Ennyi lehet az új köztársasági elnök fizetése: a mandátuma öt évre szól, ezek lesznek a feladatai

A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról a 2011. évi CX. törvény rendelkezik. Ha marad a jelenlegi szabályozás, akkor a mandátum lejárata, vagy a köztársasági elnök lemondása esetén az új köztársasági elnök feladata, jogköre és fizetése is megegyezik majd a korábbi köztársasági elnökökével. Azt azonban egyelőre nem lehet tudni, változtat-e az új kormány a törvényen, amely ezeket meghatározza. Így cikkünkben a jelenlegi szabályokból indulunk ki. 

Az új köztársasági elnök fizetése, juttatásai

A 2011. évi CX. törvény arról rendelkezik a köztársasági elnök tiszteletdíja és juttatásai kapcsán, mekkora havi fizetés és egyéb illetmények illeti meg a köztársasági elnököt. Amennyiben a szabályokon nem változtatnak, jelen jogállás szerint a köztársasági elnök havi tiszteletdíja a házelnököt az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 120. §-a szerint megillető tiszteletdíj összegének 1,1-szerese. Az említett törvény A házelnök és a volt házelnök javadalmazása rész 120. §-ában úgy szól: "A házelnök tiszteletdíja a 104. § (1) bekezdésében meghatározott összeg 2,7-szerese. A házelnök egyéb juttatásaira – a 122. §-ban foglalt eltérésekkel – a miniszterelnök juttatásaira vonatkozó szabályokat kell alkalmazni." 

A 104. § (1) bekezdés pedig úgy szól: "A képviselő havonta tiszteletdíjra jogosult. A tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra megállapított képviselői tiszteletdíj havonta a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset háromszorosának megfelelő összeg."  Ha megnézzük, hogy mennyi volt a 2025-ös évben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a KSH szerint, ez az adat 705 ezer forintról szól. Ennek háromszorosa 2 millió 115 ezer forint. De ez még csak a képviselői tiszteletdíj: a házelnök tiszteletdíja ennek 2,7-szerese, vagyis 5 millió 710 ezer 500 forint. A házelnök (és volt házelnök) díjazásának 1,1-szeresét kapja a köztársasági elnök, ami 6 millió 281 ezer 550 forint.

Tehát egy új köztársasági elnök, ha ezek a szabályok nem változnak, közel 6,3 millió forintos tiszteletdíjban részesülhet havonta 2026-ban. 

A törvény szerint a köztársasági elnök a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak, tiszteletdíja nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül.

A köztársasági elnök egyéb juttatásai kapcsán a törvény kimondja, hogy a köztársasági elnök

• elnöki rezidencia használatára jogosult, amelyet köteles igénybe venni
• személyi, illetve hivatali célra személygépkocsi használatára jogosult (és a házastársa is)
• jogosult rádiótelefon- és internethasználatra, valamint kormányzati célú hírközlő hálózat használatára
• valamennyi egészségügyi ellátást térítésmentesen vehet igénybe a szolgáltatást nyújtó egészségügyi intézmény és a Sándor-palota megállapodása szerint.

Ezenfelül, a köztársasági elnök hivatalos külföldi kiküldetése idején kíséretre, a politikai és szakmai felsővezetők tekintetében irányadó napidíjra és költségtérítésre, valamint – szükség esetén – különjáratú légiutazásra jogosult. (A napidíj összege a tartós külszolgálatról és az ideiglenes külföldi kiküldetésről szóló 172/2012. (VII. 26.) rendelet szerint napi 40 euró.) Ha a külföldre utazás menetrendszerű repülőgéppel, illetve vonattal történik, a köztársasági elnök első osztályt vagy ennek megfelelő utazási komfortfokozatot vehet igénybe.

A köztársasági elnök, valamint a vele együtt üdülő házastársa, gyermeke, szülője, unokája és gyermekének házastársa – térítési díj ellenében – jogosult a Kormány központi üdülőjének használatára. A térítési díj a szállás- és étkezési költséget, valamint az üdülési szolgáltatások díját foglalja magában.

A törvény arról is rendelkezik, mi történik a köztársasági elnök halála esetén: az özvegyét – özvegy hiányában örökösét, több örökös esetén örököseit – egy összegben a köztársasági elnök hathavi tiszteletdíjának megfelelő összegű juttatás illeti meg. A köztársasági elnök halála esetén a rá tekintettel járó hozzátartozói nyugellátás megállapítása szempontjából a mindenkori köztársasági elnöki tiszteletdíj havi összegét kell a köztársasági elnök öregségi nyugdíjaként figyelembe venni. A köztársasági elnök özvegye az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnésének időpontjától kezdődően özvegyi ellátásra jogosult, ha részére az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően özvegyi nyugdíjat nem állapítanak meg.

