Nagyon nem áll jól a szénánk: két hónap után újra deficittel zárt az államkassza

A júliusi 12,8 milliárd forintos deficit értelmezése nem egyszerű feladat, mivel ez a hónap szezonális szempontból meglehetősen változékony képet mutat. A nyár középső hónapja általában kisebb hiánnyal zárul, azonban az elmúlt években előfordult már jelentős deficit és számottevő többlet is. Ennek hátterében az áll, hogy számos bevételi és kiadási tétel időzítése változhat, ami erőteljesen befolyásolja a havi egyenleget.

Az év első időszakához viszonyítva némi javulás figyelhető meg a költségvetési adatokban. Míg áprilisig rekordmagas volt a kumulált hiány, az azt követő három hónap összességében többletet eredményezett, ami elegendő volt ahhoz, hogy a negatív rekordot a 2023-as év vegye át.

Ez a javulás azonban csak relatív értékű. Az időarányos hiányteljesülés alapján az idei év még mindig hasonlóan magas deficittel zárhat, mint a tavalyi. Bár az év második felében már nem jelentkezik olyan mértékű teher a lakossági állampapír-kamatkifizetések formájában (július végéig 2726,3 milliárd forint kamatkifizetés történt, ami 509,3 milliárd forinttal haladja meg a tavalyi időarányos értéket), a kormányzati választási kiadások első jelei már megmutatkoznak.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a július végéig felhalmozott 2786,4 milliárd forintos hiány megfelel az idei évre előirányzott 4774 milliárd forintos pénzforgalmi deficit időarányos részének (58,4%), ami a módosított hiánycél tarthatóságát jelzi. A kormány az idei hivatalos hiánycélját már több alkalommal módosította, legutóbb az eredményszemléletű GDP-arányos mutatót 3,7%-ról 4,1%-ra emelte. Az elemzői vélemények szerint azonban a költségvetési hiány közelebb lehet az 5%-hoz, mint a 4%-hoz.