Itt valami nagyon nem stimmel: az eddig hittnél is jobban inog Magyarország 2025-ös költségvetése?

Több mint 70%-ra hízott áprilisra az idei költségvetési hiány úgy, hogy csak négy egész hónap telt el az évből - ez derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium tegnap kiadott közleményéből, amit rögtön össze is vetettünk a korábbi adatokkal. Nominálisan az utóbbi 24 év második legrosszabb áprilisi eredménye a több mint 376 milliárdos mínusz: ebben az időszakban ennél rosszabb csak két évvel ezelőtt volt az áprilisi adat, egy évvel az orosz-ukrán háború kitörése után.

A komoly hiány mellett abban lehet kicsit bízni, hogy a fogyasztás több mint 13 százalékkal volt jobb, mint egy évvel korábban, de az állampapírokra így is hatalmas kamatokat kellett kifizetni. A Pénzcentrum által megkérdezett elemzők attól tartanak, hogy az év utolsó hónapjaiban érkező kiadások még tovább áshatják az idei költségvetésnek a gödröt - és akkor még mindig ott vannak, ott lesznek a váratlan kiadások is.

Áprilisban 376, idén majdnem 3000 milliárd mínusz

376 milliárdos hiényt halmozott fel a költségvetés áprilisban, az év első négy hónapját nézve pedig már csaknem 3000 milliárd forintos a negatív különbség - ez derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium által hétfőn közölt adatokból. Az előbbi, csak áprilisra vonatkozó adat csaknem rekorder tudott lenni:

az elmúlt 24 évben ennél csak egyszer, 2023 áprilisában volt rosszabb ez a szám.

Mint a táblázatban is megmutatjuk, 2020-ban, vagyis a covid kitörésének évében - és még egy évvel utána is - az áprilisi hónap mindkétszer 100 milliárdos pluszt tudott hozni, utána azonban egy komoly zuhanás figyelhető meg az adatsorban. Az első négy hónapra vonatkozó adat viszont az elmúlt öt évben nem tudott pozitívba fordulni, de a mostani, 2900 milliárdnál is nagyobb negatív deficit kiemelkedően rossz az elmúlt éveket vozsgálva.

Kár kongatni a vészharangot?

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője az adatokat gyorselemzésnek alávetve azt mondta: nem lát okot komoly pánikra, a hiány szerinte nem tér majd el jelentősen az előző évitől – ahogy most, áprilisban sem tette, ha százalékosan vizsgáljuk azt az előző évhez mérten.

70,9 százalék most a költségvetési hiány, ami nem tért el jelentősen a tavaly ilyenkori adattól, és a gazdaság állapotában nagyjából erre is lehetett számítani. Egyelőre ehhez a 4,5 százalékos éves hiányjóslathoz képest nem gondolom, hogy rosszabb lesz a vége, tehát az még nagyjából befutható lehet az idei évben Az, hogy az infláció esetleg magasabb lesz éves szinten, mint a kormányzati prognózis volt, a novemberi nyugdíjkiigazításnál még tud egyet rúgni a rendszeren, ez valóban egy kockázat. Emellett ha valamilyen globális recesszió vagy komolyabb lassulás jön, akkor az is tud ütni egyet a történeten

- mondta az elemző lapunknak. Hozzátette azt is, hogy a kamatkifizetések első pillantásra tényleg soknak tűnnek, csakhogy ez a folyamat nem nagyon tudott máshogyan megtörténni.

Ez amiatt is van, hogy idén az inflációkövető állampapíroknál magasabb kamat van még a bázison, másrészt meg a többi kötvénynél sincsen túl alacsonyan. Folyamatosan, ahogy futnak ki a régi, 3-5 éves papírok, és ezek helyett kell a magasabb hozamúakat kibocsátani, az sem segít. Összességében egy picit rosszabb időarányosan a hiány, mint a tavalyi évi: az előző nem volt jó, az a fél százalékos növekedés, idén lehet, hogy 1 százalékos lesz, illetve van is GDP-csökkentő tényező. Szerintem nem rosszabb a helyzet, mint a tavalyi évben ilyenkor

- fogalmazott Németh Dávid. Elárulta azt is, hogy a már ismert intézkedések bevezetésének időpontján nagyon sok múlik: ezek mind megdobják majd a kiadásokat a költségvetés terhére.

Pozitívumként említhető dolog, hogy a fogyasztás stabil. Volt egy meglódulás a tavalyi évhez képest, és a lendület nagyjából kitart, bár igaz, hogy komoly gyorsulás sincsen. A 13%-os növekmény részben annak tudható be, hogy a visszautalások az első három hónapban azért valamivel alacsonyabbak voltak. Ezért is gondolom, hogy nem kell most egyelőre arra számítani, hogy nagyobb baj lesz a tavalyi évinél, amikor 4,9 százalék volt a hiány; ahhoz képest szerintem egy picit jobb lehet. Ez persze attól is függ, hogy a kormány mennyit költ az év második felében, illetve az ősz folyamán. Ismerünk már bejelentett intézkedéseket, mint a nyugdíjasok áfa-visszatérítése, illetve az édesanyák SZJA-mentessége: ezek mind olyan intézkedések, amik a költségvetés terhére történnek, vagyis ezek valóban megdobhatják majd a kiadási számokat

- mondta a K&H vezető elemzője.

Sok a kockázat, és még sok van az évből is

Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője nem éppen optimista forgatókönyvet vázolt fel a költségvetési hiánnyal kapcsolatban. Mint a Pénzcentrumnak elmondta, a kormány és az elemzők számai, várakozásai igen jelentősen eltérnek, és lehet látni, hogy valami komoly baj van az idei költségvetéssel.