A köztársasági elnök közcélú felajánlások, adományozások céljából – a központi költségvetésről szóló törvényben a Köztársasági Elnökség fejezeten belül, külön soron tervezett – előirányzat feletti rendelkezésre jogosult. Ez a 2025-ös költségvetés alapján jelenleg 73 millió forint - mely összeget nemcsak a hivatalban lévő köztársasági elnök, hanem a hivatalát már kitöltött, illetve lemondott köztársasági elnökök is ugyanúgy adományozhatnak. Az előirányzatból pályázat útján vagy pályáztatás nélkül, egyedi döntés alapján nyújtható közcélú felajánlás, adomány; viszont nem részesíthető felajánlásban, adományban párt, pártnak anyagi támogatást nyújtó szervezet, valamint a közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezet.

A köztársasági elnök rezidenciája

A 2011. évi CX. törvény rögzíti, hogy a köztársasági elnök és hivatala elhelyezésére elsősorban a 1014 Budapest, Szent György tér 1. szám alatti ingatlan szolgál, vagyis a Sándor-palota. Nemcsak maga az épület használja a Sándor-palota megnevezést, a törvény rögzíti, hogy a köztársasági elnököt feladatainak ellátásában hivatal segíti, melynek elnevezése Sándor-palota. A Sándor-palota alapító okiratát, valamint szervezeti és működési szabályzatát a köztársasági elnök adja ki.

A köztársasági elnök a törvény szerint meghatározza a Sándor-palota szervezeti tagolódását és vezetői rendjét, valamint az alapító okiratban meghatározottak szerint kinevezi a Sándor-palota vezetőit, gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat, e vezetők tekintetében megállapítja az illetmény, a juttatások és a vezetői pótszabadság mértékét, valamint a közszolgálati jogviszonyukra irányadó esetleges különös szabályokat. A Sándor-palotában foglalkoztatott köztisztviselő illetményéről, a juttatásokról, a pótszabadság mértékéről, a napi munkaidőről és az általános munkarendről a felek közszolgálati munkaszerződésben állapodnak meg. 

A törvény szerint a köztársasági elnök személyéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására létesített közszolgálati jogviszony felmentéssel akkor is megszüntethető, ha a köztársasági elnök megbízatása megszűnik.

A Sándor-palota ellátja a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényben meghatározott feladatokat, és a köztársasági elnök feladatellátásának válsághelyzetben és különleges jogrend idején történő folyamatos biztosítására való felkészülés tekintetében együttműködik a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervével, a rendőrséggel, a honvédelmi szervezetekkel, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatokkal.

A Sándor-palota működési költségeit a központi költségvetés Köztársasági Elnökség fejezete biztosítja - 2025-ben az erre a célra előirányzott összeg 6 milliárd 238,4 millió forint volt. 

Az új köztársasági elnök jogállása és juttatásai hivatalba lépéséig

A megválasztott, esküt tett, de még hivatalba nem lépett köztársasági elnök jogállása és juttatásai fejezetben a 2011. évi CX. törvény kimondja, hogy a megválasztott, esküt tett, de még hivatalba nem lépett köztársasági elnököt legfeljebb ötfős titkárság alkalmazása, térítésmentes egészségügyi ellátás és személyes gépkocsihasználat illeti meg. A titkárság elhelyezésére szolgáló helyiségek biztosításának költségeit, valamint a titkárság egyéb dologi és személyi feltételeit a Sándor-palota biztosítja.

A törvény szerint a megválasztott, esküt tett, de még hivatalba nem lépett köztársasági elnök megismerheti mindazon információkat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy hivatalba lépését követően feladatköreit megfelelően el tudja látni.

Az új köztársasági elnök feladata, jogköre

A köztársasági elnök legfőbb feladatait és szerepét Magyarország Alaptörvénye határozza meg. Ha az ebben meghatározott feladatok nem változnak, akkor az az alábbiak lesznek érvényesek az új köztársasági elnök esetében is. 

