Megszólalt a klímaszakértő: a mostani hőingás csak a kezdet, ezután jön az igazi fekete leves

Egy új tanulmány szerint az emberi tevékenység által okozott klímaváltozás a Föld régióinak több mint 60 százalékában tette gyakoribbá, intenzívebbé és gyorsabbá a hőmérsékleti fordulókat 1961 óta. A Nature Communications folyóiratban megjelent kutatás arra figyelmeztet, hogy ha az üvegházhatású gázok kibocsátása továbbra is növekszik, a század végére több mint 100 százalékkal nőhet a veszélyeztetett emberek száma.

Míg a hőhullámok és a hidegbetörések veszélyei jól ismertek, az ezek közötti átmenetek kevésbé kutatottak. A kutatók szerint azonban éppen ezek a hirtelen váltások jelentenek komoly kockázatot az emberi egészségre, mivel nincs idő alkalmazkodni az új szélsőségekhez. Az alacsony jövedelmű országok lesznek a leginkább érintettek, ahol a hőmérsékleti fordulóknak való kitettség növekedése négy-hatszorosa lehet a globális átlagnak.

A jelenség szemléletes példája 2012 márciusa, amikor Észak-Amerika egyes részein a hőmérséklet -10°C-ról 5°C fölé emelkedett, ami "hamis tavaszt" okozott. A növények idő előtt virágozni kezdtek, majd egy újabb hidegbetörés elpusztította őket. Hasonlóan 2020 szeptemberében a Sziklás-hegységben egy súlyos hőhullámot hirtelen havazás követett, a napi 20°C-os hőmérséklet-csökkenés pedig áramkimaradásokat és jelentős anyagi károkat okozott.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ürge-Vorsatz Diána: ha beüt a klímaapokalipszis, a gazdagok sem menekülhetnek majd előle

Az elmúlt évtizedben a klímaváltozás kilépett a távoli jövőképek világából, és a mindennapi valóság részévé vált – ez már nem vita tárgya, hanem tény, amelyet a bőrünkön is érzünk.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy bár a hőmérsékleti fordulók nem új jelenségek, és nem közvetlenül a felmelegedő éghajlat okozza őket, a klímaváltozás gyakoribbá teszi az ilyen eseményekhez szükséges feltételeket. Nagyobb léptékben a globális éghajlat zavarai "hullámosabbá" tették a futóáramlatot, ami fokozza a hőmérséklet változékonyságát, különösen Észak-Amerikában. Kisebb léptékben a klímaváltozás megváltoztatta a páratartalom, a felhőborítottság és a párolgás egyensúlyát, amelyek segítenek szabályozni a helyi hőmérséklet-különbségeket.

Az elmúlt 60 évben, az üvegházhatású gázok kibocsátásának felgyorsulása óta a globális hőmérsékleti adatok azt mutatják, hogy a hőmérsékleti fordulók gyakoribbá és intenzívebbé váltak. A vizsgált globális régiók több mint 78 százalékában gyorsabbá vált az az idő, amely alatt egy terület a melegből hidegbe vagy fordítva vált.

A kutatók matematikai modellt készítettek a történelmi adatok és a múltbeli klímafordulók jól dokumentált bizonyítékai alapján, hogy előrejelezzék, mennyire növekedhetnek ezek a jövőben. A "magas kibocsátású" forgatókönyvben, amelyben az üvegházhatású gázok kibocsátása továbbra is növekszik, az érintett emberek száma több mint 100 százalékkal fog nőni. 2071 és 2100 között a klímafordulók várhatóan 8 százalékkal gyakoribbá, 7 százalékkal intenzívebbé és 3 százalékkal gyorsabbá válnak.

A kutatók szerint azonban a hőmérsékleti fordulók hatása korlátozható, ha az emberiség csökkenti üvegházhatású gázkibocsátását. A tanulmány sürgeti a kibocsátások korlátozását, hogy enyhítsük ezeknek a gyors hőmérsékleti fordulóknak az intenzitását és az ebből eredő hatásokat.