A száj- és körömfájás is rátesz egy lapáttal a bolti árakra? Súlyos a járványhelyzet Magyarországon

Ötven éve nem látott, súlyos betegség miatt kell tizedelni a hasított körmű haszonállat-állományt Magyarország bizonyos részein, ugyanis hosszú idő után megint felütötte a fejét a száj-és körömfájás betegsége az állatok között. A helyzet a Pénzcentrum által megkérdezett szakértők szerint rendkívül súlyos, és a hírek is arról szólnak, hogy máris több ezer haszonállatot kellett levágni - először Nagybajcson, ahol a betegség megjelent, de elővigyázatosságból még az állatkertek is arról tájkoztattak, hogy bizonytalan ideig zárva tartanak az állatsimogatók.

Lapunk arra volt kíváncsi, mit tud tenni az ágazat ebben a nagyon nehéz helyzetben; mikor beszélhetünk például arról, hogy az esetek miatt a boltokban is mélyebben a tárcánkba kell nylni a megszokott tejért vagy húsáruért? Mi lesz a kártalanítással, és hogyan érinti mindez az exportot? És mit tesznek a hatóságok hazánkban vagy Európában?

Honnan ismerhetjük fel?

A száj-és körömfájás betegsége egy fertőző betegségnek számít, ami a hasított körmű, vagyis a párosujjú patások körében terjedhet nagyon gyorsan. Emberre nem veszélyes, bár némely esetben elkaphatja: ilyenkor influenzaszerű tünetek jelentkeznek, de gyorsan túl lehet rajta lenni. Leggyakrabban a sertés, kecske, juh és szarvasmarha kapja el ezt a betegséget, ami még azzal is terjedni tud, ha egy fertőzött állat a többivel eszik közös tápból.

A felismerést nehezíti az is, hogy a fertőzésre hajlamos állat egyes esetekben nem is mutatja a betegség tüneteit, ilyenkor egyedi hordozóvá válik. A betegség magas lázzal kezdődik, ami két-három nap alatt gyorsan lecsökken. A beteg állat szájának nyálkahártyáján hólyagzás jelenik meg, ami csurgó, vagy habos nyálazást eredményez és nagy valószínűséggel a táplálkozás fájdalmassá tételével étvágyvesztést is, ami miatt a felnőtt állat hónapokig tartó fogyásba kezd. Az állat lába hasonló hólyagzást mutat és az állat megsántul. A tünetekről bővebben tegnap írtunk a Pénzcentrumon, most újra elolvashatod a cikket:

EZ IS ÉRDEKELHET

Száj és körömfájás 2025: indulhat a járvány Magyarországon, ezek a betegség tünetei

Megjelent a száj és körömfájás járvány Magyarországon. Jelentkezhet a száj és körömfájás betegség felnőtteknél? Ha igen, akkor mik a száj és körömfájás tünetei? Ennek jártunk utána.

Lépnek az állatkertek, simogatók

Mivel a fertőzés a párosujjú patások között terjed, két állatkert is óvintézkedéseket tett annak érdekében, hogy ne essen baja az állománynak. Először a győri állatkert, majd a fővárosi is arról tájékoztatott, hogy bizonytalan ideig bezárják a mindkét helyen rendkívül népszerű állatsimogatót. A sor azonban itt nem ér véget: a Győr-Moson-Sopron megyei állategészségügyi szabályok értelmében a soproni Erdő Háza Ökoturisztikai Látogatóközpont és Vadaspark március 17-ig zárva tart, így tett a Kisfaludi Állat- és Szabadidőpark, amely a győrihez és budapestihez hasonlóan bizonytalan ideig nem fog kinyitni.

Az esztergomi Bíróréti Állatsimogató Facebook-oldalán közölte, hogy állataik védelme érdekében határozatlan időre zárva tartanak, a Kápolnapusztai Bivalyrezervátum pedig szintén Facebookon közölte a hírt, miszerint állategészségügyi okok miatt március 17-ig zárva tart - áthaladni itt még kerékpárral sem lehet.

Nagyon súlyos járványhelyzet

Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke a Pénzcentrum megkeresésére adott válaszait azzal kezdte: szerinte a helyzet nagyon súlyos, és legelőször az exportpiacon jelentkezhet majd a negatív hatás.

A helyzet alapvetően rossz, hiszen Magyarországra ez az ötven éve itt nem lévő vírus bejött. Ennek köszönhetően az EU-n kívüli exportunknak rövid távon egészen biztos, hogy egy jelentős részét elveszítjük a tejtermékek és sertés-marhahús, egyéb hús és húskészítmények esetében. A harmadik országok reakciója már elkezdődött, újabb és újabb lépéseket foganatosítanak az exportkorlátozás területén. Azzal kell számolni, hogy rövid távon a húskészítmény, tej, tejkészítmény-exportunk az EU-n kívülre érdemben csökkenni fog: mindennek van egy gazdasági hatása, ami nyilván termékpályánként eltérő

- mondta az elnök. Azt is hozzáfűzte, hogy a szakembereknek mindent meg kell tenniük a fertőzés, a betegség terjedésének visszaszorítása érdekében, ugyanis sokkal nagyobb is lehet az állatállomány vesztesége, ha a betegség jobban elharapózik.