Kifejezetten a köztársasági elnökről az Alaptörvény 9-14. cikke rendelkezik. Ezek alapján a köztársasági elnök Magyarország államfője, "aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett". A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka és

• képviseli Magyarországot;
• részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein;
• törvényt kezdeményezhet;
• országos népszavazást kezdeményezhet;
• kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás és az országos népszavazás időpontját;
• különleges jogrendet érintő döntéseket hoz;
• összehívja az Országgyűlés alakuló ülését;
• feloszlathatja az Országgyűlést;
• az elfogadott Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását a megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményekkel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak, az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek;
• javaslatot tesz a miniszterelnök, a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész és az alapvető jogok biztosa személyére;
• kinevezi a hivatásos bírákat és a Költségvetési Tanács elnökét;
• megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét és a Magyar Művészeti Akadémia elnökét;
• kialakítja hivatala szervezetét;
• gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát.

Továbbá a köztársasági elnök

• az Országgyűlés felhatalmazása alapján elismeri a nemzetközi szerződés kötelező hatályát;
• megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket;
• kinevezi a minisztereket, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit, az önálló szabályozó szerv vezetőjét és az egyetemi tanárokat;
• megbízza az egyetemek rektorait;
• kinevezi és előlépteti a tábornokokat;
• törvényben meghatározott kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz, valamint engedélyezi külföldi állami kitüntetések viselését;
• dönt a feladat- és hatáskörébe tartozó területszervezési kérdésekben;
• a felfüggesztés kivételével dönt az állampolgárság megszerzésével és megszűnésével kapcsolatos ügyekben;
• dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.

A köztársasági elnök utóbbi intézkedéséhez és döntéséhez a Kormány tagjának ellenjegyzése szükséges. Törvény rendelkezhet úgy, hogy a törvény által a köztársasági elnök hatáskörébe utalt döntéshez ellenjegyzés nem szükséges. Korábban a köztársasági elnök kegyelmi döntéseihez ellenjegyzésre is szükség volt, viszont az Alaptörvény 9. cikkének g) pontját 2024. július 1-től hatályon kívül helyezték. Az indoklás szerint "mivel a kegyelem a köztársasági elnök kizárólagos joga, ezért a továbbiakban a döntésének érvényességéhez ellenjegyzés nem szükséges. Az alkotmányos szabályozás így a valós helyzethez igazítható, ugyanis az elmúlt több, mint három évtizedben mindössze egy alkalommal történt meg, hogy az igazságügyért felelős miniszter megtagadta az ellenjegyzést a köztársasági elnök egyéni kegyelmezési döntésétől".

Sarkalatos törvény határozza meg azon, a gyermek sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmények körét, amelyek tekintetében a köztársasági elnök az egyéni kegyelmezési jogát nem gyakorolhatja.

A köztársasági elnök mandátuma

A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja. A köztársasági elnököt csak egyszer lehet újraválasztani az Alaptörvény szerint. Mandátuma hamarabb is megszűnhet különböző esetekben, melyekre a későbbiekben térünk ki részletesen. 

A köztársasági elnök választása

A köztársasági elnököt a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejárta előtt legalább harminc, legfeljebb hatvan nappal, ha pedig a megbízatás idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított harminc napon belül kell megválasztani. A köztársasági elnök választás dátumát az Országgyűlés elnöke tűzi ki. Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja.

A köztársasági elnök választását jelölés előzi meg. A jelölés érvényességéhez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést az Országgyűlés elnökéhez a szavazás elrendelése előtt kell benyújtani. Minden országgyűlési képviselő egy jelöltet ajánlhat. Annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen.

Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatát megkapta.

Ha az első szavazás eredménytelen volt, második szavazást kell tartani. A második szavazás során a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni. Ha az első szavazáskor az első helyen szavazategyenlőség alakul ki, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a legmagasabb számú szavazatot kapták. Ha az első szavazáskor csak a második helyen áll elő szavazategyenlőség, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a két legmagasabb számú szavazatot kapták. A második szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki – tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára – a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha a második szavazás is eredménytelen, ismételt jelölés alapján új választást kell tartani. A szavazási eljárást legfeljebb két egymást követő nap alatt be kell fejezni.

A megválasztott köztársasági elnök a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejártakor, a megbízatás idő előtti megszűnése esetén a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba, hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz.

Ki lehet az új köztársasági elnök?

Az Alaptörvény szerint köztársasági elnökké megválasztható bármely magyar állampolgár, aki a harmincötödik életévét betöltötte. A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.

A köztársasági elnök személye sérthetetlen. A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, gazdasági és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért – a szerzői jogi védelem alá eső tevékenység kivételével – díjazást nem fogadhat el.

