Végre kiderült az igazság a magyar óraátállításról: erre senki nem számított 2022-ben

Hiába az Európai Parlament néhány éve elfogadott döntése, és az európaiak egyértelműen elutasító véleménye, az óraátállítás intézménye továbbra is életünk része. Ma hajnalban ráadásul újból előre kell tekernünk az órát. Ismét a nyakunkon tehát a nap, amikor mindenki egy órával kevesebbet aludhat. Pedig nem is olyan régen derült ki, hogy 10-ből 9 magyar eltörölné az értelmetlen óraállítsgatást.

Pontosan négy éve, 2018-ban történt a gyakran emlegetett népszavazás, amelnyek keretei között megszondáztatták az EU-tagállamok állampolgárait, mi a véleményük az óraátállításról. Akkor a szavazók elsöpró többsége voksolt az óraállítás eltörlése mellett.

Magyarországon ráadásul az átlagnál is jóval nagyobb az óraállítás intézményét elutasítók aránya. Csak 4 ország lakói gyűlölték nagyobb arányban a szó szerint időrabló szokást: Lengyelország, Finnország, Spanyolország és Litvánia lakói ugyanis 90 százaléknál magasabb arányban utasították el azt.

Az magyarok viszolygását látva az óra tekergetésével szemben, jól érthető, hogy az aktuális óraátállításhoz közeledve miért gyűlnek össze a közösségi média felületein a magyarok dühös tömegei, annak eltörlését követelve. A vitának azonban még egy frontja van. Ez pedig arról szól, hogy téli, vagy nyári időszámítás legyen.

szemben vizsgálva már könnyen érthető, hogy az aktuális óratekeréshez érve, miért gyűlnek össze a különböző közösségi médiafelületeken és akadnak ki egy emberként a lakosok. Vannak, akik már azt sem akarják elhinni, hogy egyszer vége lehet az évtizedek óta tartó zűrzavarnak, mások viszont azon folytatnak véget nem éri háborút, hogy a nyári vagy táli időszámításra kellene-e áttérni.

Örök a harc Nyári és téli időszámítás hívei közt

Hiába kaptak a tagállamok 2021-ig haladékot, hogy döntsenek: a téli vagy a nyári időszámítás legyen a végleges. A járvány alatt érhető módon fontosabb kérdésekkel kellett foglalkozniuk az országoknak, minthogy ebben döntést hozzanak, azért az óraátállítás eltörlése bizonytalan ideig csúszik. Utoljára a hazai óraátállítással ügyével kapcsolatban 2021. február 25-én közölte Gulyás Gergely, hogy bár Magyarország szerint a nyári időszámítás a jobb, az lenne az előnyös, ha az EU tagországai egységesen döntenének és ahhoz tudna igazodni az ország.

Az újra és újra fellángoló viták apropóján tavaly mi is megkérdeztük a Pénzcentrum olvasóit, mondják el újra, hogy az akkor esedékesnek tűnő változás küszöbén mi legyen az órátállítás sorsa.

Ahogy a mi szavazásunk eredményei is megerősítik, továbbra is a magyarok több mint 90 százaléka vallja, hogy az óraátállítás intézményét el kell törölni. Abban azonban nem ekkora az egyetértés, hogy melyik időszámításra térjünk át.

Az eredmények alapján mindenesetre az emberek 61 százaléka, tehát 10-ből 6 ember egyértelműen a nyári időszámítást akarja.

Mindössze 30 százalék, azaz 10-ből 3-an vannak gondolják azt, hogy a télire lenne érdemesebb átállni. Ezek alapján kijelenthető, hogyha a magyar nép döntene - továbbra is a nyári időszámítás lenne a befutó.

A két táborhoz képest elenyésző ember vallja azt, hogy minden maradjon a régiben. Csupán a válaszadók 6 százaléka voksolt. Még náluk is kevesebben vannak azonban azok, akik végleg lemondtak a kényelmetlenségtől való megszabadulás lehetőségéről is és nem hisznek benne, hogy az EU valaha is eltörölné azt. Erre mindössze olvasóink 1 százaléka szavazott.

A válaszadók véleményéből tehát évről-évre az derül ki, hogy a többség a nyári időszámítást jobban preferálná, és nincs ez máshogy más országokban sem. A hosszú, meleg nyári nappalok rengeteg embert vonzanak, igen ám, de az a gond, hogy nekünk ebbe nem sok beleszólásunk lesz.

Az embereknek nem sok beleszólása lesz

A döntést meg kell hozni, és a Magyar Alvás Szövetség főtitkára szerint abba az embereknek nem sok beleszólása lesz: G. Németh György arról beszélt, hogy bár nagyon fontos lenne, hogy az emberek véleményét meghallgassák, de a tudomány álláspontját sem lenne szabad figyelmen kívül hagyni, amely a télit tartja a megfelelőnek.

Az óraátállításhoz az emberi szervezet nehezen alkalmazkodik, sőt, a biológiai ritmust vizsgáló szakemberek egyenesen azon a véleményen vannak, hogy igazából sohasem képes - magyarázta a szakértő.

