdaságvédelmi intézkedéseknek a horgászok abszolút nyertesei, lévén több ezer veszélybe került munkahely megmaradását segítették, ami mellett külön öröm, hogy már a most rendelkezésre álló adatok alapján úgy tűnik, hogy a horgászvizek döntő többségének idei forgalma ráver majd a 2019-es évre. Amellett, hogy a teljes ágazat évi több tízmilliárdos forintos bevétele jelentős költségvetési és adóbevételeket generál és realizál az e területen dolgozók számára, mindez közvetett hatással van a horgászturisztika révén a szálláshely-szolgáltatók forgalmára, a „haltermelésre”, valamint a horgászati termékgyártás egész területére, amely hazánkban több mint 1200 vállalkozás bevételét jelenti.

Dérer István emellett kitért arra is, hogy ehhez a sikerhez kétségkívül hozzájárult az is, hogy időközben a horgászvizsgák ismét ingyenessé váltak, a jogszabályi és szervezeti változások kedvező fordulatot vettek, az adminisztráció leegyszerűsödött, bevezették az elektronikus ügyintézést, így a koronavírus hatása a szabadidő-eltöltés átrendeződése már csak egy sokadik lökést jelent a legális horgászat évek óta tartó dinamikusan fejlődésében.

Egy horgász egy szezon alatt átlagosan 40 ezer forintot költ engedélyekre, mint például állami horgászjegyre, területi engedélyre, és nagyjából 80 ezer forintot a horgászathoz szükséges felszerelésekre, etetőanyagokra stb. Ezen felül sokan még utazásra és szállásra is költenek az egyre népszerűbb horgászhelyek közelében. Összegezve elmondható, hogy a várhatóan közel 50 milliárd forintos árbevételű halgazdálkodás és részeként a horgászat ma Magyarországon átlátható és ami a legfontosabb, népszerű és eredményes tevékenység, s a hazai és a 2021-ben remélten visszatérő, több tízezer főt érintő nemzetközi horgászturizmus még sok lehetőséget biztosíthat a további fejlődéshez

– zárta gondolatait a MOHOSZ elnökhelyettese és az OHSZK főigazgatója.