5 °C Budapest

Valami nincs rendben a Balaton vízminőségével: erre 40 éve nem volt példa

2020. április 22. 06:49

A Balaton tavaly nyár végi algásodása többek között a globális klíma- és az ökoszisztéma változásának a következménye, amihez hozzájárult az új vízszint-szabályozási rend is. A szakemberek szerint emiatt az idén és a jövőben is számítani lehet hasonló vízvirágzásra, különböző jövevény fajok megjelenésére, míg más növény- vagy állatfajok eltűnhetnek. Többek között erről is szó volt a Balaton Fejlesztési Tanács járvány miatt elhalasztott, majd online megtartott Víz Világnapi Konferenciáján a napokban, amin természetesen a HelloVidék is részt vett.

A Balaton megfelelő vízminősége csak akkor lehet hosszútávon fenntartható, ha jól működik az ökoszisztéma. A szakemberek ezért elsősorban azt szeretnék megérteni és értelmezni, hogy a tóban élő ökológiai közösség hogyan viselkedik, hogyan hat rájuk például a klímaváltozás, a környezeti problémák és más jelenségek.

Az ember nagyon sokféleképpen hathat a környezetére, ám ha bármit teszünk a természettel, az nem feltétlenül csak és kizárólag problémák sorozatát eredményezheti, hanem rengeteg negatív és pozitív kölcsönhatás is kialakulhat. Ebben a megközelítésben nem az a legfontosabb kérdés, hogy egyes fajok hogyan reagálnak a klímaváltozásra, hanem az, hogy miként hat ez az egész ökológiai rendszerre. Ilyen értelemben egyes fajok kipusztulása vagy megjelenése talán annak a jele, hogy maga a rendszer próbál alkalmazkodni a megváltozott viszonyokhoz

– mondta el az online tanácskozáson dr. Jordán Ferenc, a Balatoni Limnológiai Intézet igazgatója, aki az ember és környezet között kialakult, igen bonyolult és összetett kapcsolatrendszert próbálta bemutatni, ami nem véletlenül évek óta az egyik legnagyobb konfliktus forrás a természetvédelem és a politika között.

Hozzátette azt, hogy valamilyen mértékű fajlecserélődés teljesen természetes folyamat, de egyáltalán nem mindegy, hogy mit teszünk ma a környezetünkért. Hogy miért? Mert a mai tevékenységeink hatását talán nem 5 vagy 10 év múlva, hanem csak 50 vagy 100 esztendő elteltével fogjuk mi, a gyerekeink vagy az unokáink látni és tapasztalni. A természet egyszerűen így működik.

A természetes ökoszisztémák jól tudnak alkalmazkodni, ezt gyakorolják 4 millió éve; az egyes kapcsolatok képesek úgy is átrendeződni, hogy egy adott helyen pontosan ugyanazok a fajok élnek tovább, de a rendszer mégis adaptálódik. Máskor fajok tűnnek el és újak érkeznek, de a mi elsődleges feladatunk az, hogy megértsük, hogy az egyes folyamatok mit tesznek, milyen változásokat indítanak el a közösségekben. Az ember azonban felgyorsítja ezeket a folyamatokat

– magyarázta a szakember a HelloVidék konkrét kérdésére, hozzáfűzve, hogy olyan új, jövevényfajok jelentek meg a Balatonban, mint tegzes bolharák vagy az invazív kvagga- és vándorkagyló.

A klímaváltozás nem csak a tó élővilágára és mindennapjaira, hanem az emberekre is hat, számos, előre megjósolhatatlan, akár indirekt változást előrevetítve. Ilyenek például a már most is tapasztalható, meglepően hirtelenül bekövetkező árvizek és aszályok, vagy épp a hideg és meleg időszakok gyors váltakozása. Ebben az embernek óriási a felelőssége, ami számos lokális hatással is járhat a magyar tenger mindennapjaira.

Emberi hatások:

  • üveghatású gázok,
  • élőhelypusztítás,
  • szennyezések,
  • mikroműanyagok,
  • túlhalászat,
  • globális kereskedelem.

Az embert azonban egy percig sem lehet elválasztani a természettől. A szakemberek szerint bár sok mindent kontroll alatt tudunk tartani, de rengeteg dolgot nem. Ezekkel együtt kell élnünk és megpróbálni alkalmazkodni.

Lokális hatások a természetre és a társadalomra:

  • hőmérséklet- és csapadékviszonyok (trendek és változatosság),
  • szezon hossza,
  • életmód,
  • mezőgazdaság (például vörös borok),
  • tápanyagforgalom, algák, vízminőség,
  • nád,
  • szúnyogok, vektorok, kórokozók,
  • jövevényfajok (főként a part mentén nagy ezeknek az aránya).