Ha sikerül a vírust megállítani és a járványt megfogni, akkor is hosszú-hosszú hónapoknak, egyes esetekben akár egy évnek is el kell telnie ahhoz, hogy a befogadó ország Magyarországot fertőzésmentesnek nyilvánítsa, és ismét engedélyezze ezeknek a termékeknek a bevitelét, kereskedelmét - mint ahogy ez történt mondjuk az afrikai sertéspestis esetében is. Hogyha azonban ez a betegség elterjed, akkor sokkal súlyosabb következményekkel is számolnunk kell. Drasztikus állatállományvesztésünk lehet: le kell ölni az érintett állományokat

- festett sötét jövőképet Éder Tamás. Hozzátette ugyanakkor, hogy a szakértők máris gőzerővel dolgoznak a helyzet megoldásán, az európai uniós megfeleltetésre pedig külföldről is jöttek szakemberek.

Ha nem tudjuk kordában tartani a vírust, akkor akár az európai uniós partnerországaink is vethetnek ki ránk beszállítói tilalmi lépéseket, mint ahogy például a lengyelek már léptettek is életbe korlátozásokat. Ezt rövid távon megtehetik mindaddig, amíg a Bizottság nem bizonyosodik meg arról, hogy a magyar hatóságok minden szükséges lépést megtettek annak érdekében, hogy megfogják a vírust, és hogy kezelni tudják a helyzetet – úgy tudom, hogy a bizottság szakértői ezt a munkát már el is kezdték

- mondta erről a Szövetség elnöke.

A bárányok nem mennek sehová?

Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője is az export várható veszteségeit emelte ki, hozzátéve, hogy nem csak az európai, hanem a másfelé irányított kivitel is komoly gondban van már most.

Súlyos járványhelyzettel állunk szemben, nagyon-nagyon komoly betegségről van szó, és főleg az alapján, vagy annak révén tud óriási problémákat okozni, hogy az export ellehetetlenül - egymás után jelentik be az országok, hogy nem fogadják el a magyar szállítmányokat a hasított körmű állatok esetében. Ez a kecskejuh, szarvasmarha, sertés, illetve a vad esetében áll fenn. Nem csak EU-s országok, hanem például Kína is leállította a magyar húsáruk egy részének importját

- kezdte Braunmüller Lajos. Leszögezte továbbá, hogy konkrét esete is lehet az élőállat-kivitél megállásának - és ennek a közeledő húsvéti ünnep is az oka.

A legkomolyabb probléma az, hogy ezekben a hetekben kezdődik a kiszállítása a magyar báránynak Olaszországba, amely ország húsvét előtt megveszi a magyar báránytermésnek, a bárányállománynak a döntő részét is. Egyelőre Olaszország nem jelentett be tilalmat, de ez bármelyik percben megtörténhet. Ez óriási érvágást jelent, hihetetlen károkat okozna

- mondta az Agrárszektor főszerkesztője.

Drágul ettől a tej vagy a húsfélék?

Braunmüller Lajos azt is elmondta, hogy jelenleg kevés az esélye, hogy a helyzet miatt drasztikus áremelkedéssel találkozzunk a boltokban, forgatókönyve viszont ennek is van - és nem valami szívderítő.

Az árak attól megemelkedhetnek, ha nagyobb tejelőállományokat kellene levágni, ekkor előállhat hiány - remélhetőleg erre nem kerül sor. A hatóságok nagyon komolyan veszik ezt a járványt, reméljük, hogy nem terjed tovább ez a betegség, főleg nem olyan mértékben, hogy ez mondjuk a tejárakon érződjön. Extrém esetben azonban ez is előfordulhat, ilyen eset lenne, hogy villámgyorsan elterjed az egész országban, amire egyébként van is elméleti esély van, ugyanis nagyon virulens, gyorsan terjedő fertőzésről van szó

- mondta a főszerkesztő. Végezetül elmondta, hogy a jelen állás szerint a költségvetésnek nem kerül majd plusz pénzébe az érintett gazdák vagy telepek kártalanítása, ugyanis a kárenyhítésre rendelkezésre áll egy alap. Persze hátradőlni teljesen itt sem lehet.

Van egy nemzeti kárenyhítési alap, ami ilyenkor szerephez jut. Ez olyan, mint a madárinfluenzánál, amikor baromfiállományokat kell levágni a továbbterjedés megelőzése, minél gyorsabb megállítása érdekében. Ilyenkor kártalanítva van a gazda. A jelenlegi ismereteink szerint fedezni fogja a kártalanítási össszegeket az, ami jelenleg ebben az alapban van – addig, amíg nem országosan kell levágni nagy mennyiségű állatot, akkor viszont ez egy másik kérdés lesz

- fogalmazott a kártalanításról Braunmüller Lajos.

Súlyos hetek és hónapok előtt állnak tehát a magyar állattartók, különösen azok, akik érintettek voltak vagy lehetnek ebben a fél évszázad után előkerülő, hihetetlenül pusztító és nagy károkat okozó száj- és körömfájás betegségben. Az mindenesetre reménykedésre adhat okot, hogy mivel a hatóságok fénysebességgel reagáltak, lehetséges, hogy idejében sikerült megfogni a terjedést - és így sem bolti drágulásra, sem az export sokkal komolyabb veszteségeire nem kell felkészülni a gazdaság szereplőinek.