Például a tavaszi óraátállítást követő első éjszakán mintegy 40 perccel alszunk kevesebbet, ami idővel is csupán 19 percre csökken, tehát az elveszett idő teljesen nem tűnik el. Ha valamilyen mesterséges mód megbontjuk az évmilliók során kialakult biológiai ritmusunk, alvás esetében a cirkadián ritmusunk - a nappalok és éjszakák, illetve a világos és sötét változásait -, azt igenis megérzi a szervezetünk

- tette hozzá. Az, hogy a téli vagy a nyári időszámítás a jobb az embernek, attól is függ, ki, hogyan él: van, aki alapvetően bagolytípus, tehát szeret később lefeküdni, következésképp tovább aludni, és van, akinek a kora reggel nem 7-8 órakor kezdődik. A nyári időszámítás mellett szólhat az is, hogy az emberek vágynak a melegre, a tavaszi, nyári időszakra.

Az alvástudománynak is megvan a véleménye

Az alváskutatás, a napszakos ritmusok jelentőségének és szerveződési mechanizmusainak feltárásáért adott 2017-es élettani Nobel-díj, a baleseti statisztikák és még sok minden más arra tanít bennünket, hogy az órákat nem célszerű átállítani, sem pedig a korán kelést erőltetni, vagyis

az eredeti, az időzónánknak megfelelő idő visszaállítása lenne a legésszerűbb döntés élettani, egészségügyi szempontból.
Sok évezred év óta élünk olyan időbeosztás szerint, amelyben a tevékeny óráink súlypontja a természetes fénnyel szinkronizált, és ez a jelenlegi téli időszámításnak felel meg leginkább. Összegzi a Magyar Alvás Szövetség véleményét ez a gondolatfüzér.

A szövetség ezen felül úgy véli, hogy szerintük a nyári időszámítás (Daylight Saving Time) alkalmas az emberi bioritmus megzavarására. Ez szabályozza azokat a biológiai funkciókat, amelyek napszakos változást mutatnak, például a vérnyomás értékek, a pulzusszám, a testhőmérséklet és a glükokortikoid hormonok szintje. A tapasztalatok szerint a biológiai óra kismértékű ingadozása is felboríthatja az alvás-ébrenlét ritmusát, és hatással van az egészségre is, mindaddig, amíg a szervezet nem alkalmazkodik a változásokhoz.

De mit jelent pontosan az átállás?

Kezdjük akkor a sokak által akart végleges nyári időszámítással. Ha ez kerülne bevezetésre, akkor novemberben nem igen látnánk reggel 08:00 előtt a napot, sőt decemberre ez odáig fajulna, hogy lennének olyan napok, nem is kevés, amikor 08:30 előtt nem kelne fel a nap. Igaz, ennek cserébe az lenne a hozadék, hogy a jellemzően 16:00-ás sötétedés kitolódna 17:00-ra. Értelemszerűen a tavaszi, nyári időpontok ebben az esetben nem változnának, mert akkor amúgy is a nyári lenne érvényben. Tehát kb. 05:00-ös napfelkelte, és 21:00-ás napnyugta.

Ha viszont a téli időszámítás honosodna meg egész évre, az azt hozná magával, hogy nyáron legtöbbször már 04:00 előtt felkelne a nap, igaz, azon az áron, hogy este nem 21:00 körül hanem 20:00 körül sötétedne. Ez az, amit a nyári időszámítás pártiak nagyon nem akarnak. A rekord, június végétől július elejéig tartó 20:46-os naplemente tehát örökre eltűnne, átadva a helyét a 19:46-osnak. Értelemszerűen az ősz végi, téli hónapok nem változnának a mostanihoz képest, tehát a nap 16:00 körül menne le, míg felkelni valamivel 07:00 után kelne fel.

Mikor mehet végbe az óraátállítás eltörlése?

Nagyon úgy tűnik, hogy még hosszú évekig nem megy végbe semmi az óraátállítással kapcsolatos tervekvől, mert az EU tagállamai eddig sem tudtak dűlőre jutni, most pedig ismét sürgősebb kérdések is vannak az asztalukon. Nem valószínű tehát, hogy az EU következő soros elnökei

Valószínűleg évekig nem fog történni semmi az óraátállítással kapcsolatban, mert az EU tagállamok nem tudnak egymással megállapodni, sőt az EU következő soros elnökei (Csehország, Svédország) sem fogják ezt a kérdést prioritásként kezelni.

Az alvástudomány egyöntetűen a téli időszámítást támogatná, az ugyanis sokkal közelebb áll az ember természetes biológiai órájához a nyárinál, ráadásul a korán kelők biztosan nagyon örülnének annak, hogy nyáron már 4 óra előtt világos lenne;

Rengetegen (a Pénzcentrum szavazása szerint a megkérdezettek több, mint 90 százaléka) azonban inkább a nyári időszámításra való átállást Magyarországon, első sorban abból az okból, hogy jó sokáig legyen világos, és mindezért cserébe benyelnék azt is, hogy 4-5 hónapon keresztül reggel hét előtt nem igen látnánk a nap fényét. Rengeteg tehát a vita és a bizonytalanság, de annyi egészen biztos, hogy holnap hajnalban újra át kell állítani óráinkat.