Ezeknek a folyamatoknak jobb megértését szolgálják a tavaly áprilisban, Tihanyban kialakított tudományos mezokozmoszok. Ebben a vízi rendszerben összesen tizenkét darab, egyenként öt köbméteres tartály kapott helyet, amelyekben a kutatók képesek modellezni a különböző környezeti változások hatásait az olyan sekély, mérsékelt övi állóvizekre, mint amilyen például a Balaton. A csúcstechnológiás laboratóriumban automatizált méréseket és szabályozást építettek ki, ahol ismételhető kísérleteket tudnak létrehozni.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

A tartályokban bizonyos kémiai és fizikai paraméterek változtatásával a szakemberek tanulmányozni tudják adott ökoszisztéma reakcióit például az emberi tevékenységgel járó külső behatásokra, megváltozott tápanyagviszonyokra, jövevényfajok megjelenésére, a tó hőmérsékletének változására vagy épp a klímaváltozás hatásaira. Meg tudják azt is nézni, hogy a Balaton egyes kisebb közössége hogyan reagál egyes változásokra, majd ezek alapján különböző forgatókönyvek készülhetnek az „éles helyzetekre”. A kis, lokális folyamatok ugyanis nagy hatással vannak a teljes ökoszisztémára és választ adhatnak a Balaton esetlegesen felmerülő „problémáira”.

A tavalyi algásodást több szakember is felidézte a konferencián. Abban javarészt egyetértettek, hogy az ezt előidéző foszfor-terhelés nem kívülről érkezett a Balatonba. Ennek az volt az oka, hogy az üledékfelszín oxigénmentessé vált, ami ritkán fordul elő a sekély és nagy felületű Balatonnál, és amit magas vízhőmérséklet és a magas nyári vízállás is ösztönzött. De a kérdés ennél jóval összetettebb.

A tavalyi szezon vége megmutatta, hogy bármikor jelentős algavirágzás alakulhat ki a Balatonon, ám most szerencsénk volt, mert ez nem okozott jelentősebb vízminőségi problémát. Ezeknek az algáknak a domináns része zöld alga volt, ami kifejezetten a jó vízminőséghez kapcsolódik, a kék alga az, ami jelentős problémákat generálhat az élővilág egyéb szintjein. A látványra is borzalmas jelenségre az 1980-as évek óta nem volt példa a Balatonon. Többek között ezért is zajlik a balatoni mederkotrás újraindításának előkészítése

– válaszolta a HelloVidék kérdésére Pécseli Péter, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság balatoni kirendeltségének vezetője.

Első ütemben várhatóan a keszthelyi és szigligeti öböl egy-egy szakaszán indítják el a munkálatokat. A kikotort anyagot várhatóan a balatongyöröki zagytározó fogja befogadni a növényzet és a korábban odahordott zagy eltávolítása után. Egyelőre azonban még csak a mederkotrás tervezési előkészítése folyik, és a minták kielemzése után tudják a szakemberek meghatározni a pontos helyszíneket. Addig azonban még azt is el kell dönteni, hogy vékonyréteg- vagy mélyréteg kotrással dolgozzanak.

Pécseli Péter az online konferencián beszélt az időközben 120 centiméterre emelt vízszintmaximum okozta változásokról is a Balatonon. Ahogy fogalmazott, az ötlet nem újszerű és azokra a kérdésekre próbál választ adni, mint például, hogy mi az a legnagyobb valószínűség, amivel a balatoni szezont a legoptimálisabban tudják kezdeni és zárni. Megtudtuk azt is, hogy jelenleg is zajlik a Balaton új partvonal-szabályozási tervének egyeztetése, amely során vitatottá vált, hogy a Balaton új, tavaly februártól érvényes üzemeltetési engedélye szerint 120 centiméterre emelt vízszintmaximum mellett érvényes-e még a tó korábbi jogi partvonala.

A vízszint-emelés hatásai:

  • megnőhet a Balaton területe,
  • változhat a jogi határ,
  • vízpart, partvonal-szabályozási terv,
  • partvédművek,
  • elöntések, „kilendülés” a mélyfekvésű területeken (inkább a déli parton jellemző),
  • csapadékvíz elvezetés nehézségei (az elvezető rendszerek zöme a plusz egyméteres mértékadó vízszintre épült ki),
  • nád,
  • erózió,
  • jégzajlás.

Az új partvonal-tervek a vízgazdálkodásért felelős belügyminisztérium erről szóló rendeletének kihirdetése után válnak véglegessé.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Három kiló ruháért másik három kilót kapsz - így forgasd fel a ruhatáradat! (x)

Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.

Könnyek, sírás, meghatottság - így reagáltak, akik névre szóló dalt kaptak ajándékba (x)

Most bárki ajándékozhat személyre szóló dalt karácsonyra bármelyik szerettének. A SONG4U a mesterséges intelligenciát és személyes történeteket ötvözve készít egyedi dalokat.

Kihívásból lehetőség – Innováció a nyelvtanulásban gyerekeknek (x)

A Wörtering matricák megkönnyítik a nyelvtanulást a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeknek.

Sokkal több magyar gyereket bántanak így: igazi kegyetlen világ ez, bárki óriási bajba kerülhet

A "Pisztrángok, szevasztok!" című könyv az online zaklatás és egyéb digitális veszélyek témáját járja körül, különös tekintettel a 7-12 éves korosztályra.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2025. február 11. kedd
Bertold, Marietta
7. hét
Február 11.
A betegek világnapja
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Green Transition & ESG 2025
A Green Transition & ESG egy gyakorlatorientált konferencia
AI in Business 2025
Az AI-boom még nemhogy nem csengett le, hanem még csak most jön a java
Biztosítás 2025
A magyar biztosítási piac újabb kihívásokkal és lehetőségekkel néz szembe 2025-ben
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. december 9. 10:33