A gazdaság jelenleg alulteljesít, és ezért az elvárt költségvetési bevételek valószínűleg elmaradnak a tervezettől az év egészében. Egyébként is a költségvetés a legkockázatosabb területe a magyar gazdaságnak idén, és jövőre is így lesz a választások miatt. Én azt gondolom, hogy igen, van egy komoly aggodalom a költségvetést tekintve. Van egy olyan félelem, hogy a választások előtti esetleges költségvetési lazítás még nagyobb hiányt fog jelenteni még annál is, mint amit most vár a piac: azt gondolom, hogy nemigen van olyan piaci elemző, akinek megegyezik a költségvetési hiányt illető várakozása a kormányéval, jellemzően magasabbak az elemzői várakozások a hiánnyal kapcsolatban

- mondta Török Zoltán. Azt is elárulta, hogy lehet pozitív példába kapaszkodni a minisztérium által kiadott közleményben, ez pedig a fogyasztás lassú helyreállása. Igaz, pezsgőt itt is korai lenne bontani.

Folyamatban van a fogyasztás helyreállása, néha egy kicsit lanyhább tempóban, néha egy kicsit magasabb fokozatra kapcsolva. Ugye itt a kiskereskedelmi adat márciusról jelent meg a múlt héten, tehát az áprilisiról még fogalmunk sincs, azt egyelőre egyedül a kormány látja. Ha abban egy nagyobb megugrást látunk majd, akkor az azt sugallja, hogy igen, ez áprilisban magasabb tempóra kapcsolt. Ez valóban egy pozitívum az idei éves költségvetési folyamatokban, tehát amellett, hogy mondjuk az infláció is a tervezettnél magasabb, a fogyasztásnak a növekedése. A forgalmi, fogyasztási típusú adók az átlagnál vagy az átlagos adószerkezethez képest felülreprezentáltak, tehát ez tudja javítani a költségvetésnek a helyzetét. A kérdés az az, hogy milyen mértékben teszi ezt meg

- mondta még erről Török Zoltán.

Miért nem lépett senki?

Egészen súlyos hiány van a költségvetésben, és valakinek látnia kellett volna, hogy ez nem lesz így jó – mondta megkeresésünkre Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Intézet vezető kutatója. Mint fogalmazott: két százalékponttal lehet alacsonyabb a növekedés, mint amit a kormány számolt, ami meg fog jelenni a büdzsé év végi állapotában is.

A fő probléma, hogy el van számolva a költségvetés, és nem volt hajlandó a miniszter szembenézni a ténnyel, hogy a tervezett 3,4 százalékos növekedés helyett jó, ha 1,5-nél megáll a mutató és nem lesz rosszabb. Ez a két pontnyi GDP-növekedés egy olyan költségvetésben, ahol nagyjából 44% a bevételnek a centralizációja, azt jelenti, hogy körülbelül másfél pontnyi GDP-nek megfelelő költségvetési bevétel hiányzik. A kiadások pedig a minisztérium által megemlített zárolások ellenére is bőségesen vannak – itt érdemes megjegyezni, hogy ezek a kiadások kellenek is annak érdekében, hogy valaha még kapjunk vissza EU-s pénzeket

- adott helyzetjelentést a GKI kutatója. Elmondta azt is, hogy hiába van már most hetven százalék felett a hiány, sehol sem vagyunk az év végétől, amikor majd 50-100 milliárdos nagyságrendű pénzek mennek el a kiadási oldalon – és ezek csak a betervezett intézkedések.

Lehet, hogy tavaly novemberben még jónak tűnt a büdzsé, de már az év elején látszott, hogy mégsem lesz jó. Amikor kijött az első havi ipari és építőipari adat, valamint kereskedelmi adat is kijött februárban, akkor szembe kellett volna nézni mindezzel, és és sürgősen számolgatni a mutatókkal. Azt se felejtsük el, hogy még év végén egyedi tételek is mindig bejönnek, és ez idén is így lesz. Ott van például a háromgyermekesek adómentessége, ez önmagában - még a három hónapra is - egy bő 50 milliárdos tétel lesz. Ott van emellett a nyugdíjasok áfavisszaigénylési lehetősége is, ez további kiadást fog jelenteni. És ha már nyugdíjasok: azt se felejtsük el, hogy a nyugdíjkiegészítés is bejön az év utolsó negyedében, legkésőbb novemberben meg kell kapni a hiányzó összeget, ami szintén százmilliárdos nagyságrend lesz, tehát még az év vége felé is van egy jelentős költségvetési intézkedési kihatási csomag

- sorolta a tételeket Molnár László.

Súlyosnak tűnő kockázatok fenyegetnek tehát a megkérdezett elemzők szerint, ráadásul még az év felén sem vagyunk túl. A bejelentett intézkedések mind ütni fognak az amúgy sem túl acélosan teljesítő büzdsén, és a kormány részéről semmilyen akarat nem látszik az átstrukturálásra. Emellett figyelni kellene arra is, hogy a következő évi költségvetésben kiszűrjék a veszélyeket, de mivel azt már leadták, borítékolható, hogy jövőre ugyanez fog történi. A nem túl erősen indító jövő évi büzsdéről egy hete írtunk, ezt itt olvashatod el újra:

EZ IS ÉRDEKELHET

Gyenge lábakon áll Magyarország 2026-os költségvetése? Egyre több a veszélyes kérdőjel

Minden eddiginél korábban adta le ma a kormány a következő évi költségvetési tervet, amit a hivatalos átvétel után hamarosan tárgyalni kezdhet az Országgyűlés.

Címlapkép: Lakatos Péter, MTI/MTVA