Brutális szabályok a kriptopiacon: csak a nagyok maradhatnak talpon?

Magyarország új fejezetet nyit a digitális eszközök piacának szabályozásában. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) október 30-án hatályba lépett 10/2025. (X. 27.) rendeletével a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatók működését egy, a pénzügyi szektorhoz hasonlóan szigorú engedélyezési rendszerhez köti

„A cél egyértelmű: csak olyan szereplők működhessenek a magyar piacon, akik képesek megfelelni a magas jogi, pénzügyi és információbiztonsági követelményeknek” – kezdi összefoglalóját Mátés-Lányi Ákos, a Taylor Wessing ügyvédi iroda partnere.

Az engedélyezési folyamat az SZTFH-hoz benyújtott elektronikus kérelemmel indul. Már a formai követelmények is egy strukturált, átlátható és dokumentált eljárást tükröznek, amely biztosítja, hogy minden kérelmező azonos mérce alapján legyen elbírálva.

EZ IS ÉRDEKELHET

Mi történik a kriptopiaccal? Lesújtó számokat mutat a tőzsde, biztos megéri befektetni?

A kriptovaluták piaca új lendületet kapott az Egyesült Államokban, miután az elnökválasztás eredménye kedvező fordulatot hozott az iparág számára.

Engedélyt kizárólag olyan jogi személy szerezhet, amely igazgatósággal, felügyelőbizottsággal és állandó könyvvizsgálóval rendelkezik, valamint legalább 80 millió forintos jegyzett tőkével került bejegyzésre. A személyi feltételek is komolyak: legalább két felsőfokú végzettségű szakembert kell alkalmazni, akik jogi, gazdasági, informatikai vagy rendészeti területen szereztek képesítést.

A szolgáltatónak tanúsított információbiztonsági irányítási rendszerrel és információbiztonsági szabályzattal kell rendelkeznie, továbbá gondoskodnia kell arról, hogy az adatkezelés minden ponton megfeleljen a bizalmasság, sértetlenség és hitelesség elveinek. A hatóság külön elvárja a biztonságos kommunikációs infrastruktúra meglétét, amely garantálja, hogy a validálási folyamat során kezelt adatok védettek maradjanak.

A technikai megfelelés mellett a belső szabályozási háttér is kulcsfontosságú. A szolgáltatóknak több belső szabályzatot kell kidolgozniuk – például összeférhetetlenségi, panaszkezelési és üzletmenet-folytonossági szabályzatot –, valamint olyan pénzmosási kockázatértékelési rendszert, amely képes felismerni és kezelni a kriptoeszköz-tranzakciókhoz kapcsolódó potenciális kockázatokat.

Ezen felül legalább három fő alkalmazása szükséges a validálási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó munkakörben, és a szolgáltatónak tevékenységi felelősségbiztosítással is rendelkeznie kell. Ennek minimális fedezete évi 250 millió forint, míg egyedi káreseményenként legalább 50 millió forint. A működés további feltétele az egyszerűsített telephelybiztonsági tanúsítvány, amely igazolja, hogy a szolgáltató fizikai infrastruktúrája is megfelel a biztonsági elvárásoknak.

Folyamatos ellenőrzés és átláthatóság

A szolgáltatóknak minden feltételt hiteles dokumentumokkal kell igazolniuk. Az engedélykérelem mellékleteként többek között be kell nyújtaniuk a létesítő okiratot, a munkaszerződéseket, a diplomákat, a tanúsítványokat és az erkölcsi bizonyítványokat.

A vezető tisztségviselők és tulajdonosok esetében az erkölcsi és szakmai feddhetetlenség alapkövetelmény. Az elmúlt öt évben nem állhat fenn velük szemben sem büntető-, sem polgári jogi marasztalás, és nem lehettek olyan társaságok vezetői, amelyeket csőd vagy kényszertörlés érintett.

A sikeres engedélyezés után az SZTFH nyilvántartásba veszi a szolgáltatókat, feltüntetve az engedély státuszát, érvényességét, valamint az esetleges szankciókat. Ez a nyilvántartás nemcsak az átláthatóságot szolgálja, hanem egyben piaci bizalomerősítő eszköz is, amely elősegíti a szektor professzionalizálódását és a tisztességes versenyt.

A megfelelés ugyanakkor nem egyszeri feladat: a szolgáltatóknak minden változást – legyen az személyi, pénzügyi vagy biztonsági – nyolc napon belül be kell jelenteniük a hatóságnak. Amennyiben az SZTFH a feltételek megsértését vagy a működés megszűnését észleli, az engedély visszavonható.

Új korszak a magyar kriptopiacon

„Bár az SZTFH rendelete kétségtelenül a piac fehéredését és a felhasználói bizalom erősítését szolgálja, sok piaci szereplő szerint a szabályozás túlzottan szigorú és nehezen teljesíthető követelményeket támaszt, különösen a kisebb vállalkozások számára. A magas tőkeigény, a kötelező szakmai létszám és a komplex tanúsítási folyamat jelentősen szűkítheti a piacot, és megnehezítheti az innovatív startupok belépését. A kérdés így már nemcsak az, hogy a szabályozás mennyire növeli a biztonságot, hanem az is, hogy nem fékezi-e le túlságosan a fejlődést egy olyan szektorban, amelynek éppen a gyors alkalmazkodás és a technológiai újítás a lényege” – zárja gondolatait Mátés-Lányi Ákos.