Hogy a jelenlegi köztársasági elnököt követően ki lesz a köztársasági elnök, az azon múlik tehát, ki lesz először is köztársasági elnök jelölt és hogy támogatja-e a jelölt megválasztását az Országgyűlés kétharmada. Amennyiben így lesz, az új köztársasági elnöknek még vagyonnyilatkozatot kell tennie, és vannak kötelezettségek, amelyeknek meg kell felelnie hivatalba lépése előtt.

A köztársasági elnök lemondása

A köztársasági elnök az Országgyűléshez intézett írásbeli nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata szükséges. Az Országgyűlés tizenöt napon belül kérheti a köztársasági elnököt, hogy elhatározását újból fontolja meg. Ha a köztársasági elnök az elhatározását írásbeli nyilatkozatával fenntartja, az Országgyűlés a lemondás tudomásulvételét nem tagadhatja meg - írja a törvény.

A törvény szerint a köztársasági elnök megbízatása a lemondó nyilatkozatban megjelölt, a tizenötödik napnál nem korábbi időpontban, ennek hiányában az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata meghozatalának napján, elfogadó nyilatkozat hiányában az annak meghozatalára nyitva álló határidő eredménytelen elteltével szűnik meg. Ha az Országgyűlés a köztársasági elnököt a lemondás megfontolására kéri, a köztársasági elnök megbízatása az elhatározását fenntartó nyilatkozatban megjelölt időpontban, ennek hiányában a fenntartó nyilatkozat benyújtásával szűnik meg. 

A köztársasági elnök leváltása

A 2011. évi CX. törvény 3. §-a szerint a köztársasági elnök feladatkörei ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevő állapotának, (illetve a megválasztásához szükséges feltételek hiányának) megállapítását bármely országgyűlési képviselő indítványozhatja. A megválasztott köztársasági elnök a hivatalba lépése napjáig köteles megszüntetni a vele szemben az Alaptörvény szerint fennálló összeférhetetlenségi okot. Ha a köztársasági elnökkel szemben a tisztsége gyakorlása során merül fel összeférhetetlenségi ok, haladéktalanul köteles azt megszüntetni.

Ha a köztársasági elnök a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot nem szüntette meg, bármely országgyűlési képviselő indítványozhatja az összeférhetetlenség kimondását.

Ha a köztársasági elnök az összeférhetetlenség kimondására irányuló eljárás ideje alatt az összeférhetetlenséget megszünteti, az összeférhetetlenség kimondását mellőzni kell. Az országgyűlési képviselői indítványról való szavazásra legkorábban az indítvány benyújtásától számított nyolcadik napon, legkésőbb az indítvány benyújtásától számított tizenötödik napon kerülhet sor. A szavazás titkos.

Átmeneti akadályoztatásának megszűnéséről, és annak – a nyilatkozattétel időpontjánál nem korábbi – időpontjáról a köztársasági elnök írásban nyilatkozik az Országgyűlés elnöke részére. A köztársasági elnök nyilatkozatának érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges. A köztársasági elnök nyilatkozatát a Sándor-palota honlapján haladéktalanul közzé kell tenni.

Az Alaptörvény szerint továbbá a köztársasági elnök megbízatása megszűnik

• megbízatási idejének lejártával;
• halálával;
• ha kilencven napot meghaladó időn át képtelen feladatköreinek ellátására;
• ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn;
• összeférhetetlenség kimondásával;
• lemondásával;
• a köztársasági elnöki tisztségtől való megfosztással.

A köztársasági elnök feladatkörei ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevő állapotának és a megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról, valamint az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határoz.

A köztársasági elnök ellen büntetőeljárást csak megbízatásának megszűnése után lehet indítani.

Az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsértő, illetve a szándékos bűncselekményt elkövető köztársasági elnökkel szemben az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a tisztségtől való megfosztást. A megfosztási eljárás megindításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A szavazás titkos.

Az Országgyűlés határozatának meghozatalától kezdődően a megfosztási eljárás befejezéséig a köztársasági elnök nem gyakorolhatja hatásköreit. A megfosztási eljárás lefolytatása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. Ha az Alkotmánybíróság az eljárás eredményeként a köztársasági elnök közjogi felelősségét megállapítja, a köztársasági elnököt tisztségétől megfoszthatja.

Átmeneti időszak

A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén az akadályoztatás megszűnéséig vagy a köztársasági elnök megbízatásának megszűnése esetén az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit az Országgyűlés elnöke gyakorolja.

