Kongatja a vészharangot a Mol-vezér: ha egyszer leáll a Barátság vezeték, akkor nem indul újra

Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója részletesen beszélt a kockázatokról, Magyarország felkészültségéről és a régiós következményekről – írja az Index.hu, amely a Mandinernek adott nyilatkozatott szemlézte. 

Hernádi emlékeztetett: a háború kezdete óta többször is támadás érte a vezetéket, ám az utóbbi tíz napban három célzott találat is érte az oroszországi szakaszt. Az első kettőnél még sikerült gyorsan helyreállítani a szállítást, a legutóbbi azonban legalább öt napos kiesést jelent, és jó esetben is csak korlátozott kapacitással tudják újraindítani.

„Ha a vezeték leáll, nagyon nagy valószínűséggel soha többé nem indul újra. Olyan ez, mint egy lakás vagy ház, amit nem használnak: rohamosan romlik az állaga” – figyelmeztetett a Mol-vezér.

A helyzet nemcsak Magyarországot, hanem Szlovákiát is közvetlenül érinti, hiszen a Barátság-vezeték két ország számára biztosítja a legfontosabb olajellátást. Egy teljes leállás esetén először az üzemi készletekhez, majd a stratégiai tartalékokhoz kellene nyúlni – amelyeket az Adria-vezetéken keresztül lehetne pótolni.

Csakhogy ez drágább: a horvát fél a háború kitörése után azonnal megduplázta a tranzitdíjat. Ráadásul a Janaf vezetékre technológiai okokból sem lehet teljes alternatívaként tekinteni – a kapacitástesztjei sem igazolták, hogy képes lenne átvenni a teljes régió ellátását.

Hernádi szerint legalább két párhuzamos vezetékre van szükség, hogy a tengerparttal nem rendelkező országok ellátásbiztonsága garantálható legyen.

Drágább üzemanyag jöhet

A Mol vezetője jelezte: ha kiesik a Barátság kapacitásának egy része, akkor importból kell pótolni a hiányt. Ez viszont óhatatlanul áremelkedéssel jár. Számításaik szerint a pluszköltségek éves szinten akár 200 millió dollárt is kitehetnek, ha teljesen a horvát útvonalra kell támaszkodni.

Ráadásul a 2026 végén életbe lépő uniós szankciók miatt további hatalmas beruházásokra kényszerül a Mol. Hernádi szerint 180–200 milliárd forintot kell elkölteniük, hogy a finomító teljesen átálljon a nem orosz eredetű olajra – anélkül, hogy ebből bármilyen profit származna.