A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatásának tényét a köztársasági elnök, a Kormány vagy bármely országgyűlési képviselő kezdeményezésére az Országgyűlés állapítja meg. A köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgyűlés elnöke országgyűlési képviselői jogait nem gyakorolhatja, és helyette az Országgyűlés elnökének feladatait az Országgyűlés által kijelölt alelnök látja el.

Az új köztársasági elnök vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok, amíg nem léphet hivatalba

A 2011. évi CX. törvény 6. §-a szerint a köztársasági elnök a megbízatása keletkezését követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása esetén – a vagyonnyilatkozat benyújtásáig – a köztársasági elnök tisztségét nem gyakorolhatja, javadalmazásban nem részesül. A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztásának – egyben a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatásának – tényét az Országgyűlés állapítja meg.

A volt köztársasági elnökök jogállása és juttatásai

A jelenleg hatályos jogszabályok szerint ha a köztársasági elnök megbízatása megszűnt, jogosult az e megbízatására utaló elnevezést használni. Továbbá a volt köztársasági elnök a tisztsége megszűnését követő egy évig utóbiztosításra jogosult. Az utóbiztosítás kiterjed különösen a volt köztársasági elnök

• életének és testi épségének megóvására,
• munkahelyének, továbbá lakásának vagy egyéb tartózkodási helyének őrszemélyzettel vagy technikai eszközzel biztosított védelmére, valamint
• belföldi hivatalos programjaira.

A volt köztársasági elnök az utóbiztosításról vagy annak egyes elemeiről írásban jogosult lemondani.

A volt köztársasági elnököt havonta a mindenkori köztársasági elnöki tiszteletdíj havi összegének megfelelő mértékű pénzbeli juttatás illeti meg, amely nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. Nem illeti meg a juttatás a volt köztársasági elnököt, ha a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából biztosítottnak minősül, ide nem értve azokat a tevékenységeket, amelyek végzése a köztársasági elnöki tisztség betöltésével nem összeférhetetlen. Tehát, ha a köztársasági elnök olyan munkát vállal, mely után a jövedelméből tb-járulékot vonnak, már nem kapja a tiszteletdíjat. 

Ha a volt köztársasági elnök öregségi nyugdíjban részesül, a pénzbeli juttatás nettó összegét a részére járó nyugdíj havi nettó összegével csökkentett mértékben kell folyósítani. Továbbá volt köztársasági elnököt megilleti 

• kérelmére – megfelelő lakás használatának joga,
• legfeljebb háromfős titkárság alkalmazása,
• térítésmentes egészségügyi ellátás és
• személyes gépkocsihasználat.

A volt köztársasági elnök munkáját segítő titkárság számára az Országgyűlés Hivatala kizárólag hivatalos célú használatra egy személygépkocsit biztosít. A személygépkocsi használatával összefüggésben felmerült költségeket az Országgyűlés Hivatala biztosítja. Ha a volt köztársasági elnököt más közjogi tisztséggel összefüggésben lakás használatának joga illeti meg, e jogot – választása szerint – csak egy lakásra vonatkozóan gyakorolhatja.

A volt köztársasági elnök a közéletben történő részvétele, így közcélú felajánlások, adományozások céljából – a központi költségvetésről szóló törvényben az Országgyűlés fejezeten belül, külön soron tervezett – előirányzat feletti rendelkezésre jogosult, akárcsak hivatali idejében. A törvény még sok egyéb juttatásról rendelkezik a volt köztársasági elnök és házastársa vagy özvegye részére. 

A törvény kitér arra, hogy a volt köztársasági elnököt, valamint a köztársasági elnök és a volt köztársasági elnök özvegyét nem illetik meg az addig meghatározott jogosultságok és juttatások, ha a köztársasági elnök megbízatása az Alaptörvény 12. cikk (3) bekezdés e) vagy g) pontja alapján szűnt meg. A 12. cikk (3) bekezdése a köztársasági elnök megbízatásának megszűnésének lehetőségeit sorolja fel. Az e) pont az összeférhetetlenség kimondása, a g) pedig a köztársasági elnöki tisztségtől való megfosztás.

Tehát pédául az, hogy lemondott a köztársasági elnök, önmagában nem jelenti, hogy a volt köztársasági elnököknek járó juttatásoktól elesik. Viszont például bármely volt köztársasági elnök a meghatározott juttatásokra mindaddig nem jogosult, amíg a megbízatásának megszűnését követően az e törvény szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének nem tesz eleget.